Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

CCLXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 16. 1868.) 123 előadott, azt nem kívánom ismételni. Ő jellemezte beszédében azt, hogy a jelenlegi magyar kormány egyes férfiaira nem illik azon vád, mintha ők a megyei rendszer fentartásának ellenei volnának. Ezen vád, ugy hiszem, hitelre nem talál. Ehhez csak azt teszem hozzá, hogy e tekintetben magam részéről is nem egy izben nyilatkoztam ezen irány­ban, s hivatkozom a t. házra, hogy midőn az államháztartás iránti törvényjavaslatot előterjesz­tettem , már akkor kiemeltem annak szükségét, hogy mihelyt a megyék rendeztetnek, a házi adó megszavazásának joga a megyéknek ismét vissza­adassék; de kifejtettem azon nézetemet is, hogy a megyerendszer megállapítása után a közjövedel­mek kivetésénél és behajtásánál csak akkor fo­gunk czélszerü, a jelenleginél minden esetre olcsóbb kezelést elérhetni, ha egyszer a megyék igazságos, czélszerü, egészséges és valódi gyakorlati értékű természetes ^alapokon, ugy szólván újjá lesznek teremtve. (Élénk helyeslés a jobb oldalon és középen.) Megvallom, tisztelt ház, » tisztelt indítványo­zónak és azoknak, kik nézeteit pártolják, bátor vagyok azt különös figyelmökbe ajánlani, (Hall­juk !) hogy én azt hiszem, a megyei rendszer ál­landó fentartására nézve azok cselekesznek he­lyesen, akik ezen igen fontos intézményt öszhang­zásba akarják hozni az összes felelős kormányzati rendszerrel, (Elénk helyeslés jobbról) és különösen már most előleg mind azt kerülni és kizárni kívánják, a mi alkalmat és okot szolgáltathatna arra, hogy a megye a felelős kormányrendszerrel összeütközésbejöhet. Ez, s nem más a czélja a je'en törvénynek. (Elénk helyeslés.) Méltóztassanak azok, kik a megyei rendszer mindenek felett pártolóinak szeretik magokat tar­tani, tekintetbe venni azt is, hogy vannak bizo­nyos koreszmék, melyek hatalmasabbak minden­nél, s ha ezen eszmék irányának ellenállnak az által ., hogy ezen kor igényeinek megfelelőleg átidomítani nem akarják magó idejében az ősi intézményt, a nélkül, hogy magok akarnák, dol­goznak az intézmény megsemmisítésére : mert régi tapasztalás bizonyitá, hogy a mi a kor vezér- i irányának ellentállani törekszik, végre is ellenáll- I hatlan hatalma által elsepertetik. Méltóztassék visszaemlékezni saját hazánk i történetére, s be fogják vállain,hogy igazságom"van, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy volt egy olykor­korszak— az 1848- és 1849-ki— midőn a felelős kormányrendszer zsenge korszakában volt, és az előszeretet iránta oly hatalmas volt, hogy ezen években a helyhatósági rendszer élete, el lehet mondani, valójában szünetelt. (Igaz!) S hogy állításomat igazoljam, engedje meg i nekem a t. ház, hogy hivatkozzam arra, miszerint 1848-ban, tehát a felelős kormányrendszer első , évében, azon férfiún, ki akkor minden tekintetben I ugy a kormányzat, mint törvényhozás terén is az átalakulásnak leghatalmasabb tényezője volt, mi­lyen intézkedéseket kívánt a megyéket illetőleg s különösen a pénzügyi törvényekre nézve életbe léptetni. (Halljuk!) Július 18-án Kossuth Lajos, az akkori pénzügyminiszter, (Zajos éljenzés a szélső bal oldalon. Pisszegés a jobb oldalon. Tartós zaj) tehát Magyarországnak első alkotmányos felelős pénzügyminisztere 1848-ki július 18-án egy tör­vényjavaslatot nyújtott be a képviselőháznak az adótartozások és a földadó behajtásáról. Lássuk, mit mond a második szakaszban. (Halljuk!) El­mondván, hogy mik teendői a megyéknek, hozzá teszi, miszerint: „azoknak mulaszthatlan teljesíté­séért az emiitett tisztviselők akként felelősek, hogy nem teljesítés esetére a pénzügyminiszter által hiva­talaikból azonnal el fognak mozdittatni." (Zajos tetszés és nevetés a közében és jobb oldalon. Zaj a szélső bal oldalon.) Bocsánatot kérek, itt még nincs vége »z ilyen módú intézkedésnek. Az 5-ik sza­kasz igy kezdődik: „Bevégződvén az első sza­kaszban kitett határidő, az egyéni számvetés leg­felebb egy hét alatt a pénzügyminiszterhez fölterjesztendő." A 2-ik szakaszban a felelősség azon esetre is kiterjesztetik; tehát ha ez nem ter­jesztetik be, akkor a miniszter egyszerűen ,jelbo­csátja a megye tisztviselőjét." A 6-ik szakaszban ez mondatik : „A pénzügyminiszter a törvényha­tóságok észrevételeinek megbirálása mellett hala­déktalanul végzést hozand, s azt egyenesen a törvényhatóságok főnökeinek megküldi, kik azt minden további ellenvetés avagy gyűlés elé terjesztés nélkül végrehajtani hivatalból elmozdí­tás terhe alatt kötelesek." (Zajos éljenzés a jobb oldalon és középen. Mozgás és zaj a szélső bal ol­dalon.) E példát, t. ház, koránsem azért hoztam fel, hogy ezt lemásolva, egyszerűen a t. ház elé mint indítványt terjeszszem ; sőt ezzel ellenkező nézetem; s csak annak indokolására hoztam fel, a mit imént mondottam : hogy a megyei rendszer fön­tartásának azok legőszintébb, lelbiztosabb barátai, a kik előre mindent gondosan kerülni kivannak, mi a megyei rendszert a parlamenti felelős kormány­rendszerrel összeütközésbe hozhatná. (Elénk he­lyeslés. Ugy van !) Ez, s nem más volt czélja a minisztérium­nak, midőn a tárgyalás alatt levő törvényjavas­latot beterjesztette; ez volt legfőbb oka annak, hogy azt a pénzügyi bizottság minden tagja elfo­gadta, s ugy hiszem, a többség is ezért pártolja a javaslatba hozott intézkedést. Engedjék meg végül, t. képviselők, hogy még egyet fölemlíthessek. (.Halljuk!) Tartozom a t. háznak azon őszinte nyilatkozattal, mit ezennel 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom