Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-263

CCLXI1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 15. 1868.) 101 orgánumot a tisztviselő fölé, sőt midőn oda uta­sítja orgánumát, a megyei tisztviselő pártfogása köabejövetele és segédletével fogja csupán be­hajtani; ennélfogva nem fölébe emelte, hanem a kiküldendó' fináncz tisztviselő mintegy csak közeg lesz a megyei tisztviselő kezében, hogy a haza leszentebb érdekében a kellőleg megszavazott adó pontosan behajtassék. Én ennélfogva ezen törvényjavaslatban még árnyékát sem látom annak, mitől annyira aggód­nak, hogy a megye alkotmányos életerének ezzel már fejszét, vetettek volna. Semmi sincs ebből, hanem egyedül az, hogy migamegye majd annak idején rendeztetik, addig is az ország szükségére meghatározott adó pontosan behajtassék, mire se­gédkezet nyújtani minden országos tisztviselőnek hazafi szent kötelessége. Majd ha a megyék rendez­tetni fognak, igyekezni fogunk oda működni, hogy ugy rendeztessenek, hogy a finánczokra semmi szükség ne legyen. Lehet ugy a megyét rendezni, hogy az orzzág mindennemű adóit a legnagyobb lelkiismerettel, a legnagyobb hazafi megerőtetts­sel behajtani minden hazafi szoros kötelességének fogja tartani. És ha a megyéket igy rendeztük, az igy rendezett megyék a minisztériummal, a felelős kormánynyal össze lesznek egyeztetve, és akkor jön el azon időpont, melyben a nemzet jogos közkivánata teljesülni fog, mert hazánkban ezen finánczexecutionalis manipulatio soha meg­honosíttatni nem fog. Ez az én tiszta meggyőző­désem. Berzenezey képviselőtársunk azt mondja, hogy okait czáfoljuk; de egyetlen okot sem mon­dott, tehát nincs mit czáfolni. (Nevetés.) Tessék Tóth Vilmos vagy Justh József képviselőtársaink felhozott adatai ellenében okoskodólag argumen­tálni, és akkor felszólítani bennünket, majd szolgá­latára állunk; (Nevetés) de tréfálgató, semmit nem mondó dolgokat refutálni képesek uem vagyunk. Ezek igy levén, én a törvényjavaslatot, mint egyátalában a megye általam annyira őrzött éle­tének távolról is gyengíteni nem szándékozót, ezen­nel pártolom és tárgyalás alá vétetni kívánom. (Szavazzunk!) Almássy Sándor: A megyéket mindnyá­jan a nemzet védbástyáinak szeretjük mondani és tartjuk is. Ha ezeket ekként akarjuk föntartani és tekinteni, akkor a megyének azon ősi jogát, mivel eddig bírt, fön kell tartanunk sérthetetlenül, mely pedig abból áll, hogy a megye hire, tudta és befo­lyása nélkül a megyében semmi sem történhetik; ezen törvényjavaslat pedig a megye ezen jogát sérti; annálfogva én az ide vonatkozó szakaszokat elvetendőknek tartom. Justh képviselőtársam szintén barátja a megyéknek, a mint előadásában mondja; de mégis nem teszi fel rólok, hogy köte­lességöknek megfeleljenek, hogy t. í. a törvénye­ket kellőleg és pontosan végrehajtsák. JuSth JÓZSef: Mostani szer vezetőkben ! AlmáSSy Sándor: A tapasztalatokból, a múltból indulva ki, nem teszem fel a megyékről, hogy Ők kötelességekben a törvények végrehaj­tását, illetőleg mulasztást követnének el. Az igaz, hogy erős érveléssel és indokokkal állott fel kép­viselő úr, midőn azt állította, hogy ezen törvények olyan ellenszenvesek, és ezért nem teszi fel a me­gyékről, hogy azokat oly készséggel teljesítsék. Elismerem magam is, hogy ezen törvények ellen­szenvesek ; de mindazonáltal fölteszem a megyék­ről, hogy a törvényeket valamint megkívánják, hogy a megyékben az egyes honpolgárok tisztel­jék, ugy ők is a meglevő törvényeket tisztelni fog­ják, habár ellenszenvesek is. Tóth Vilmos a megyéket rendezni nem akarja; erre nem felelhetek, mert Berzenezey röviden, de igen velősen kifejtette, hogy az jönne ki ebből, hogy lassankint mégis szervezzük a megyéket: ha­nem igen is a 77-dik szakasznak védelmére föl­kelt és azt mondotta, hogy igen is óhajtja a::,­hogy a megyékben az indítványozók és azokat pártolók név szerint szavazzanak, hogy feleletre vonathassanak. Én ezt határozottan ellenzem, és pedig azért, mert veszélyesnek tartom, még pedig a megyei alkotmánynak, szabadságnak gyakor­lata tekintetéből. Veszélyesnek tartom, ezt saját előadásánál fogva. T. i. azt mondja ő, hogy a mi­niszterek vagy törvényes rendeleteket adnak ki, és akkor nincsen semmi baj, mert ezeket teljesíteni úgy is kellene; vagy törvényteleneket adnak ki, és akkor a megye jogosan és bátran felszólalhat. Én tagadom ez állítását, mert igen is küldethetnek törvénytelen rendeletek, mint maga is elismeri ; de épen az a kérdés: lesz-e a megyének bátorsága felszólalni ezek ellenében? Ez minden esetre pres­sio. és én ezt veszélyesnek tartom a megyei élet szabadságára nézve, mert midőn vagyonilag vagy pedig személyenkint is felelősek vagyunk indít­ványunkért, a törvénytelen rendeletek ellenében senki sem mer oly bátran és oly kötelességszeril­leg fellépni, mint különben minden polgárnak kötelessége volna. Ennélfogva Tisza Kálmán képviselőtársam módositványát pártolom. Zsarnay Imre: Missics képviselőtársunk véleményében, hogy igen fontos a napirenden levő tárgy, én is osztozom. Hogy hazánk felvirágoz­zék, hogy államgazdaságunk jövőre erős legyen, ezen kérdés megoldásától függ. De nem vagyok vele egy értelemben, a kinek egész lelkesedéssel mondott beszédéből az tűnik ki, hogy ő a megyék rendezésének kérdését napirendre tűzött tárgynak tartja és minden ágyukkal, fegyverekkel ótalmazza

Next

/
Oldalképek
Tartalom