Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-263

CCLXIIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 15.1868.) , 93, miniszter közegének felszólítására is ? Én nem f mondom, hogy ne intézkedjék, hanem azt mon- j dom, hogy oly módon intézkedjék,mint intézkedik ! a törvényhatóságok megkeresésére: ha t. i. egy törvényhatóság a másikat megkeresi, hogy intézkedjék, ez csak ugy fog valamely ügyében intézkedni, ha helyesnek és a törvénynyel egybevágónak találja a kívánságot; s ily módon nem kétlem, hogy egy megye sem fog ellenállni a miniszter vagy közegei megkeresésének sem; legalább az 1848-ik előtti időkből egy esetet sem tudok, hogy a megyék törvényes rendeleteknek ellenszegültek volna. A kérdés mindig az volt, vajon a kormány rendelete törvényes-e vagy nem? Ha a megye törvényesnek ismerte a kormány rendeletét, soha sem volt eset, hogy végre ne hajtotta volna. (Felkiáltások: Ha!) Most azonban mi kívántatik a szerkezetben'? Az, hogy a megye név szerinti szavazattal felelősség alatt legyen köteles az adó behajtása iránt intézkedni. (Ugy van!) De ez oly rendszabály, mely sarkaiból kiforgatja a municipiumok autonómiáját, mert a munícipiumoknak Magyarországon épen az a fő támasza, hogy ha erkölcsileg igen is, de a megyében véleményeért személyesen senki sem felelős. En, t. ház, azt tartom, hogy minden alkotmánynak van olyan sarkpontja, melyen az egész épület nyugszik. Ha ezt alóla kirántjuk, az egész épület le fog dőlni. Ilyen sarkpontja a magyar alkotmánynak a megyei rendszer: ha mi ezen megyei szerkezetet akár egészen, akár ily részletes aláásások által megdöntjük, megrontjuk örökre Magyarország alkotmányát. (Igaz! a szélső balon.) Méltóztassék jól meggondolni, tisztelt ház, a magyar alkotmány ezen rendszer mellett nehéz körülmények közt századokon keresztül fennállott. Nem mondom, hogy a megyék ugy voltak alakitva Sz. István idejében mint most; de az alapelv j ugyanaz volt, s azok lépést tartva a kor szellemé- j vei s a nemzet jellemével fejlődtek azzá, a mik I voltak 1848-ban és a mik most, még mindig ren- j dezetlen állapotukban. A mi megyei rendszerünk és alkotmányunk a többi európai alkotmányoktól különösen abban különbözik, hogy itt a végrehajtó hatalom nem a kormány kezében van, hanem a megyék által a nemzet kezében. Ha a kormány valamely rendeletet végre akar hajtatni, azt törvény szerint máskép végre nem hajtathatja , mint ha az illető törvényhatóságot megkeresi , hogy tisztviselőit utasítsa annak végrehajtására. De a törvényhatóságoknak ismét törvényben gyökerező joguk van uzt mondani a kormánynak: „Tisztelettel visszaküldjük a rendeletet, és figyelmeztetjük a kormányt, hogy az törvénybe ütközik és mi nem teljesíthetjük kivánatát." Abban van azon nagy különbség, t. ház. Magyarország és a többi országok alkotmánya közt, hogy itt a törvényhozás meg van osztva a fejedelem és nemzet közt, a végrehajtás pedig valódilag a nép kezében van, más országokban pedig a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, (Felkiáltások: A dologra! A dologra !) Ha Magyarországon a birói hatalom ugy volna kifejtve, mint Angliában, akkor lemondanék még a megyék jogairól is, akár mennyire szeretem is azokat; ha bizonyos vagyok arról, hogy ha rajtam akár a kormány, akár annak valamelyik közege, akár maga a fejedelem is törvényellenes sértést követ el, a biró igazságot fog szolgáltatni minden különbség, minden tekintet nélkül arra, ki ellen legyen az, szívesen megnyugszom abban, hogy az ilyen birói rendszer helyettesítse a megyei rendszert. - De az ily birói rendszert nem lehet törvény által alkotni vagy teremteni, az csak századok alatt a nemzet szokásaiból, jelleméből nő ki, mert Angolországnak birói rendszere sem volt mindig olyan, mint most. Nálunk a megyei és városi munícipiumoknak jutott feladatul biztosítani a magán ember jogait a kormány által szándékolt sértések ellen, mert nem engedi meg, hogy tisztviselői a kormány törvénytelen rendeletét végrehajtsák : és ezért én a megyéket valódikig annak tekintem, minek a törvény is mondja, t. i. az alkotmány védbástyáinak. Én, t. ház, ha szükségesnek találná a képviselőház, hogy az adótörvények különös szigorral hajtassanak végre, azaz, hogy több biztosság legyen az adó behajtására nézve , mint van bármely más magán ember keresetére nézve, hajlandó volnék elfogadni azomeljárást, melyet már a váltótörvények a váltótörvényszékeknél is behoztak. Ezek a megyékkel érintkezésbe nem jönnek, hanem jönnek az alispánnal és szolgabiróval, és ezeket teszik felelőssé minden mulasztásért. Ne méltóztassanak elfogadni oly eljárást, mely a bizottságot egyénenkint teszi felelőssé, mert el lehet gondolni, mennyi befolyással lesz a szavazókra nézve annak tudása, hogy ők nem csak morális, hanem személyes felelősséggel is tartoznak azért, a mit tesznek. Az helyesnek látszik , t. ház. s én is azt mondanám, hogy felelős legyen minden ember azért, a mit tesz, ha bizonyosak volnánk arról, hogy a törvények minden szigorúsággal fognak mindenki irányában végrehajtatni; de mert erről biztosítva nem vagyunk, ott találja mindenki alkotmányos jogai biztosítását a megyei és városi rendszerben, mely a végrehajtó hatalmat a népre bízza és a nép kezébe adja. Az előadott módosítvány egy szakasza engem egészen ki nem elégít. Mert a 71-ik szakaszban az