Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-244

84 CCXLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 20.1868.) tanám helyes eljárásnak. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Épen azért én egy szót sem akarok veszte­getni a fölött, hogy a monopólium mellett nyilat­kozzunk; hanem arra kérem a központi bizottság megállapodásával egyirányulag a t. házat, hogy mielőtt ily nagy horderejű kérdésben, mi — hogy ismételjem — egy tized részét képviseli az állam összes jövedelmének, érdemileg határozna, miután mindenki közölünk tanácskozmányt akar a fölött, mi jöjön ennek helyébe ? várjuk be ezen tanács­kozmány eredményét, és akkor a szerint, a mint a gondos tanulmány mutatja, hogy nem csak lehet — mert ez nem kérdés — de kivánatos is, mert elesnek az ezzel járó hátrányok és nem váltják fel még nagyobbak, idején és helyén lesz azt mondani: szüntessük meg a monopóliumot és léptessük he­lyébe azt. a mi jobbnak mutatkozik. (Fölkiáltás bal felöl: Hány esztendő múlva f) Én ugy vagyok meggyőződve, hogy a pénzügyminiszter be fogja váltani azon igéretét, melyet múltév deczember 19­dikén tőn. Ekkor azt mondotta: , ? Egy év alatt re­mélem, hogy azon tanácskozmányok véget érnek és véleményt mondhatok." Ezen idő nincs már messze, deczember 19-kétó'l nem állunk távol. Én ad graecas calendas halasztandónak ilyen, az or­szág egészét mozgató kérdést nem tartom, és épen azért szivesen csatlakozom azon kívánathoz, hogy ezen tanácskozmány, még pedig az országgyűlés befolyásával megtartandó tanácskozmány ered­ménye még ez év folytán, minden esetre a kitűzött, maga a miniszter által kilátásba helyezett időn belül terjesztessék elő; de az érdemleges elhatáro­zás előző kimondását furcsának tartanám, mert a tanácskozások eredményét nem ismerve monda­nók ki: akár dőljön el a kérdés erre, akár dőljön arra, mi ez irányban megyünk. (Elénk hosszas helyeslés a jobb oldalon?) Madarász József: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot a részletes tanácskozás tárgyául nem fogadhatom el: nem azon indokból, mintha a kényszerűség egy oly törvényjavaslatot, a melynél jobbal előállni önvéleményem szerint, ha bárki által megtámadtatnék, önmagam irá­nyában kötelességemnek tartanám, mintha az hatna reám; hanem azért nem fogadhatom el, mert épen ez indokból néhány elvrokonaim által is megbízattam, hogy egy elleninditványt tegyek a ház asztalára, melyet ezennel fel fogok olvasni. (Halljuk!) Beadják: Csanády Sándor, Vállyi János, Al­másy Sándor, Vidacs János, László Imre, Pap Pál, Deáky Lajos, Bobory Károly, Csiky Sándor, Lukynich Mihály, Markos István és enmagam. (Átalános derültség. Olvassa): „Indítvány a do­hányjövedékröl szóló törvényjavaslat ellenében. Tekintettel arra, hogy a nemzet közvéleménye ugy a köz erkölcsiségre, mint a nemzetgazdaságra nézve, a dohányegyedáruságot károsnak nyilvá­nítja; tekintettel önmagának a pénzügyi minisz­ternek már múlt 1867. évi deczember 19-én tartott országos ülésben tett azon nyilatkozatára is, mely a dohányegyedáruság megszüntetésének lehetősé­gét, és e jövedelmi ágnak más, az ország kívánal­maival megegyező módon átalakítását kilátásba helyezte, és e nyilatkozattól a jelen év végéig levő egy évi időköz a kellő tanulmányozás és előintéz­kedések megtételére nem keveselhető: határozza el a ház , hogy a pénzügyminiszter felhatalmazta­tik az 1868. évi deczember 31-ig bezárólag indem­nity utján a dohányjövedéknek bevételére az ál­lam kiadásai pótlásának tekintetéből; egyszersmind azonban oda utasitta tik, tegyen meg minden szük­séges lépéseket és előintézkedéseket, hogy a do­hányegyedáruság megszüntetése és e jövedelmi ágnak 1869. évi január 1-től más, az ország kivá­natának inkább megfelelő adónemek által pótlása iránti javaslatát idejekorán a ház elé terjeszsze." Röviden bátor leszek indokolni inditvánvo­mat. Először önmaga a pénzügyminiszter úr irá­nyában azzal, hogy én őt szaván fogom, és midőn azt mondom, nem lehet egy-egy fél év, miként a 7. osztály előadása szerint állíttatik, hanem az ő szavai szerint 1867. évi deczembertől 1868. év vé­géig igenis; és itt ismét eltérés van köztünk és a 7 .osz­tály véleményét pártolók közt, abban t. i., hogy ezt nem törvényjavaslat által, hanem indemnity utján óhajtjuk az alkotmányosságnak általunk, lehet hibás, de véleményünk szerint helyesebb fogalmazása szerint megadni. Uraim! A monopóliumokat átalában elkár­hoztatja mind a nemzetgazdaság, mind a közer­kölcsiség, és igy, midőn én e teremben hallottam óhajokat, hogy ez a sóra nézve is eltöröltessék, és mielőbb eltöröltessék, noha ez eddigelé, legalább régi szokás szerint igy kezelt tárgy volt, annyival in­kább csodálkozom, hogy most atörvényhozás a bud­j get alkotmányos tárgyalásakor vesz egy oly tárgyat, mely eddig legalább törvényesen monopolizálttárgy nem volt, legalább 1 V„ évre is törvény alakjában ó­hajt megtartatni. És én kijelentem, hogy azon eset­ben, ha— a mint igen tartok is tőle — a vélemény, melyet én elvrokonaim nevében és véleményében is ! támogatok, nem találna többséget nyerni, ahhoz, hogy törvényjavaslat utján szavazzak vagy szavaz­zam meg az egyedáruságot, részemről soha sem fo­gok járulni; de ha nem nyerne többsíget vélemé­uyünk arra nézve, hogy elvben előre 1 V, év múlva is kimondassék annakeltörlése, ön indítványunk el nem fogadása esetében mindenesetre ezen elvet, mint magában már alkotmányosabb kifejezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom