Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-257
354 CCLVII. OKSZAGOS U alá tartozó helységek számát, akkor legtanácsosabb elfogadni a pénzügyi bizottság szerkezetét. Németh Károly: T.ház! Attól félek, hogy ha belebocsátkozunk a ház egyes részeinek elősorolásába, könnyen kimaradhatnának oly tárgyak, melyek pedig az adó nevezetes tételeit képezhetik, így példának okáért itt Pesten tágas kocsiszínek, istálók vannak, melyekért ezreket fizetnek szállásbérben, és a mostani szerkezet szerint attól egy krt sem fizetnének. Lehetnek valakinek kamarái, melyekbe beleteszi lószerszámait vagy egyebet: azért bér fejében fizetne pl. 100 frtot, és ebből adó fejtben egrv kr. sem fizettetik, ámbár ez ideig a házbéradó bevallásánál ezek is föl valánakjelentendők. Én átalában azt gondolom, hogy az clősorolásban egyes részletekbe nem kellene belebocsátkozni, hanem azt kellene mondani: mindazon egyes részletekre, melyekért eddig fizettek. Zichy Antal előadó: T. ház ! Bátor vagyok a 3-dik szakaszra visszavezetni a t. ház figyelmét: ott kimondatott a törvénynek alapelve, és a központi bizottság indítványára méltóztatott a következő szerkezetet elfogadni: „oly házlakrész és a háznak minden oly helyisége, mely bérbe van adva. tó Én óhajtanám, hogy bizonyoz öszhang legyen a szövegben, s azon kifejezés, mely ott kielégítőnek találtatott, alkalmaztassák minden szakaszban, ez t. i. : házlakrész és minden oly helyiség, mely bérbe van adva Lónyay Menyhért pénzügyéi': Elismerem, hogy az előadó úr által idézett szakaszban benne van a helyes megkülönböztetés; de akkor az lenne a következetesség, hogy mind a 4-dik, mind a 8-dik szakaszban idéztessék a 3-dik: mert azon két szakasz másról szól, t.i.a fölszámolásról, annak meghatározásáról, vajon fele vagy harmada van-e kiadva ? Már miután a 3-dik szakasz átalános szabályt alkalmaz a felszámolásnál, ugyan azon szabályt érvényesithetnők. Kihagyhatnék tehát mindenütt az egyes lakrészeket, és azt mondhatnók : mind azon helyiségek száma, melyek a 'ódik szakasz értelmében házbért fizetnek. Pulszky FerencZ: A legegyszerűbb az volna: „bérbe adott helyiségek száma." (Helyeslés.) Elnök : Többféle eszme merült fel: méltóztassanak egy körül csoportosulni, különben nem tudom feltenni a szavazási kérdést. Az első az volt, hogy lakszobák, bobok, raktárak megneveztessenek ; most pedig, hogy hagyassék ki minden más, és mondjuk a 3-dik szakasz értelmében: oly lakrészek, melyek tényleg bérbe vannak adva. Dobrzánszky Adolf: Kérem alásan , ez uj és nagy adófelemelés, ha azon kifejezés helyett, hogy „lakrészei" tovább megyünk, és ezt használjuk „helyiségek." (Nagy zaj.) Kerkapoly Károly: Szabad legyen e kérLÉS. (Július 8. 1868.) déshez nekem is szólanom. Azon szabályokban, melyeknek megtartása majd ezen törvényjavaslatban is ajánlva lesz, határozottan különböztetve van azon raktárak közt, melyek kereskedelmi czélokra szánvák, és azok közt, melyek a gazdaságnak szolgálnak. Véleményem szerint azt, hogy azok vettessenek adó alá, a melyek — mint a 3-ik szakasz mondja — bérbe vannak adva, azért nem tartom egészen szabatosnak, mert oly kereskedelmi raktárakat, melyek a tulajdonosokéi, tehát bérbe adva nincsenek, de ha a tulajdonosnak nem volna, arra a czélra bérelni kellene, az adózás alól kivenni nem lehet, mert ez esetre nem egyenlő mértékkel méretnék azon vagyonosabbnak és e tekintetben szerencsésebbnek, ki raját raktárát haszuálja kereskedelmi czélokra, és annak, ki ilyet bérelni kénytelen. Vagy fogadjuk el tehát egyszerűen azt, mit a pénzügyminiszter úr ajánl, hogy mind a 4., mind a 8-ik szakaszban a raktárak legyenek megemlitve a boltok és szobák mellett, mit veszély nélkül tehetünk, miután a megtartandó szabálvok világosan és exacte kiveszik ezen raktárak közöl azokat, melyek gazdasági czélokra szolgálnak; vagy pedig, ha ebben nem tudunk megegyezni, vissza lehet e szakaszokat a központi bizottsághoz utasitni, hogy combinative holnapra adjon véleményt. Az én nézetem szerint a „raktárak" szó felvétele fagyon helyes, s azért arra szavazok, mert minden lehető kétséget kizárnak a megtartandó szabályok. GhyCZy Kálmán : Én részemről nem tartom oly egészen határozottaknak a szabályokat, mint tisztelt barátom Kerkapoly úr. Nem merem álli-, i tani. mert nem vagyok annyira jártas bennök I hogy nem áll az, mit ő mond ; hanem az előttünk tekvő szabályok szerint 1-ső szakasza ezen sza! bályoknak ekképen szól: „Az épületadó tárgyá\ ban átalában minden lakház. akár zárt helyiségben, akár elkülönözve álljon, az adónak tárgya/' És én ugy tudom, hogy eddig a házak jövedelmének kiszámításánál csak a lakrészek vétetnek tekintetbe. En magam is ugy vélem, hogy jó volna e részben az eddigi gyakorlatot jövőre fentartani; | de kellene biztosan tudni, hogy mi az eddigi gya\ korlat. Azokból az adatokból, melyek a pénzügjn I bizottság elé voltak terjesztve, nem jöttünk tiszI tába, én legalább nem vagyok tisztában az iránt, mi az eddigi gyakorlat; és azért csakugyan óhajtanám, hogy erről bővebben világosittassunk föl, pl. a központi bizottság által, és csak fzután hozassék határozat. (Helyeslés.) Elnök: Ismét egy uj eszme merült fel: hogy a 4. és 8-ik szakaszok a központi bizottsághoz utasíttassanak vissza fölvilágositás vég-ett. (Helyeslés.) E szakaszok tehát függőben maradnak és a | tárgyalást folytathatjuk.
