Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-257
352 CCLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (J üius 8. 1868.) nek is árát a kínálat és kereslet közti arány ha- j tározza meg. Ugyanez áll minden egyéb adónemnél is. Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ezen esetben is, a házbéradónál mikor történhetik az áthárítás? Akkor és azon esetben, ha az illető házbérlő a fölemelt adóval növelt házbért megfizetni kénytelen ; mihelyt azonban nem kénytelen, bizonyára nem is fogja megfizetni, s ha üresen maradnak a házak, a háziurak lesznek kénytelenek a házbért leebb szállítani. Az áthárítás Pesten leginkább lehetséges; de La felveszszük Pest példáját, az áthárítás itt sem minden viszonyok közt volt lehetséges. Talán méltóztatnak még emlékezni, hogy az 1848 előtti években a házbéradó többnyire csak azon tételekből állt, a melyek municipalis czélokra vettettek ki, mi véghetetlenül csekély volt s a jövedelemnek alig tette egy-két százalékát. Midőn később egyszerre behozatott a házbéradó : vajon áthárithatták-e egyszerre a házbirtokosok adójokat a házbérlökre ? Nem, ez csakis lépcsőzetesen történt, mert ha a házbért az összes adóval egyszerre fölemelték volna, a lakók alig tűrték volna el az ily nagy felemelést. Egyébiránt Pesten, hol a szállások tekintetében sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, az adó csekélyebb fölemelésének áthárítása könnyű; de csak méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ha a pénzügyi kormányzat ma azon állapotban volna, hogy a házbéradót felére leszállíthatná, vajon az illető házbirtokosok fognák-e azért a házbért az adóleszállitás erejéig szintén leszállítani? Ugy hiszem, nem: mert Pest egy gyors emelkedésnek indult város, hol több a lakást kereső, mint a kínáló, s ha soha semmi házbéradó se r lenne, a bérek mégis emelkedtek volna. Mivel én nem vagyok azon nézetben, hogy csak ott, és oly mértékben lehet a házbéradót kivetni, a hol és a mennyiben áthárítható, el nem fogadhatom azon következtetéseket sem, melyeket abból levontak. Én csak azon elvet tartom helyesnek, s ezt óhajtottam volna alkalmazni: hogy miután az államnak bizonyos közjövedelmekre szüksége van és a jelen viszonyok között, egy nevezetes, milliókra terjedő vagyon, még eddig kellőleg meg nem adóztatott; a jövedelem aránylag egyenlően adóztassák meg: ennélfogva az ország minden részében egyformán fizettessék a házbéradó is. Ez volt az alapelv, mely házbéradói javaslatomnál vezérelt. Nem tettem különbséget kisebb és nagyobb város között, mert nézetem szerint, 100 forint tiszta jövedelem Pesten épen annyi, mint bármely más kisebb varosban ugyancsak 100 forint; ennélfogva egyformán rovandó meg. Ez egyezik meg az egyenlő teherviselés elvével. A törvényt ily értelemben kivántam volna létesíteni. Miután ezt el nem érhettem, és a pénzügyi bizottság által előterjesztett javaslat megközelíti azon ez élt annyiban, a mennyiben bizonyos reform életbe léptetését és pedig megengedem, sokkal kíméletesebb s lépcsőzetesb módon hozza javaslatba: ennélfogva, mint azt a pénzügyi bizottság tanácskozásai alkalmával is nyilvánítana, igen szívesen hozzájárulok ezen javaslathoz; teszem pedig ezt annyival inkább, mert azt tartom, hogy ezen törvényjavaslatnak mentül előbbi életbe léptetése folytán gyűjtendő adatok alapján fogja a jövő törvényhozás megítélni, minő alapokra kell a házbéradót fektetni, midőn annak végleges megállapításáról lesz szó. A mi azon módosítást illeti, melyet Miskolcz város egyik képviselője benyújtott: erre nézve igen alapos észrevételeit a pénzügyi bizottság előadója, Kerkapoiy t. barátom előadta. Én csak azt vagyok bátor hozzáadni, hogy a házbéradónak 14%-ra Vf dó leszállítása folytán nagy aránytalanság támadna a többi magasabb tételek közt; de aránytalanság támadhatna az osztályadó tételei közt is, miután ezen esetben valószínűleg mindazon városokban, a melyekre nézve a 14% hozatnék be, az ezután kiszabandó adó kevesebb volna, mint a felemelt osztályadó. Méltóztassék például felvenni, hogy egy ház, a mely 1000 forintjövedelmet hoz, a 14°/ 0 megadóztatási alapot felvéve, miután fentartási költségek fejében 30% levonatik, és így 700 frt jön megadóztatás alá: fizetne a pénzügyi bizottság terve szerint 112 frt adót, tehát az egész jövedelemnek 11 % 0 % -át; holott ilyen ház, melyet kisebb városban valószinüleg fel lehet venni, ha 15 szobából áll, 14%-nyi megadóztatás mellett csak 98 forintot, tehát 9% n %-nyi adót fizetne, holott ugyanezen ház, ha 15 szobával veszszük fel, oly helyeken, hol az összes lakrészeknek %-da van bérbe adva, a házosztályadó 8-ik osztályába esnék, s annak kettőzött tételét fizetvén 100forinttal terheltetnék; tehát többel, mint a mennyit a 14% tesz. Egyébiránt azt tartom, t. ház, hogy ezen, a pénzügyi bizottság által előterjesztett, javaslat a lépcsőzetes megadóztatás elvére van fektetve, s azon elv elien lenne oly nagy különbséget tenni, mint azt az inditvány kívánja; előnye ezen javaslatnak az is, hogy a kivitelt könnyíti; s végre, hogy kíméletes eljárást kivan azokra nézve, kik a házbéradóval eddig még megróva nem voltak; s nem is oly nagyon terhes, minden esetre sokkal kevésbbé terhes, mint a földadó, mert ha tekintjük a 16%-ot, mely a jövedelem 70 százalékjára vettetik, ez körülbelül annyi, a mennyit jövedelmi adó fejében fizetni kellene, u. m. 11 2 / 10 %. Mindezen okoknál fogva, és különösen még
