Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Juliua 7. 18G8.) 333 donosok, valamint átalán véve a földbirtokosok, igen magas adóval vannak terhelve. Ép oly igazságtalan a mostani házadórendszer a házosztályadóra nézve, hol tisztán a szám határoz, mert nincs semmi tekintettel a helyiségre, tehát a ház értékére, haszonvehetőségére s jövedelemképességére. A házosztályadónál a lakrészek száma határoz, mintha egy 5 szobás ház Debreczenben s Egerben csak annyit érne, mint a zempléni vagy ungi Krajnyában vagy a szepesi Magurában. A most divatozó házadó rendszere tehát minden tekintetben igazságtalan, (ügy van!) Ezek után megvallom, bámulom, hogy a házadóra nézve oly külön- vélemény adatott be, mely a mostani házadó rendszerének egyszerű mása, azon kivétellel, hogy a házosztályokat magasabban akarja megadóztatni, de magát a házuri privilégiumot, a hol most divatozik, egész épségében meghagyja. A fölemelt osztályadónál pedig szintén csak a lakrészek számát veszi tekintetbe, és a helyiséget, tehát a házak értékét s jövedelem képességet egészen ignorálja: mert a külön vélemény szerint az 5 szobás ház Debreczenben vagy Szegeden csak annyit fizetne, mint a legszegényebb felföldi faluban. Mind ez azzal indokoltatik fó'leg, hogy nincs már ez idén idő a bérbe adott házak összeírására ; de ez igen egyszerű műtét, s én ezen állítás ellenében azt bátorkodom állítani, hogy nincs idején bizonyos osztályoknak quasi adómentességét fentartani. A mi a napirenden levő törvényjavaslatot illeti: ajánlja azt az igazság, minden adókulcsnak első kelléke, ajánlja a tekintet a szegényebb osztályokra, melyeknek csak ugy lehet kedvezni, ha a vagyonosabbakat nem protegáljuk. E javaslat szerint a házbéradó, a bérbe adott házakra nézve a tiszta jövedelemre van fektetve : az egyetlen egy igazságos alapra az adókivetésnél: mert a hol a ház vagy annak egyes lakrésze bérbe van adva, tudatik a jövedelem, tehát igazságos annak a megadóztatása. Nem tudok látni semmi különbségeié tekintetben, vajon valahol 200 vagy csak 20 ház van bérbe adva; a szám itt nem viciálhatja az elvet, hogy minden tiszta jövedelem adóztassák meg. Nem áll e törvényjavaslatra nézve azon ellenvetés, hogy nincs tekintettel a jövedelem biztosságára s az adó áthárítására nézve, mert midőn Pesten a fentartási 15°/o költségek levonása után a házbérjövedelmet 24% terheli meg, más városokban felemelvén a fentartási költségeket 30%-ra, csak 20% adót ró a házbérjövedelemre; ott pedig, hol a házaknak csak egy harmada van bérbe adva s annál kevesebb. csak 16 %-t hoz javaslatba. De ezen javaslat ép oly igazságos a házosztályadóra nézve is, mert tekintettel van a helyiségre. tehát a ház értékére és haszonvehetőségére: mert kétséget sem szenved, hogy oly helyeken, hol élénk a forgalom, hol kereskedés van, hol a szegényebb osztálynak is jó keresete van, ott a ház 50 % több adót elbír, mint elhagyatott falvakban; ha pedig ilyen házakban bolt, kocsma vagy mészárszék van, elbírhat azon felül még 50%-ot, mi egyébiránt sokra nem megy. Hiszen ha valamely faluban egy 3 szobás ház 3 forintot fizet osztályadó fejében, vagyonos városban ily ház könnyen elbir 4 frt 50 krt, ha pedig boltja vagy kocsmája vagy mészárszéke van, fizethet még azon felül 1 frt 50 krt, tehát összesen 6 frtot. Ez valóban elviselhető teher. E törvényjavaslat igazságáról s czélszerüségéről meg levén győződve, elfogadom azt a részletes tárgyalás alapjául, (Helyeslés.) Dobrzánszky Adolf: T. ház! Ha azon általam is helyesnek elismert elveket látnám letéve az előttünk fekvő törvényjavaslatban melyeket az előttem szóló t. képviselő úr épen fejtegetett, a törvényjavaslathoz járulnék magam is ; de én annak ellenkezőjét találom benne, s ugy vagyok meggyőződve, hogy a kérdéses, habár a házadóra vonatkozó törvényjavaslat is leginkább a földbirtokot sújtja. A pénzügyi bizottság, mely maga is beismeri a földadónak fölötte nagy voltát, mégis e beismerése daczára, a házadónál is valóban csak a földmivelőt sújtja. Én a pénzügyi bizottság jelentésében nem találok ezen sajátságos eljárásra nézve más indokokat, mint azokat, melyek átalában a házak, de magától eshetőleg a nagyobb városokban fekvő házak mellett a földbirtok ellenében felhozattak, s melyek abban állanak, hogy a nagyvárosi vagyis bérbe adatni szokott házaknak nem csak jövedelme, hanem állaga is ki van téve oly esélyeknek, melyek a földbirtokot nem veszélyeztetik ; hogy a nagyvárosi házaknál mindig csak a tiszta jövedelem rovatik meg az adó által, azon tiszta jövedelem, mely másképen mint a földbirtoknál fel nem emelhető bármily szorgalom által a nélkül, hogy egyszersmind az adó is fel ne í emeltessék; végre, hogy a nagyvárosi házra a j katonatartás kötelezettségéből folyó külön teher I is nehezül. De a pénzügyi bizottság figyelme, ugy | látszik, kikerülte azon tényt, miszerint kisebb váj rosokban, vagy épen falusi községekben, hol nem léteznek nagyszerű, nem ritkán az állam költségén állított s fen is tartott katonai laktanyák, s hol a szegény földmivelő családja sokszor egyetlen szobáját kénytelen megosztani a mindenféle szolgálatot követelő katonákkal, sokkal súlyosabb a katonatartás terhe, mint a házbér terhét viselő, s amúgy is, kivált a kielégithetlen lovaskatonaságtól lehetőleg megkíméltetni szokott községekben. Kikerülte a pénzügyi bizottság figyelmét azon