Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

CCLVI. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) 329 mutatkozik a házbéradónak hatása oly városokban és községekben, melyekben az ipar és kereskedés virágzik, vagy a melyek nagy számú hivatalos személyzetből álló testületeknek székhelyei: és egészen más hatása van oly városokban és községekben, melyekben a lakosok leginkább mezei munkával foglalkozván, nagyobb mérvben ipart és kereskedést nem folytatnak. Az első helyen emiitett községekben számos vagyonos család létezik, melynek saját háza nincs, de nagyobb szállásra szüksége van. Ott a szállások keresettek ; keresettek nagyobb szállások is, ennélfogva aránylag drágábbak a kisebbeknél. Ily helyeken a házbirtokos adóját nagy részben bérlőire áthárítja, és viszont a házbéradóban fekvő fogyasztási adót azok fizetik, kik annak megfizetésére anyagi tehetségöknél fogva képesek ; ellenkezőleg oly helyeken, melyekben a szállások nem keresettek, a kereskedés és ipar nagyobb mérvben nem honos, minden, némileg vagyonosabb családnak saját háza van. Ott a lakosok földmiveléssel foglalkoznak, s a mennyiben iparosok is, csak kisebb ipart, közönséges kereskedést és mesterségeket űznek. Ily helyeken a nagyobb szállások nem keresettek, ésigy aránylag olcsóbbak ; a kisebbeknél bérben csak oly lakosok laknak, a kik elég tehetséggel nem birnak arra, hogy saját számukra házat vegyenek; ily helyeken tehát a kisebb lakások számosabbak, keresettebbek és igy aránylag drágábbak is a nagyobbaknál; ily helyeken a házbéradóban rejlő fogyasztási adót leginkább a szegényebb néposztály viseli. Ha ily helyeken behozatik a házbéradó, a helyes adózási rendszerrel ellenkező azon következése lesz, hogy a kisebb házak, és ennek következtében a szegényebb sorsú polgárok fognak inkább adóval terheltetni, mint a nagyobb lakások bérlői, a vagyonosabb polgárok, és még inkább, mint azok, a kik saját házaikban laknak. Tanúsítják ezt, t. ház, azon adókulcsok is, melyeket a pénzügyi bizottság részint jelentésében, részint a törvényjavaslatban bemutatott. Ezen adókulcsoknak összehasonlításából kitetszik, hogy például a legkisebb ház, mely egy szobából áll, ha azt a tulajdonos maga lakja, fizetni fog ezen adókulcs szerint 60 krajczárt adó fejében. Ha pedig ezen szobát egy évre 20 írtjával bérbe adja, csaknem 4-szer annyit fizet, t. i. 2 frt 24 krt. Két szobás háztól, ha a tulajdonos lakja, fizetni fog 1 frt 60 krt. Ha szobánkint 20 forintjával bérbe adja, 3-szor annyit fizet érte, t. i. 4 frt 48 krt. Es igy tovább lehet az adótáblázaton menni, és mindenütt ily különbség fog kitűnni; kevésbbé azonban már a nagyobb házaknál; de még egy 35 szobából álló kastély is, ha a tulajdonos maga lakik benne, a pénzügyi bizottság által előterjesztett KÉPV. H. NAPLÓ 186%. vni. törvényjavaslat szerint 100 forintos adót fog fizetni ; de ha azon 35 szoba egyeseknek 50 forintjával lenne bérbe adva, azoktól 4 forint hijával 200 frt fogna adóképen fizettetni. Ezen tekintetekből azon nézetben vag} ok

? hogy a házbéradó csak ott hozatik be helyesen, hol a lakásoknak legalább legnagyobb része bérbe van adva: mert épen ezen körülmény bizonyítéka annak, hogy az ily helyeken az iparnak s kereskedésnek bizonyos nagyobb élénksége van, nagyobb a kereset, a szállások keresettebbek, és igy a háztulajdonos házbéradójának egy részét áthárítja bérlőire, és igy tőkéjének megcsonkítását elkerülheti. Más részről viszont a házbéradóban rejlő fogyasztási adót a honpolgároknak vagyonosabb része fogja viselni. Minden egyéb helyeken, ha a házbéradó átalában behozatott, ha csak nem oly csekély, hogy az államnak nem jövedelmez, az abban rejlő fogyasztási adót azok a honpolgárok fogják viselni, kiknek sorsán könnyíteni kellene, a szegényebb néposztály. Elismerte ezt, t. ház, az adóztatásnak nagy mestere, az osztrák burocratia is: mert mindamellett, hogy kész volt az adókat felszedni mindenütt, a hol lehetett, a házbéradót mégis csak oly községekre terjesztette ki, melyekben fele legalább a lakásoknak bérbe volt adva; s ugyané szabály követtetik most is ő felsége többi országaiban számos évek óta panasz nélkül. A pénzügyi bizottság maga is elismeri, hogy a házbéradó, Buda-Pestet talán kivéve, túlterheléssel jár. Helyes-e tehát az, hogy mégis ezen túlterhelést az egész országra kívánja kiterjesztetni? Az igaz, a pénzügyi bizottság a házbéradó túlterhelésére némi mérséklést hoz javaslatba az által, hogy a házak tiszta jövedelméből Buda-Pesten 24 %, azon helyeken, hol a házbéradó már eddig is be volt hozva, 20%, a többihelyeken pedig 16Tokot véleményez adóképen fizettetni. De nézzük most már ezen intézkedésnek gyakorlati eredményét, ha az most, az évközepén fog életbe lépni, midőn már a házbérszerződések meg vannak kötve és meg nem változtathatók. Az adóleszállitás ez esetben azon helyeken, hol a házbéradó már jelenleg is be van hozva, valóságos ajándék lesz a háztulajdonosok részére, kik adójokat bérlőikre rég áthárították, és ez adóleszállitás jótékonyságát nem azok fogják élvezni, kik az adót viselik: a bérlők. Azon házaknál, melyekre nézve a házbéradó most hozatik be, az igaz, ezen adót ez évben a tulajdonos fogja, talán tőkéje rendes kamatainak csorbításával, viselni; de jövőre ezen ujonan behozandó házbéradó vagy nagyobb lesz annál, melylyel az illető házat osztályadó által is meg lehet róni, vagy nem lesz nagyobb : ha nagyobb lesz az általam előbb elmondottak szerint 42