Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS, (Július 7. 1868.) 321 könyvi "átruházását, mint ezen intézkedés megrendeli. A gyakorlati tapasztalás épen ez állításomat igazolja; legalább nálunk tudunk az alsóbb osztályokban eseteket, hogy 6—7 év előtt történt a vétel és mindig a szegény eladóra van az adó kivetve. Kérdem: igazságos volna-e a szegény eladót terhelni azzal, hogy ő legyen kénytelen éveken át utána járni az adóhivatalnál az illetéktelenül még őt terhelő adónak kitörlése végett ? Mivel tehát e szakasz kihagyása esetében az eladónak kellene az eddigi gyakorlat szerint az adóhivatalnál a bejelentést tenni, most azonban egyszerűen csak a községi elöljárónak kell azt bejelenteni, s még az sincs kimondva, hogy Írásban, tehát szóval is elégséges: ezt, megvallom, nagyon czélszerünek, és azok érdekében, kik az eladást teszik, kik tehát inkább igényelhetik az állam általi segélynyújtást, szükségesnek tartom. Ezt terhesnek egyátalában nem tartom, és az előadott indokokból azon módositás mellett, melyet a központi bizottság indítványba hozott, e 6zakaszt magam is elfogadom. Lónyay Menyhért pénztigyér: Azt tartom, t. ház, annak, hogy e szakasz a törvényjavaslatba bevétetni inditványoztatott, oka leginkább az, hogy az eddigi tapasztalás azt mutatta, miszerint a jelenleg fenálló eljárás szerint, midőn az adózási lajstromban az adózó nevének bejegyzése rendesen a telekkönyvi átirás után szokott eszközöltetni, miután a telekkönyvi eljárás gyakran hosszadalmas, sőt gyakran jogi kérdések folytán évekig is elhalad, igen sok panaszra adott alkalmat az, hogy voltak esetek, midőn a birtokváltozás már 2—3 esztendő előtt megtörtént, s mégis az átíratás meg nem történvén, az előbbi birtokoson követeltetett s hajtatott be az adó. Szükséges tehát már a rend tekintetében is oly intézkedéseket behozni, melyeknél fogva mindig evidentiában legyen tartva az, ki a birtok valóságos birtoklója, s ennélfogva ki köteles az adót fizetni. Igaz átalában, mit Bónis képviselő úr mondott : hogy utoljára is ott van a birtok, s a kinél találtatik, azt lehet exequalni; de méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ez csak elvileg áll, de tényleg nem: mert ha az illető adóközeg nem járhat utána, mikor és ki részére történik a birtokátadás ? bizonyosan attól fogja kérni az adót, kinek a neve az adólajstromban előfordul; az ily kutatás gyakran sok kellemetlenséggel jár, mi a bejelentés által el van kerülve. Egyébiránt azt hiszem, a telekkönyvi és az adóhivatalok nincsenek egymással azon szoros kapcsolatban, hogy napról napra az év különböző szakaiban mindig evidentiában tartsák egymás kőit az átíratásokat; és különben sokan elmuKÉPV. H. NAPLÓ. 186%. Vili. lasztják vagy soká halogatják a telekkönyvi átíratást: ugy hiszem, az illető adózók és adók rendes befolyásának előnyére szolgál, ha e szakasz megmarad, annyival inkább, mivel ez nem terhes, de egyszerű eljárás, miután csak az illető községelőljáróságnál tartozik bejelenteni, ez pedig egyszerűen teljesíthető. Helyesnek tartom és elfogadom a központi bizottság módositását, hogy köteles az illető adóhivatal az illető nevére átírni a birtokot, nem birtok, hanem adózási szempontból. Ezen szakasznak tehát, mint a mely a rendesebb eljárást elősegíti, a központi bizottság módositásával -elfogadását ajánlom. {Helyeslés. Elfogadjuk !) PaCZOlay János: Én e szakasznak törvénybe igtatását fölöslegesnek találom, és pedig azon tekintetből, mert már a bélyegadónál meg van mondva, hogy mindenki köteles minden kötött adás-vevési szerződést 8 nap alatt az adószedőhivatalnál bejelenteni, és pedig büntetés terhe alatt; ezenfelül —• nem méltóztatott hallani - - még a rendszabályok között van, hogy minden történt eladás és adás-vevésről az adótelekkönyvi parcella feljegyezve legyen, és egyszersmind ki legyen jelölve az is, hogy az eladott holdterülettől mennyi adó fizettetik. Ennek feljegyzése azért szükséges, hogy ha netán az adóhivatal kevésnek találná a szerződési vételárt, minden további kutatás nélkül az adót 100-osan és már most 70-esen véve, a birtok eladási árának tekinthesse és akként róhassa. így tehát ezen szabályoknak eddigi föntartása mellett az adóhivatal tökéletesen tudomására jut annak, hogy először a birtok-adás-vevés megtörtént; tudomására jut másodszor annak, hogy melyik adóköteles részlet adatott el. Ha tehát ezek folytán az adószedőhivatal nem tudja átvezetni a birtokváltoztatást, ez egyébnek nem tulajdonítható, mint az adóhivatal rendetlenségének vagy a hivatalnokok lomhaságának. Ezen tekintetből indulva, fölöslegesnek tartom, hosrv a községi bírót különben oly dologban teendő hivatalos jelentésre kötelezzük, mely úgyis minden adószedőhivatalnak, ugy a mint kell, a birtok átvezetésére bejelentethetik. Azonkívül nem ia látom igazságosnak, hogy egy emberre két büntetés vettessék : t. i. habé nem jelentem 8 nap alatt a birtokváltozást, azért háromszorosan fizetem meg az illetéket; másodszor pedig itt megint büntetést szabnak reá azért, mert a bejelentés a községi biró előtt elmulasztatott. Ezen eljárást én indokolva nem látom, ennélfogva ezen pont kihagyását indítványozom. {Maradjon ! Szavazzunk!) Zichy Antal előadó : Csak azt vagyok bátor megjeg}^ezni a központi bizottság intentiójára nézve, hogy ő ezen szakaszt ugy fogta föl, mint 41