Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

302 CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnlius 6 1868.) Gr. Zichy tőlem felvilágosítást kér oly tárgyra nézve, melyre, miután feltételezem, hogy a létező adórendszert tanulmányozta, maga adhatna ma­gának felvilágosítást. Nem csak a tiszta jövede­lem alapján behozott, de minden más alapon beho­zott földadónál állandóan felállított elv az, hogy a tiszta jövedelem kiszámításánál felvett azon mi­velési alap, mely az adókataster behozatala al­kalmával találtatott, mindaddig, mig uj kataster nem készül, változatlanul marad ; tehát a mivelés változtatása adóemelést nem eredményezhet. Ez átalános elv, melyet egyébiránt maga a törvény­javaslat is kifejez. Tehát a választ maga a törvény­javaslat megadja, midőn igy szól: „a fenálló föld­sorozati munkálatban kimutatott egész évi tiszta jövedelemnek" ... stb. Tehát azon kulcs, mely a földadó sorozatának munkálata által meg volt állapítva, a jelen évi adókivetés alkalmával vál­tozás alá nem jöhet. Azon kérdésre : ha valaki a Kiirtott erdők terü­letét szántófölddé alakitja, megváltozik-e az adó­tétel ? meg van felelve az adott felvilágosítás által. Egyébiránt hivatkozom arra, hogy maga a tapasz­talás is tanusitotta, hogy ily esetekben emelés nem történt, mert a tiszta jövedelem nem bizonyos te­rületre, hanem összevéve a birtokos birtokát, az akkor fenálló mivelési ágak szerint vettetett ki, s ez másképen nem is lehet. T. ház! Bármikor alapitsunk meg állandó katasztert, a mig ezen kataszter törvény szerint fenáll, azon idő közben változtatni nem lehet, sőt veszélyes is lenne. Veszélyes azért, mert átalában fenálló elv minden, nem csak alkotmányos, de más rendes pénzügyi kezeléssel bíró országban is, rypgy nem czélszerü a mivelési ágakban a szorgalom által támadt változásokat idő közben újra meg­adóztatni, mert az által egyenesen a szorgalom és igyekezet sújtatnék. (Hehjeslés jobbról.) Ezen elv áll fen jelenleg nálunk is, és ezen elvet megvál­toztatni fontos nemzetgazdasági s pénzügyi érde­kéje tiltják. Egyébiránt, t. ház, nem árt. ha ez alkalom­mal az ideiglenes adó-rectificatiókat illetőleg egy pár példát idézek. Nem akarok arról szólani, vajon a behozott adórendszer, ugy a mint behozatott, czólszerü-e vagy nem? E tekintetben osztozom Nyáry Pál képviselőtársam azon nézetében, hogy annak sok hiánya van, sok egyenetlenségre ad alkalmat, s bizonyára a törvényhozás első feladatai közé tarto­aik az, hogy azt a dolog természete és a viszo­nyok szerint megváltoztassuk ; azonban azt egyes birtokos reclamatiójára megváltoztatni idő közben csak rosa következésü 'lenne, s részben igazságta­lanságot foglalna magában. Miért ? Mert ha meg­engedjük, hogy magát az alapot, a jövedelmi ki­számítást, különösen magánosok kérelme alapján, megváltoztassuk, bizonyára akkor fogják ezen megváltoztatást az egyesek kérni, midőn kilátásuk leend, hivatkozva egyes szakaszokra , azok alkal­mazása által az adót leebb szállithatni. Ily eljárást sikerrel keresztül vinni lehet egyes vagyonosb adózóknak; de az adózók nagy többsége ily recla­matiókat keresztülvibetni nem remélvén, nem fog reclamálhatni, s igy az egyeseknek netán adott kedvezmény az adóalapot fogná egyenetlenül le­szállítani. Elismerem, hogy vannak bizonyos mivelési ágak, igenek az erdők, melyek aránytalanul van­nak terhelve, és — ámbár nem tartom muhbMlanul szükségesnek azt, mit Tisza László képviselőtár­sam indítványozott, hogy t. i. már most imperati­ve tegyük be azon kötelezettséget a törvénybe, hogy a jövő évi budget alkalmával már az ilyen kivételes szabályokat és kivételes javításokat a minisztérium megtegyen — miután a miniszternek ugy is kötelességében áll e fontos tárgyat tanul­mányoznia, s ott, a hol szükséges, idő közben is javításokat életbe léptetni s javaslatba hozni : a minisztérium a legkirívóbb hiányokra nézve idő közben is meg fogja tenni a javaslatot; de méltóz­tassanak felvenni, mi lett volna a következése — most is képes lennék példát mondani — annak, ha a minisztérium, minekelőtte a törvényhozás részletesen intézkedik, már egyesek reclamatióit tárgyaltatja s kivételes esetekben az adóalapot megváltoztatja , osztogatva kedvezéseket azoknak, kik azokat kérik, holott sokan, kik jobban terhelve vannak, mert nem kérték, még inkább terheltet­nének ? Ámbár Nyáry Pál t. barátom azt állitá, hogy a jelenleg létező adótételek ijesztők és elviselhe­tetlenek : engedje meg, hogy ámbár magam is sú­lyosaknak és terhesnek tartom, de nem tarthatom sem ijesztőknek, sem elviselhetetleneknek, mert a katastralis tiszta jövedelem után 30 százalékra van az adó kiszabva. (Közbeszólás: 29 rí / los '•) Igen, a jelenlegi adótétel 29 ? V l0o ; de a 30 száialékhos hiányzó tört szám oly csekély, hogy bátran említ­hetem a kerek számot. Az adótétel magában véve » hasonlítva más nemzetek földadótételeihes bizo­nyára igen súlyos és igen terhes; hanem tekin­tetbe vévén az egyes vidékekről sierzett adatokat, melyek leginkább az egyes vidékek bérleti téte­leire és a földbirtok eladási árára vonatkoznak, mely adatok legbiztosabban mutatják a jövedelem átlagát: azon tapasztalásra jutottam, hogy az adó­nak kivetési kulcsa, illetőleg a tiszta jövedelem kiszámitása tekintetében vannak egyes vidékek, hol a tiszta jövedelem csakugyan megközelíti a katastralis becsű szerint felvett jövedelmet; de az ország legnagyobb résgében a katastralis tiszta

Next

/
Oldalképek
Tartalom