Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julins 6. 1868.) 299 ható-e vagy nem?jelenleg véleményt adni képes nem vagyok; hanem azt kívánnám, hogy ezen kérdés oly módon intéztessék el, a mint az ügy fontossága és az ország szüksége kívánja. Mint mér volt szerencsém az imént mondani, azt hiszem, a miniszter urnák igen sok foglalatossága lévén, nem ért rá annyi időt fordítani e kérdésre, a mennyit kellett volna; de miután a jövő esztendőben sem lesz több 12 hónapnál, nem látom át, hogyan lesz azt képes a jövő esztendei 12 hónapban elvégezni, a mit ez évben 16 hónap alatt nem tehetett; azért én azt óhajtanám, hogy ezen igen nagyfontosságú ügynek megállapítása egy, a ház által kiküldendő kis számú bizottság által történjék, természetesen a minisztérium hozzájárulásával, és ezen bizottság szakértő férfiakat idézvén maga elé, a megyékkel, városokkal magát érintkezésbe tevén, dolgozzon ki és nyújtson be a jövő évi ülésszak alatt oly javaslatot, mely alapul szolgáljon a pénzügyminiszter által előterjesztendő törvényjavaslatoknak. A mi az 1-sö szakasz 2-ik kikezdését illeti, hol a szabályoknak megerősítése kívántatik az 1870-ik év végéig, megvallom, csodálom, hogy iiyen kívánat terjesztetik a ház elé a kormány részéről, midőn épen a kormánypárt legjelesebb vezérférfiai csak néhány nap előtt azt vitatták, hogy nincs egyik törvényhozásnak joga a másik törvényhozás kezeit megkötni. Én ugyan akkor sem fogadtam el ez állítást átalánosságban, mert azt tartottam és tartom most is, hogy minden törvény a jövőre alkottatik és nem a jelenre : hanem igen is elfogadom azt, mert a törvény egyenesen parancsolja ,. hogy az adókérdésekben csak egy évre határozhasson a ház. Jelenleg a ház előtt van az 1868-ik évi adókivetés; tehát törvény szerint a jelen törvényjavaslatban a ház csak az 1868. év végéig határozhatja meg, hogy milyen legyen a behajtandó adó és a beszedésére vonatkozó szabályok. [Balról helyeslés.) Ha még ez ülésszak alatt elő fog terjesztetni a jövő évi költségvetés, a mint azt az 1848. IV-ik és 1867. X. t. czikkek kívánják, akkor, ha szükségesnek találja, majd a ház a jövő 1869. évre is kiterjesztheti; de hogy már jelenleg 1868 , 1869. és 1870-re is kiterjesztessék, azt a törvény s a parlamentalis szokásokkal ellenkezőnek tartom. Azért ezen pontot oda kívánom módosítani, hogy ezen szavak: „a jövő 1870-ik" helyett : „a folyó 1868 ik" szavak tétessenek. Ily értelemben tett módositványomat van szerencsém a t. háznak benyújtani. Csengery Imre jegyző (olvassa Simonyi Ernő módositványát.) Ghyczy Káímán: T. ház! Azon egyik inditványra nézve, melyet előttem szóló t. barátom Simonyi Ernő tett, hogy t. i. ezen 1-ső szakasznak rendelete csak a folyó évre terjesztessék ki, szükséges megjegyeznem , hogy az adótörvényekben két tárgy roegkülönböztetendő egymástól : az egyik vonatkozik a szabályokra, a melyek szerint az adók kivetése, beszedése történik ; a másik az adó tételének meghatározása, vagy is azon összeg meghatározása, mely adó fejében szedendő. Tökéletesen kezet fogok tisztelt barátommal abban, hogy az adótételek meghatározása, az adó összegének megállapítása alkotmányos fogalmak szerint csak egy évre, a folyó évre történhetik. (Átalános hdyeslés.) És e részben elég van téve t. barátom kivánatának, mert a törvényjavaslat 2-ik szakasza világosan mondja, hogy azon összegek, melyek földadó fejébe a szedendők, csak ez évre ajánltatnak meg. Az adó összegének meghatározásától egészen különböző azon szabályok megállapítása, metyek szerint bármely adó, különösen a földadó is szedendő. Ezeket, ha ingataggá nem akarjuk minden birtok értékét tenni, minduntalan változtatni nem lehet; ezeket minden évben újból változtatni a nemzetgazdasági fogalmakkal sem egyezik meg; de nem áll az sem, hogy aránytalan hosszas időkre kelljen kiterjeszteni a létező szabályok érvényét, hanem bizonyos időszakra a földadó rendszerének csakugyan állandónak kell lennie. [Átalános helyeslés) Én részemről, nem vonatkozva most a többi nyilatkozatokra, melyek itt előadattak, különösen csak arra óhajtok észrevételt tenni, a mit tiszt. Bezerédj képviselő úr előadott. Ha jól fogtam fel az ő előterjesztését, ő azt kívánja, hogy a központi bizottság által javaslott 2-ik bekezdésében az 1-ső szakasznak a helyett : miszerint a minisztérium felhatalmaztatik, hogy a jelenleg gyakorlatban levő szabályokat az 1870. évi deczember 31-ig tarthassa érvényben, az mondassák : hogy a minisztérium ezen szabályokat addig tarthassa érvényben, mig az első szakaszban említett kimeritő törvényjavaslatot előterjesztheti. Nézetem szerint ezen változtatás talán nem épen azon eredményt fogná szülni, melyet maga tisztelt barátom ezei indítványának előterjesztése által elérni czélozott: mert ő azt mondja először, hogy ha lehetséges lesz, hogy korábban is már kimeritő törvényjavaslat terjesztessék elő a földadórendszer iránt, akkor ezen második bekezdésben kitűzött határidő miatt a törvényhozás nem fog ezen czélszerü javításokról korábban tanácskozhatni és rendelkezhetni. Ez szerintem nem áll: mert az utóbbi törvény mindig meg szünteti az előbbenit, és ha lehetséges korábban már, mint ezen kitűzött határidő bekövetkezik, javaslatot tenni a földadó czélszerü rendezése 38*