Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-241

CCXLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 17. 1868.) 21 azok után, a miket itt hallottam, csak felvilágositáskép, elmondjam véleményemet , hogy mi képezheti az átalános tárgyalásnak alapját V Az átalános tárgyalásnak alapját képezheti ezen törvényjavaslat 1.2. szakasza s az ezekkel szoros összeköttetésben lévő 5. szakasz. Hivatkozom arra, hogy az 1867. XIL t. cz. s XVL t. cz. 11-ik szakasza által a minisztérium volt azzal megbizva, hogy ő fel sége többi országainak minisztériumával egyetértőleg s egyezség szerint készítsen elvben megegyező javaslatot a sójövedék iránt is, s miután ki van mondva a törvényben, hogy a birodalom két fele közt vámvagy zárvonalat felállítani nem kívánunk, a sóárakat is kellett egyezségileg szabályozni oly mód szerint, hogy a határoknál az árak egyenlők legyenek. Nem ugy áll tehát a dolog, a mint régi barátom Berzenczey előadta, hogy a szabad kereskedés ki van zárva:épen az által, miután ő felsége többi országaiban a sóaknákból vett sóval bárki kereskedhetik, ha az árak különbözők lennének, az osztrák só Magyarországba is behozatnék. Ebből tehát következik, hogy akként kell a sóárakat a határszéleken szabályozni, hogy az egyik államterületből a másikba való átvitel nyereséges üzlet ne lehessen. A miért is szükséges volt a minisztériumnak megadni azon jogot, hogy ha a tapasztalás azt fogná bizonyítani, hogy — ámbár az árak ehhez képest vannak szabályozva — a raktáraktól mégis történik átszállítás, az előre megállapított raktári árakkal 30 krral feljebb vagy lejebb menni lehessen. Ha tehát közbenső vám-vagy zárvonaltnem akarunk, ha a sóval való kereskedést akadályozni nem kívánjuk és becsületes egyezséget kötni kívánunk: azon mód szerint kell intézkednünk, mint az a törvényjavaslatban foglaltatik. Ezt kívántam röviden az átalános tárgyalás alkalmával megjegyezni; ha szükséges lesz, a részletes tárgyalás alkalmával még bővebben indokolhatom. Id.Teleki Domokos gr.: A törvényezikk 9-ík szakaszáranézve van egy indít ványom,mely et akkor fogok benyújtani, midőn a sójövedéknek Erdélyre vonatkozó szabálya jön tárgyalás alá. Ezen okból az előttem szólóknak ez úttal felelni nem kívánok, s föntartom magamnak, hogy e czikkhez annak idejében szólhassak. Elnök: Az átalános tárgyalás befejeztetvém miután senki a törvényjavaslat ellen nem szólott, azt hiszem, a t. ház a beadott törvényjavaslatot átalában a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Helyeslés?) Horváth Lajos jegyző (olvassa a sójövedékröl szóló törvényjavaslat első szakaszát.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház a most felolvasott szakaszt ? {Elfogadjuk !) Ennélfogva az első szakasz elfogadtatott. Horváth Lajos jegyző (olvassa a törvényjavaslat második szakaszát.) Kerkapoly Károly előadó: A központi bizottságnak e pontra nézve nincs más észrevétele, minthogy törlendőnek vélte ezen szót „Máramaros" és mely , nem mint a jelentésben foglaltatik, a harmadik, hanem a negyedik sorban van. Méltóztassanak tehát ezt a szerint kiigazitani, ha tudniillik a központi bizottság véleménye elfogadtatik, mely nem tartja szükségesnek, hogy Máramaros és Erdély külön megemlittessék. Bujanovics Sándor: T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban a sóár tetemes leszállítása foglaltatik. Kedvezmény nyujtatik ez által hazánk népének, melyet én is kellő elismeréssel fogadok. Nem hallgathatom el azonban észrevételemet a törvényjavaslat azon intézkedése felett, mely a sóvári sófőzdében főtt só árának meghatározásáról szól. Eddigelé ugyanis — daczára azon körülménynek, hogy a főzött só termelési költsége a kősó előállítása áránál tetemesen nagyobb —• csak a termény minőségét és a só tartalmát véve alapul, a főtt só a kősónál mindig sokkal olcsóbb volt. Jelesen jelenleg is a sótermelési főraktárakban Máramarosban a kősó 7 frt 40 kron, Sóvárott főzött só ti frt 90 kr áron árultatik. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat szerint a kősó ára 5 írtra szállíttatik le ; az árleszállítás tehát a kősónál 2 frt 40 kraj • czárttesz,naigaío'ttsóára5 frt 60 krajezárban állapittat vánrneg, az árleszállitás ennél csak 1 frt 30 krra rug, s azon viszás körülmény áll elő, hogy a minőségére nézve roszabb és ez oknál fogva eddig mindig olcsóbb főtt só 60 krral drágább lesz a kősónál, holott a kősó árleszállításának arányát a főtt só árleszállítására alkalmazva, ennek 4 frt 50 krra. vagyis ugy, a mint jelenleg is a kősónál, 50 krral olcsóbbnak kell lenni. Ha már ezen árkülönbség magában és elvontan, csak a minőségét véve tekintetbe, viszás, szemben a törvényjavaslat kedvezményi természetével épen indokolhatlaimá válik. Mert nem alkalmaz egyenlő mértéket s nem részesiti egyenlő kedvezményhen hazánk épen azon vidékének latkóit. kik szegénységüknél fogva e kedvezményre talán leginkább szorulnak, méltán ébresztené fel ezen intézkedés életbe léptetése a sóvári főtt sóval élő lakosok keblében a mellőztetés keserű érzetét. Felhozathatnék indokul ezen intézkedésre nézve talán az is, hogy az árkülönbözet a termelési költség többlete által feltételeztetek ; de midőn az ár, daczára a termelési költségtöbbletnek, a múltban is mindig a minőség vétetvén alapul és ennek folytán a főtt só mindig olcsóbb volt: jelenleg midőn kedvezményekről van szó, a termelési költ-