Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-254

272 CCLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julias 4. 1868.) CCLIY. ORSZÁGOS ÜLÉS 1868. július 4-dikén Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Dózsa Dániel lemond. Simay Gergely szabadságot kap. Kérvények bemutatása. A szerb külügyminiszter vála­szol a képviselőház részvétnyilatkozatára. Simonyi Ernő a miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezett bírák iránt interpellálja a kor­mányt. A főrendek üzenik, hogy a dohány- és lottojövedék, szesz-, sör- és czukoradó, az arany és ezüst áruk fémjelzése, végre a bor­és busfogyaeztási adó iránti törvényjavaslatokat elfogadták. A földadóról szóló törvényjavaslat tárgyalás alá vétetvén, átalánosságbam elfogadtatik. A magyar éjszak-keleti, úgyszintén a hatvan-miskolezi és zákány-zágrábi vasutvonalak iránti törvényczikkek szentesittet­vén, kihirdettetnek. A kormány részéről eleinte senki sincs jelen; később megjelennek: í orove István, Lőnyay Meny­hért, Wenckheim Béla b. .Az ülés kezdődik cl. 10% órakor. Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegy­zőkönyvét Mihályi Péter jegyző úr fogja vezetni; a szólani kívánók neveit pedig Csengery Imre jegyző úr jegyzi. _ A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Mihályi Péter "jegyző (olvassa a július 2-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Van-e a t. háznak észrevétele a fel­olvasott jegyzőkönyvre? (Felkiáltások: Elfogad­juk .') A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Dózsa Dániel maros-vásárhelyi képviselő, ki­rályi táblai ülnökké kineveztetvén, a ház által be­vett szokás szerint követi állásától visszalép. Simay Gergely képviselő sürgős családi teendői végett 8 napi szabadságot kér. Megadatik. Felsenburg Sámuel rimaszombati lakos pa­naszkodik, hogy gyárában a csapon eladás meg­tiltatott. Máramaros közönsége, tEr-Ádony, Otomány és Gálos-Pétri bihari, Endréd szatmári község a tisza-ér-körösi csatorna létesítéséért folyamodnak. Hó'nig Frigyes aradi lakos és harangöntő 1849-ben a mag-var kincstár részére kiadott 7771 forint költségeinek megtérittetéséértés illetőleg in­tézkedéstételért esedezik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. Méltóztatik a t. ház emlékezni, hogy a belgrádi szomorú események folytán részvétét kívánta nyil­vánítani a t. ház a szerb nemzet iránt és ennek tel­jesítésével a kormányt bizta meg. Ez ebbeli fel­adatában eljárván, most bemutatja a szerb ideigle­nes kormány válaszát, melyet fordításban lesz szerencsém felolvastatni. Csengery Imre jegyző (olvassa). Elnök: Talán czélszerü lesz ezen iratot ki­nyomatni s a képviselők közt kiosztatni. (Helyes­lés. ') Bánffy Albert b.: T. ház! Kraszna megye közönségének meghagyásából kénytelen vagyok a t. ház ügyeimét Kraszna megye azon sérelmére felhívni, hogy képviselőválasztási jogában meg­rövidíttetett. Az egész országban egyedüli példa, hogy valamely megye képviselőválasztási jogától megfosztatott, volna akkor, midőn az 1848-diki V. törvényezikk 1-ső szakasza tisztán kimondja azon elvet, hogy a polgári jogok élvezetétől sen­kit megfosztani nem akar, sőt inkább azt másokra is ki akarja terjeszteni. Kraszna megyének, mint­méltóztatnak tudni, mindig két képviselője volt; az 1848-iki törvényhozás azonban egyesitvén Kraszna megyének egyik kerületét Zilah közönsé. gével, mely, mondhatni, Kraszna megyétől a har­madik hatóság, mert Közép-Szolnokon keresztüs kell oda menni választásra, igy 26 ezer lélekből közel két ezer választója van választás nélkül. Az 183ti-ik évi XXI. törvényezikk kimondja, mi­szerint Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megye és Kővár vidéke ezentúl az országgyűlésre meg fognak hivatni és azonülési és szavazati visszaadott joguk­kal fognak élni. Itt is el van ismerve, hogy gyakor­lott jogukat újból élvezhetik. Kérem tehát a t. ház figyelmét, különösen nem csak azért, mert jogilag csalhatlanul igaza van Kraszna megyének, hanem gyakorlatilag is vannak előttünk példák, hogy a t. ház, meggyőződvén arról, hogy némely hatósá­J ) Lásd az Irományok 270-dik számát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom