Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-253

CCLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnlins 2. 1868.) 261 kiadását elrendelni méltóztassék. (Nem tartozik ide!) Kérem a kórvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Gubody Sándor: T. ház! Az 1848. XIL tör vény czikk 9-ik szakaszában az áll: „A már eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződésekre nézve a jelen törvény alapján a körülményekhez képest a minisztérium fog igazság és méltányosság szerint intézkedni." Tekintetbe véve a tisztelt minisztériumnak az átmeneti korszakkal járó teméntelen bajait, mindeddig türelemmel vártam az időt, midőn az igen tisztelt minisztérium azon teméntelen áldozattal magokat az uri hatalom alól kivergődött községek vigaszára s kármentesítésére nézve a tisztelt ház elé törvényjavaslatot fog terjeszteni. Azonban, fájdalom, mindeddig ezen fontos feladat megoldására vonatkozó intézkedés mellőzve van. bár nem lehet mondani, hogy az érdeklettek egyszer-máskor kérelmekkel ne igyekeztek volna a tiszt, minisztériumot az emiitett törvény által megrendelt kötelesség teljesítésére figyelmeztetni. Közeledvén a jelen országgyűlés müködhetésének vég napjai, azt hiszem, hamarkodás, türelmetlenség vádja alá nem eshetem, ha azon. 1848 előtt kiváltakozott községeknek, különösen pedig N.-Kőrös városa közönségének érdekében, mely közönséget képviselni szerencsés vagyok, szabadságot veszek magamnak az igen tiszt, minisztériumhoz azon iterpellatiót intézni, vajon van- e szándéka ez ülésszak alatt az emiitett községek kárpótlására vonatkozó törvényjavaslatot a ház elé terjesztem"? Teszem ezen indítványomat különösen egy tősgyökeres tiszta magyar ajkú oly közönség érdekében, mely a teljes úrbéri kárpótlást, ha nagyobb mérvben nem is, de minden esetre ugy megérdemli, mint bármely földesúr megérdemlette: azon közönség érdekében, mely ezen privilégiumok néhai quodlibet országában egyetlen egy a maga nemében; mely közönség, hogy az emiitett XII. törvény alkotása alkalmával nem ugy mint közbirtokosság, hanem csak mint kiváltságolt colonusok összege tekintetett, oka az, mert nem volt, ki ezen közönség állásáról az 1848-ki országgyűlésnek kellő felvilágosítást adott volna. Nagy-Kőrös városa valaha Zsigmond király villa regalisa volt, egy nagy puszta királyi adományos földes ura, mely puszta neoaquistica comxnissio által üldöztetve novus consensus által megerősített birtokában van maiglan is. Ezen közönség azon óriási áldozatokért, melyeket századokon keresztül a hazának ugy is, mint mely a török invasio s occupatio ideje alatt, mint azon időben minden oldalról a Tisza-Duna közti mérhetetlen sikon egyedül álló gazdag és nevezetes város, az egymás után előnyomuló, néha hátráló, hol osztrák, hol török, hol magyar katonaságnak állomásul szolgálván, oly kiváltságokkal, salvus eonduetusokkal volt ellátva, melyek ezen sokszor vérig kiszivattyúzott népet a lehető legnagyobb szabadság élvezetére jogosították, anynyival is inkább, mert tántorithatlan hivei lévén a hazának, még azon időben is, midőn hol a német, hol a török basák zsarolásai alatt nyögtek, és életök veszedelmeztetésével hordották" adóikat s más önkéntes pénzbeli segedelmeiket a magyaroknak titokban Fülekre, mely önkéntes tributumok nagyságai megolvashatok városunk titkos levéltárában ezen rovatok alatt: „adók a magyaroknak, az idegeneknek, a nagy urnák." Mindezen századokon keresztül folytatott áldozatoknak s ezek által nyert szabadalmaik daczára, bár mindezideig ezen közönség oly önkormányzati jogokat gyakorol, melyekkel sokban nem mezővárosok, de kerületi vagy királyi városok sem dicsekedhetnek, a körülmények által kényszerülve, sokszor ahhoz csatlakoztak a vég tönkrejutást kikerülendők, hol a kunok, hol nemes urak hatalmas pártfogását vették igénybe, minek szomorú következése lett az, hogy a béke idejében a török igától megszabadulást nyomban követte a praetendensek légiója, s ezen századokon keresztül zaklatott, hányatott közönség, palládiuma alatt azon alkotmánynak, mely a populus romáuuson kivüí minden más embert mint személyt ignorált, hol ex usu, hol azon zavaros időkben a visszaélésig osztogatott salvo jure alieno donatiok alapjain török és német, kurucz-labancz zsarolás helyett küzködni kényszerült azon törvényes zsarnokok és zsarolók ellen, kik ezen közönséget jobbágyaikká akarták tenni s tétetni, s 1838-tól kezdve 1841-ig kiegyezkedések után — nem számítom az j intermediatiókra pártfogók szerzésére, perköltségekre fordított kiadásaikat — tiszta colonicalis telkek váltság fejében kifizettettek 561, 253 frt. 53 krt, és igy többet, mint mennyibe az összes JászKun kerületek szabaddá tétele 7

2 millió hold birtokkal került. Ezenkívül számításon kivül van, hogy azon áldozatokat, melyeket törvényes kötelességszerüleg kebelében lakó, százakra menő egyes nemesek subsidiumokban, insurrectionalis költségekben teljesítettek, maga a közönség mint bármily földes úr a haza válságos korszakaiban 1 684től 1814-ig Pestmegye által is hivatalosan igazolt, természetben és készpénzben subsidium rovat alatt 545.183 írt ezüst pénzben teljesített. Mit áldozott ezen közönség a szabadságharczban, nem emlitem, mert hazafi kötelességét telj esitette; mit kényszerült kiadni a 17 évi önkényes kormány rendeletére, elhallgatom, mert