Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-250
212 CCL. OESZÁGOS ÜLÉS. (Június 27. 1868.) a mennyiben az által meggátoltatnék az előjegyzés és elősegittetnék a végleges bejegyzés. Én ezt épen ellenkezőleg a hitel érdekével ellentétben állónak látom: mert akkor, midőn nekem az előjegyzés meg van nehezítve, sokkal nehezebben fogok kölcsön adni, ha ez által minden ily üzleteknél végleges bekeblezésre s ezzel járó költekezésre kénytelenittetem a nélkül, hogy annak szükségét előre láthatnám; ha pedig ellenkezőleg tudom azt, hogy midőn követelésem lejár és annak jelzálogi biztosítása szükségesnek mutatkozik, azt, ha nincs is előlegesen beueblezve, azonnal eló'jegyeztethetem, sokkal kevesebb aggodalommal adhatok pénzt kölcsön vagy tehetek egyéb hitelezést, mert az előjegyzésben annak idejében a jelzálogi biztosítás módja mindenkor nyitva áll előttem a nélkül, hogy a hitelezést nagyban zsibbasztó telekkönyvi előleges bekeblezésre volnék kényszerítve. Az én felfogásom szerint az előjegyzés megkönnyítése tehát a hitel érdekével nem ellenkezik, mert e szerint a hitel szélesebb alapra van fektetve, és mert nem hiszem, hogy a közhite] előnye azon alapulna, hogy a hitelezések azonnali bekebelezések mellett eszközöltethessenek. De tegyük fel. vannak olyan esetek, hogy midőn például előjegyeztetík 100,000 frfc s ettől fizettetik az illeték, az igazoláskor pedig az előjegyzett öszszeg leszállitatik 20,000 frtaa:vajon igazságos dolog, hogy az illeték ily esetben 100.000 ftért fizettetett? illetőleg, hogy azt 100,000 forintért mégis előre exequálják ? Ez nem igazság ! De így nem csak a hitelre, hanem a tulajdonjogra vonatkozó előjegyzések is megnehezittetnek. Igen gyakran előfordul, hogy a követelő fél, mivel az előjegyzés meg van nehezítve, nem eló'jegyezteti követelését, s mikor esecutióra kerül a dolog, nem talál kielégítési alapot. Ugyanazért egyátalában nem tartom indokoltnak, hogy az előjegyzéstől az illeték azonnal befizettessék. De hallottam azt is, hogy az én módositványom egészen felesleges: pedig ha van valami fölösleges, akkor én feleslegesnek tartom a 17-ik szakaszt, ugy a mint van, mert eddig sem történt az, hogy előjegyzéstől fizetett illeték a végleges bekeblezésnéí be ne számittatott volna, eddig sem történt, hogy kétszer megvették volna a bejegyzési dijat, ezen szakasz tehát tökéletesen fölösleges, mert olyasmi ellen intézkedik, mi nem létezik. Ügy hiszem, a mit én ajánlottam, sokkal helyesebben foglalhat, helyet ezen törvényjavaslatban, mint a jelenlegi szerkezet; minélfogva módositványomat újból a t. ház figyelmébe ajánlom. Elnök : Fölkérem azon képviselőket, kik a 17-ik szakaszt az eredeti szövegezés szerint elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Horváth Lajos jegyző (olvas sa a 18-ik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó : E szakaszra a központi bizottságnak módositása van, mely szerint a központi bizottság a válópereken kívül a becstelenitési és erőszakoskodási perekre is ki kívánja terjesztetni a törvény ezen intézkedését. Tinku Ábrahám : Minden adónál nézetem szerint meg kell különböztetni: először, vajon igazságos-e az adó ? 2-szor azt kell tekintetbe venni, ha behajtható-e? Az én felfogásom szerint a felek azon perekben fizetnek az államnak valamit, mert az állam biróságait igénybe veszik, s azért, mert a bíróságokat az állam fizeti; de nem értem, t. ház, hogyan kívánhatja az állam azt, hogy a peres felek fizessenek akkor, mikor az állambiróságok segitségét igénybe nem veszik. (Zaj. Szólót nem érteni.) Elnök (csenget) : Kérem a t. képviselőket, legyenek szívesek a szónokot meghallgatni, mert eddig- egyetlen szót sem lehet beszédéből érteni. Tinku Ábrahám : T. ház ! Én a 18-ik szakaszhoz módositványt akarok beadni. De a mint látom, a tisztelt háznak nincs nagy kedve, hogy engem meghallgasson. (Halljuk!) Nézetem szerint minden adónál meg kell különböztetni, vajon az adó igazságos-e ? s 2-or habehajtható-e? Nézetem szerint ezen illetéket, t. i. hogy a válóperekben a felek fizessenek adót azért, mert pert folytatnak olyan bíróságnál, mely bíróságot az állam nem fizet, igazságtalannak tartom: igazságtalannak tartom pedig azért, mert valóperes felek fizetnek az itélekért az egyházi bíróságoknak is, más részről pedig ezen illetékek nem is hajthatók be. Az egyházi bíróságok ugyanis nem állanak, legalább szorosan nem állanak az állam alatt, és azért ennek azokra nincs oly befolyása, mint az állami bíróságokra, és ezért nagy súrlódásokra adhatna alkalmat, ha a financzhivataluokok vizsgálgatnák az egyházi archívumokat. Ezeknél fogva bátorkodóra e szakaszra nézve módositványt előterjeszteni. Csengery Imre jegyző (olvassa Tinku Ábrahám módositványát): „A 18. szakasz ekként módosítandó: „Válóperekben a beadványok és az ezekben hozott Ítéletek illetékmentesek. ha azon perek az egyházi bíróságok előtt tárgyaltainak."Halász Boldizsár: Az 1848-iki törvényhozók Pozsonyban igen helyesen indokolták azt, hogy a nemességre nézve miért nem hozzák be a quaíificatiót, azt mondván, hogy nem érzik magokat képesítve arra, hogy jogokat elvegyenek. Alkalmazom ezt ezen esetre is. A pro-