Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-250
COL. ORSZÁGOS ÜLÉ az egész eljárásnak azon elvét, hogy mindig az érték után és nem a szerződésben kitett összeg után fizetendő az illeték. Minthogy pedig ezen szakasz valóságos kedvezményt foglal magában a szerzőre nézve, mert a dolog természete szerint, mihelyest telekkönyvi átíratás történik, az illetéket az egész érték után kellene fizetni; de miután a zálogi jog és a zálogbirtok úgyszólván már fél tulajdonjogot ad, az illetéknek is csak fele fizettetik : ezt a feuálló adózási elvek szerint máskép nem szabad és nem lehet kiszámitani , mint bármely más átruházásnál történik. Ennélfogva ajánlom a tövényjavaslat ezen szakaszának elfogadását. Deáky LajOS: T. ház! Én abban, megvallom, semmi érvet nem látok, hogy azért, mert az absolut hatalom az illetéket a zálog- és vételár szerint vetette ki és szabta meg, hogy ezután az alkotmányos kormánynál is ugyanezen alapon történjék az eljárás: mert ez igazságtalan dolog volt, a mennyiben az önkényuralom által kiadott pátens szerint a zálogos birtokok között olyanok is állíttattak fel, melyek tulajdonává váltak logbirtokosnak, mi által ki volt mondva, miszerint a zálog örök elidegenítésnek is vétethetik. E szerint — a törvénynek visszaható ereje nem lehetvén — az első alkalommal történt zálogelidegenités összege illetékszabás alá nem eshetett volna, csakis azon többlet, mely a teljes megörökítés végett felülfizettetett. De vannak, kik szülőiktől örökölték e zálogos birtokokat, s már az álíal, hogy az örökségtől egyszer a bélyegilletéket megfizették, ha superaetio vagy örök eladással valamivel többet kaptak is, mint mennyi a zálogösszeg volt, véleményem szerint az osztó igazság nem azt hozta volna magával, hogy az egésztől vétessék a bélyegilleték, hanem csak azon résztől, mely a vételárt kiegészítette: mert a megörökösités az árusításnak csak folytatása levén, a vételárnak a bélyegtörvény keletkezése előtt lefizetett része a tulajdonjog átíratásánál illetékszabás alá nem jöhet, s még kevésbbé, ha a zálogos birtokos a zálogösszeggel a jószág egész értékét fizette meg, Azért én Vállyi János módositványát pártolom. Halász Boldizsár : Én ezt sokkal f ontosabb kérdésnek tartom, semhogy néhány perezre a t. ház figyelmét igénybe ne venném. A zálogok különfélék : a régi zálogokra, nézve ősiségi pátens még az elévülést is feltételesen behozta; de az itt szóban levőket, melyek ideje még le nem járt, azoktól meg kell különböztetni. Minő igazság volna abban, ha például én bírnék egy zálogos birtokot 10,000 forintért, és körülbelül nem is ér többet, hanem hogy telekkönyvi tulajdonjogomat KÉPV. H. NAPLÓ, 186 5 / 8 . VTII. 3. (Június 27.1868.) 209 I megnyerjem, még pár száz forintot ráfizetek, most tehát 10,000 forinttól és még a 200 forinttól is százalékot fizessek, holott most a pótlékot csak azért fizetem, hogy az illető, ki birtokát zálogba adta, egyezzék bele.hogy az nevemre átírassák, mint örök tulajdon. Ha csaknem az egész értéket, mint zálogos birtokos, megadtam érte, miért vessék rám azon összeget ? Én tehát méltányos- és igazságosnak tartom Vállyi inditványát, amennyiben az azt mondja, hogy itt csak a zálogbirtokok, és nem az örök tulajdonok megszerzésénél történjék a ráfizetés; és ennélfogva azt pártolom. Elnök: Senki sem levén szólásra felirva, kérem azon képviselőket, kik a 13-ik szakasz eredeti szerkezetét elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A^többség az eredeti szerkezetet elfogadja. Horváth Lajos jegyző (olvass a a 14-ik szakaszt , mely szó nélkül eljogadtatik. Olvassa a 15cliket.) KaCSkOViCS IgnáCZ: A 15-ik szakaszra azon észrevételem van, hogy vannak peregyességek, midőn a peregyességek sokkal kisebb összegre vonják le a kereseti összeget, és mégis a bélyegilleték az egész per tárgyára kivettetik. Történtek esetek, midőn 100,000 forintnyi keresetnél kiegyezvén a felek, nem az egyesség csekély összege, hanem az egész kereseti összeg vétetett bélyeg alá: illő tehát, hogy ne a per tárgyát tevő, hanem a biróság előtt vagy különben megállapított összeg vétessék bélyeg alá. Csengery Imre jegyző (olvassa Kacskovics Ignácz módositványát) : ;) A 15-ik szakasz végére következő szavak jönnének : „peregyességeknél nem a per tárgyát tévő összegek, hanem az egyezség utján megállapított összegek vétetnek bélyeg alá." Horváth LajOS : T. ház! Azt hiszem, ezzel nem teszünk uját: mert ha kiteszszük,hogy peregyességeknél nem a per tárgya szerint vetendő ki az illeték, akkor ki kell tennünk más perekre nézve is. Ezekre nézve intézkedések vannak az eddigi rendszabályokban, melyek itt fel nem vétettek. Én nem tartom czélirányosnak, hogy a különben is fenálló szabályok közül némelyeket ide átvegyünk, némelyeket ne. (Helyeslés.) Azért hagyjuk meg a szakaszt ugy, a mint van. Deáky LajOS : A bélyegtörvény szerint bármely összeg iránt indított valaki keresetet valaki ellen, csakis azon esetben tétetett azon összeg után ítéleti bélyeg az ítéletre, ha a felek bevárták, hogy a per Ítélettel fejeztessék be; de ha azt be nem várva egyességre léptek, ha például a per tár21
