Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-246

CCXLV1. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 23. 1868.) 127 előforduló ezen szavak: „császári királyi államok" helyett teendő : „ő császári és királyi apostoli felsége mindkét államterülete." Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a közp. bizottság szövegezése a 2-dik czikkre nézve elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 3-dik és 4-dik czikket , melyekre nem történik észrevétel. Olvassa az 5-dik czikket.) Bujanovics Sándor előadó: Az 5-ík czikk első sorában a császári királyi szavak közé irandó „és." Ugyan e czikk második sorának ezen szava helyett: „államainak" teendő : „mindkét állama területe." A hatodik sor ezen szavai: „a csász. kir. államuk" helyett beigtatandó : „ő csász, és kir. apostoli felsége két államterülete." Elnök: Elfogadják? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a szerződést a 6-dik czikktöl végig.) Bujanovics Sándor előadó: A szerződés végén használt ezen szó „üdv" helyett teendő : „urunk". Elnök: Méltóztatnak a szerkezetet elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva lesz a közp. bizottság szerkezete szerint. Miután a t. ház eme hajózási szerződést átalában és részleteiben elfogadta: nem tudom, megnyugszik-e abban, hogy a végleges szavazás holnap történjék ? (Holnap.') Mielőtt a napirendben tovább mennénk, közoktatási miniszter úr kíván szólani. Eötvös József b. vallásügyi miniszter: T. ház! Kis-Jenő kerülete t. képviselője interpellatiőt intézett a kormányhoz : szándékozik--e a kormány az 1848-iki XX. t. ez. 3. szakaszának folytán, az illető hitfelekezeteket meghallgatván, az egyházak és iskoláknak állam részéről segélyezése tárgyában kimerítő törvényjavaslatot előterjeszteni ? Megengedi a t. ház, hogy miután az iiiterpel- | latio két tárgyra vonatkozik, t. i. először a különböző egyházak egyházi, másodszor azoknak iskolai szükségeik czéljából való segélyezésére: én a két tárgyat egymástól elválasztom, s először csak az egyházak segélyezéséről szólok. (Halljuk.) Igen t. barátom interpellátiója hivatkozik az 1848. XX. t. ez. 3. szakaszára; de legyen szabad megemlitenem, hogy interpellatiójának tartalma eme t. ez, tartalmával nem egyezik meg, mintán t. barátom a különböző egyházak segélyezésére szólította fel a kormányt, az 1848. XX. t. ez. 3. szakasza pedig egészen mást foglal magában. E harmadik szakasz tudniillik világos szókkal ezt mondja : „Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek." Itt tehát nem egyedül segélyezésről van szó, hanem ezen költségeknek az állam által való teljes fedezéséről. A mi t. barátom kérdését illeti, szándékozik-e a kormány az egyházak segélyezésére nézve kimerítő törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni: én azt hiszem, hogy magának a segélyezés szónak értelme egy kimerítő és részletes törvény alkotását bizonyos tekintetben kizárja. Az egyházak segélyezése csak budget utján, azaz oly módon történhetik, hogy a kormány az egyes egyházak segélyezésére, a mennyiben ennek szükségét látja, egy évre bizonyos összeget indítványoz. Ez azon ut, melyet a kormány követett, midőn, a mennyiben a kincstárnak megszorult állapota engedte, az egyes egyházaknak ily módon segélyezésére budgetjébe bizonyos összegeket vett fel, melyek ha nem is oly nagyok, hogy az egyes egyházak szükségeit teljesen pótolhatnák, legalább bizonyítják azt, hogy a kormány, a mennyire az ország financiális állapota engedi, az országnak 1848-ban tett igéretét a lehetőségig törekszik beváltani. A mennyiben a tett interpellatió által azon kérdés intéztetett a kormányhoz : szándékozik-e még a törvényhozásnak jelen folyama alatt kimeritő törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, mely által az szabályoztassék, hogy az ország pénztára minden egyes egyháznak egyházi szükségeit teljesen fedezze? arra nézve bátor vagyok kijelenteni, hogy a kormánynak ily törvényjavaslat előterjesztése szándékában nincs, és nem is lehet, mivel a jelen körülmények közt ezt sem az ország financziális állapota nem engedi, sem a kellő előkészületek, melyek e kérdés tisztába hozatalára szükségesek volnának, nem léteznek. Mert ha az ország minden egyes egyháznak egyházi szükségei fedezését magára akarná vállalni, akkor mindenekelőtt ezen szükségek teljes ismerete lenne szükséges ; már pedig a jelen pillanatban, azon elveknél fogva, melyeket több egyház legfőbb kincseként őriz, azaz az egyházi autonómia elveinél fogva, a kormány jelenleg nincs azon helyzetben, hogy magának az egyes egyházak jövedelméről és szükségeiről oly tudomást szerezhessen, mely egy, a ház elé terjesztendő törvényjavaslat alapjául szolgálhatna. Ennyi az, a mennyit t. barátom interpellatiójának azon részére válaszolnom kellett, mely az egyházak segélyezését illeti. Interpellatiójának másik részére, mely különböző egyházi felekezetek iskoláinak szükségét illeti, s így a népnevelés kérdésével áll összeköttetésben, (Halljuk!) e tárgya által oly nagyfontosságú interpellatióra nem adhatok jobb választ, mint midőn ezennel a népiskolai tanintézek ügyében a kormány által készitett törvényjavaslatot a t