Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-246

124 CCXLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 23. 1868.) keletkezhetnek határozatok és vélemények azon előadók részéről, a kik az osztályokban másra vannak utasítva. (Nem mondotta!) Azon kérdést méltóztatott felállítani. mire való volna a központi bizottság, ha egyebet nem tehetne, mint az osztá­lyok határozatait előterjeszteni? Erre bátor va­gyok azt a kérdést intézni, hogy mire valók vol­nának az osztályok, ha az előadóknak szabad volna tanácskozás által más határozatokat létre­hozni, mint a milyenekre az osztályokban utasít­tattak ? (Helyeslés.) Elnök *. Miután a vitának azon ága , mely most fejlődött ki, nincs napirenden, és így tanács­kozás tárgyát nem is képezheti; a szőnyegen levő tárgyhoz pedig senki felírva nincs : a szavazás megkezdődhetik. A szavazás először a központi bizottság jelentésére fel fog olvastatni. Mihály Péter jegyző (olvas sa a 255. sz. jelentést.) Elnök: Kérem azon képviselőket, kik a köz­ponti bizottság most felolvasott jelentését elfogad­ják, méltóztassanak felállni. {Megtörténik. Ellenpró­bát !) A többség ugyan világos; de ha a t. ház óhajtja, megteszem az ellenpróbát. Kérem azon képviselőket, kik elfogadják, felállva maradni mind­addig, míg a jegyzők összeszámítják. (Megtörténik.) Tessék leülni. Most kérem azon képviselőket fel­állani, a kik el nem fogadják, és felállva maradni mindaddig, míg összeszámláltatnak. (Megtörténik.) Méltóztassanak leülni. A képviselőház 134 szóval 110 ellenében a központi bizottság által beadott szerkezetet elfogadja. Kérem* most meghallgatni a 9-dik szakaszt, a mint a ház végleg megszavazta. Horváth Lajos jegyző (olvassa a sójöve­déJd törvényjavaslat elfogadott 9-dik szakaszát.) Elnök ! Miután a t. ház a sójövedék iránti törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadta; és miután már e törvényjavaslat leg­több részben már több nap óta fekszik a t. ház előtt elfogadva: azt hiszem , a végleges megszava­zás talán a holnapi napra tűzethetik ki ? (Helyeslés.) E szerint a harmadszori felolvasás a holnapi ülés­ben fog eszközöltetni. Most kérem a jegyző urat felolvasni a köz­ponti bizottság jelentését az Angolországgal kötött hajózási szerződés tárgyában. Csengery Imre jegyző (olvassa a köz­ponti bizottság 254-ik sz. jelentésének első felét, mely a hajózási szerződésre vonatkozik, aztán magát a hajózási szerződést 1 ). Elnök : Következik az átalános tárgyalás. TiSZa Kálmán : T. ház ! Ezen kereskedelmi vagy is inkább hajózási szerződés alkalmából az 3 ) Lásd az Irományok 234. számát. átalános vitánál nem akarok annak egyes részle­teihez szólani, annyival kevés bbé, mert mikép már az osztályokban is értesülve voltunk róla, annak szövege kiigazittatik oly módon, mint a Poroszországgal kötött vám- és kereskedelmi szer­ződéssel történt; azonban én részemről az elneve­zéseket akkor is, midőn a Poroszországgal kötött szerződés tárgyalás alatt volt, azon okon fogad­tam el ideiglenesen, mert a minisztérium részéről a miniszterelnök úr ígéretet tett, hogy a czimezé­sek és elnevezések kérdése Magyarország állami létének és függetlenségének megfelelőleg, mentül előbb végleg tisztáztatni fog. Továbbá nem kerül­heté ki figyelmemet az, hogy még most is azon abnormis helyzetben vagyunk, hogy ugyanazon szerződésben, a mint annak különböző példányai vannak, különböző czimezések és elnevezések használtatnak. Nem szándékom ezen szerződésnél e miatt vitát idézni elő, mert ezen szerződés még azon időben keletkezett, melyben keletkezett volt a Po­roszországgal kötött szerződés, és igya hiba ugyan akkor követtetett el, s nem marad más mód a ki­igazításra nézve, mint a mi akkor követtetett: de igenis óhajtanom kell és annak akarok kifejezést adni, hogy jöjjünk valahára tisztába az elnevezé­sekkel és czimezésekkel. j Óhajtanunk kell tehát azt. hogy szűnjék meg azon abnormitása a hely­zetnek, hogy a szerződés, a mint külön nyelven szerkesztetik, különböző czimek és elnevezések vannak benne: a magyar nyelven szerkesztett oly elnevezéseket tartalmaz, melyek ke vés kivétellel a Magyarország és a magyar királyra nézve helye­sek , midőn pedig német nyelven szerkesztetik, oly kifejezések használtatnak, rnetyek alatt, hogy Magyarország és a magyar király értethessék, soha el nem fogadhatom. Azon czélból, hogy ezen helyzet véget érjen, indítványozom, hogy midőn a t. ház e szerződést részletes vita alapjául elfo­gadja, egyúttal méltóztassék kimondani azt, hogy megvárja a minisztériumtól, hogy a Poroszország­gal kötött vám- és kereskedelmi szerződés tárgya­lása alkalmával tett Ígéretéhez képest a czimzések és elnevezések kérdését mielőbb ugy tisztába hozza, hogy ezentúl az egyes szerződéseknél ne kelljen azok meghatározása felett tanácskozni, és azon eset többé elő ne fordulhasson, hogy ugyan­azon szerződés külön példányai különböző czime­ket és elnevezéseket tartalmazzanak. (Helyeslés balfelöl.) Gorove István közgazdasági miniszter: A minisztérium a Poroszországgal kütött vámszer­ződés tárgyalása alkalmával tett nyilatkozatához képest, ő felsége czimét és az ország territóriumá­nak elnevezését illetőleg ezen ügy végleges eldön. tése a maga formái közt teljes folyamatban van-

Next

/
Oldalképek
Tartalom