Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-214

CCX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 16. 1868.) 87 tartalmazza (Helyeslés), miszerint az 50 hold vagy •annál kevesebbel biró földbirtokosok, kiknek osztályához tartoznak az összes volt úrbéresek, meg fognak kiméltetni az örökösödéseknél gyakorlatban volt leltározásoktól és hosszadalmas eljárásoktól, (Elénk helyeslés) mert az illeték kiszabása akatastrális tiszta jövedelem szerint rövid utón fog megtörténni. Úgyszintén remélem, hogy a t. ház jóváhagyásával találkozandik azon javaslatom is, mely szerint a tudományos intézetek és iskolák jövedelmi adó és illetékek fizetése alól fel fognak mentetni. (Helyeslés.) A fémjelzés utáni jövedelem bizonyára csekély, úgymint 17,000 forint, és annak alkalmazása nem annyira jövedelmezés tekintetéből, mind inkább az arany- és ezüst-áruszerek eladásánál előfordulható csalások megakadályozása végett tartatik fen, és ezt feltartani annyival inkább szükséges, mivel ha az hazánkban megszüntethetnék, a jobb hitelű arany- és ezüst-művesek áruszereiket a lajtántuli tartományokba lennének kénytelenek kivinni fémjelzés végett. A.z államvagyon tiszta jövedelme 2.859,000 írtban számíttatott elő, tehát körülbelül 700,000 írttal magasabbra, mint az 1867-ki eíöszámitásban volt felvéve, miután a múlt év alatt sikerült az államjószágok jövedelmeinek növekvését ezen összeggel biztosítani. Azonban ezen tiszta jövedelem még koránsem felel meg azon összegnek, melyet idővel várni lehet, ha az utóbbi években kötött haszonbéri szerződések lejárnak. Meggyőződésem szerint az ti Ham vagyonból folyó jövedelem évről évre nevezetesen fog emelkedni. Hasonló áll az államerdőségekre nézve is. A támadható hiány fedezésének egyik módjául az egyes jövedelmi ágaknak czélszerü kifejezését és szabályozását áliitottam fel, és a fenebbiekben előadtam, minő módokat hozok javaslatba és azoktól minő eredményeket várok. A másik eszköz a hiány fedezésére: a takarékosság, mely kivált kezdetben a kormányzat minden ágában alkalmazandó volna. Nem érezhetem magamat hivatva, az iránt határozattan nyilatkozni, hogy minő megtakarításokat lehetne egyik vagy másik közigazgatási ágnál létesíteni; e tekintetben elég legyen annyit megjegyeznem, hogy minden igyekezetem oda terjedt, miszerint egyik legnevezetesebb közigazgatási ágnál, t. i. a pénzügyi igazgatásnál a lehető legszigorúbb takarékosságot hozzam be. Erre nézve szabad legyen felemlítenem azon tényt, hogy a múlt 1867-ki évben, ámbár mind azon ügyek, melyek előbb Bécsben a cs. kir. pénzügyminisztériumban intéztettek el, Magyarországra nézve is, marczius kezdetétől fogva a magyar pénzügyminisztériumra szálltak át: mégis az 1867-ki költségvetés szerint az országos pénzügy igazgatóságok számára határozott összegből is 391,372 frtot voltam képes megtakarítani. A pénzügyminisztériumra vonatkozó részletezésből méltóztatnak majd meggyőződni, hogy mindenekelőtt a takarékosságot tartottam szemem előtt. (Helyeslés.) Minő megtakarításokat lehet még az egves közigazgatási ágaknál keresztül vinni, arról jelenben nyilatkozni nem kívánok, mivel ezen kérdés felett is a t. ház fog határozni. Némi tájékozásul fog e tekintetben szolgálni az 1867-ik évi előirányzat, valamint az 1867-ki évi valóságos eredménynek kimutatása, mely két adatot az állandó pénzügyi bizottsággal közölni fogok. A sulyegyent a rendes kiadások és bevételek közt helyreállítani minden igyekezetem mellet sem sikerült; azonban remélem, hogy a mutatkozó hiány nagyrészt fedezhető lesz azon megtakarítások által, melyek az egyes téleleknél szükségkép elő fognak fordulni; de az adók, különösen a fogyasztási adók, jövedékek és illetékek lehető jövedelmeinek emelkedése által is. Ezt feltennem mindenek felett azon átalános anyagi emelkedés jogosít, mely hazánkban a múlt évtől kezdve tapasztalható; mire hatással van nem csak a legközelebb évi jó termés és nagy kivitel, hanem azon vállalkozási szellem is, mely gyorsan fejlődésnek indult; de végre azon sok millióra menő hasznos beruházások sem lesznek hatás nélküliek, melyek az állam és egyes társulatok részéről foganatosíttatni fognak. A rendes kiadásoknál még meg kell említenem azon tételeket, (Halljuk!) melyek ugyan nem folynak a pragmatica sanctióból, s ennélfogva nem lettek megszavazva a delegátiók által, de szorosan véve az ország saját közigazgatási kiadásaihoz sem tartoznak. Ilyen kiadások: ő felsége udvartartási és kabineti irodájának költségei, a közös nyugdijak, és a függő s állósitott államadósságok kezelési költségei. O felsége udvartartási költségeinek, ugy kabineti irodájának költségei a szükséglet fele öszszegéig vétettek fel a kiadások rovatába, és pedig az első 3^100,000 írttal, a második 36,400írttal. Ugy hiszem, hogy a t. ház ezen eljárást helyeslendi. A közös nyugdijak iránt lényeges megállapodás még nem történt ugyan a két minisztérium között, s ezen czim alatti összeg csak feltételesen vétetett előszámitásba azon fentartással, hogy ez iránt az egyességi tervezet előterjesztése után a törvényhozás, fog határozni; szükséges volt azonban bizonyos összeget előzetesen bejegyezni azért, hogy a vég eredmény a fentebbi fentartással ki legyen mutatható. Az államadóssági kezelési költség fejében 402,000 frt tétetett ki. mert a függő adósság