Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-213
CCXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 7. 1868.) 75 nak annyival több sikere legyen, legjobb lenne ezen kérvényt fontolóra vétel végett a minisztériumnak átadni. BÓnis Sámuel: Szerintem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz kell áttenni: az fogja belátása szerint vagy a bizottsághoz, vagy a minisztériumhoz utasítani. Gull József: Én sem akarok a kérvényhez szólani, de igenis annak hová utasításához. Háromféle indítvány tétetett e részben : az első az, adassék a kérvény mindjárt a minisztériumnak át: a második az. tétessék át az uniobizottsághoz; a harmadik az, adassék a kérvényi bizottságnak. Ez utolsó a ház rendszabályai szerint legegyszerűbb volna, mert a kérvényekre nézve a ház rendszabályai azt határozzák, hogy tétessenek át a kérvényi bizottsághoz. E kitétel azonban nem olyan határozott, hogy minden kivételt kizárna; sőt vannak a ház rendszabályai között olyanok is, melyekből azt lehetne következtetni, hogy más bizottság által is intéztethet el a t. ház kérvényeket, ha neki ugy tetszik. Hajói emlékszem, ilyen a 27. §. A t. ház cselekedett is már e szerint, ha jól emlékezem, egyez előtt néhány nappal tartott ülésében, mikor is, ha nem csalatkozom, az igen tisztelt elnök úr indítványára egy kérvényt más bizottságnak adott át, nem a kérvényi bizottságnak. Tehát formaliter lehetséges az ilyen kérvényt más bizottsághoz utasítani. Nem tudom, az inditványozó úr miért indítványozta, hogy a kérvény az unio-bizottsághoz tétessék át; de véleményem szerint van vagy lehet rá oka. Ez államjogi kérdés, oly államjogi kérdés, mely az erdélyi részek alaptörvényein alapszik; tehát természetes volna ilyen kérelem fölötti jelentést azon bizottságra bízni, mely épen az unió keresztül vitele végett állíttatott fel a ház által. Engedelmet kérek, nekem is küzdenem kell a nyelvbeli járatlansággal. {Is agyon jól van! Hallj lik!) Én okot nem látok rá, miért kell ezen kérelmeket, melyek legalább a kérvényezőkre nézve fontosak, épen a kérvényi bizottsághoz utasítani, s nem látok rá okot, miért ne adathassanak át az unio-bizottságnak. Én tehát részemről azon indítvány mellett fogok szavazni, mely a kérelmeket az unio-bizottsághoz kívánja áttétetni. SzáSZ Károly: Tisztelt ház ! Midőn az országgyűlés ezelőtt tetemes idővel — mert talán már majdnem két éve — azokat a nagy bizottságokat a maga köréből megválasztotta, melyek közül egyik az erdélyi unio-bizottság volt, akkor még nem volt felelős kormányunk, s azok a nagy bizottságok a törvényjavaslati munkálatok elkészítésével voltak megbízva; most azonban az erdélyi unió kérdésének elintézése iránti törvényjavaslatot a minisztériumtól várjuk, mely ki is jelentette, hogy azt elfogja intézni. Tulajdonképeii azon bizottság, mely az erdélyi unió kérdésében működni volt hivatva, ugy mint a többi bizottságok is, a nélkül hogy hivatalosan föloszlattak vagy megszüntettek volna, működéseiket a dolog természete szerint a megváltozott körülmények közt tényleg megszüntették, ugy hogy ha jelenleg azon bizottsághoz, mely már csak névben áll fen, s az erdélyi unió kérdésével nem is foglalkozik, utasitanók ezen speciális kérdését az erdélyi viszonyok rendezésének, azon bizottság magát ezen speciális kérdéssel szemben. a többiek összefüggő tárgyalása nélkül — ugy szólva — talán feltalálni se tudná. Természetesnek látom tehát, sőt a ház szabályai szerint egyedül helyesnek Bónis képviselőtársunk indítványát, hogy valamint minden kérvény, ugy ezen kérvény is, a kérvényi bizottsághoz utasittassék, és azon bizottság fogja ezen kérvény tárgyalásának helyes módját véleményében előadni. Papp Zsigmond: Előttem szóló kétségbe vonta, hogy az erdélyi viszonyok rendezése tárgyában kiküldött bizottság törvényen alapul, mert azt monda, hogy a viszonyok azóta megváltoztak és felelős kormány alakult. SzáSZ Károly: Azt nem mondtam, hogy nem alapul törvényen! Papp Zsigmond: Ezt nem csak, hogy kétségbe vonom, hanem emlékeztetem a t. házat az 1848-iki törvényekre, melyekben világosan ki van mondva, hogy az erdélyi dolgok végleges eldöntése egy regnicoláris bizottságra van bizva. Ugy hiszem, midőn a t. ház kiküldötte azon bizottságot, nem tett mást, mint a 48-iki törvényekből kifolyólag, rendes kerékvágásba hozta a dolgot. Nem czélom tehát vitatni a dolgot, vajon a minisztériumhoz, vagy a kérvényi bizottsághoz, vagy pedig az országos bizottsághoz utasittassék-e ezen kérvény; hanem ezen felvilágosítással azért léptem fel, mert nem akarom, hogy a törvényt megszegjük, (Zaj. Ellenmondás) hanem, hogy a törvényt tartsuk meg. {Zaj. Kérvényihez!) Berzenczey László: Ha a t. ház ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz teszi át, akkor nem szólok a kéi'déshez. Elnök: Kívánja a t. ház, hogy a kérvényi bizottsághoz tétessék át? {Oda!) Ennélfogva a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Siklósy képviselő urnák interpellatiója van a belügyminiszter úrhoz. BadiCS AkOS jegyző (felolvassa): ..Siklósy Károly baranyamegyei mohácskerületi képviselőnek a t. belügyminiszter úrhoz intézett interpellatiója. Tapasztalván, hogy a lőport e mai napig csak hatósági utalványozás folytán szokták a feleknek a kereskedők kiszolgáltatni: kérdést in10*
