Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-207
CCV1I. ORSZÁGOS ULES (Marcz. 16. 1868.) £5 gyártó a magyar hadsereg részére szállított nyerem munkákért 1134 frtot, Debreczeni Ferencz hajdu-böszörményi csizmadia az 1848-dik évi magyar hadsereg részére kiszolgáltatott bakancsokért 2135 frtot, Szőke Mihály debreczeni csizmadia hasonlóképen lábbeli kiszolgáltatásokért 1385 frtot kérnek kifizettetni. A pénzügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Kolosmegyei nagyölvesi birtokos Mohay János 1847-ben Kertész Dumitrunak szolgálat terhe alatt egy puszta adó alatt volt örökséget adott át; az 1848-diki törvény fölszabadítván a nép kezén lévő birtokot, Kertész is fölszabadittatott, s el is adta a birtokot; de Mohay úrbéri kárpótlást minden folyamodásai daczára se nyerhetett; nem nyerhetett pedig azért, mert 1848-ban az adótabellába nem a Kertész, hanem a Mohay nevén találtatott, és igy mint deserta sessió a földes úr birtokában lévőnek tekintetett, és azért az úrbéri nyiltparancs értelmében az országos alapból nem kártalanittathatott. A kérelmező a belügyminisztériumtól is elutasittatott, mert az úrbéri nyiltparancs 8-dik §-a alapjának nem csak hogy elég nem tétetett, de maga Mohay is bevallotta az 1867. évi január 17-én véghezvitt tagosítás alkalmával, hogy a kérdéses állomány a Kertész Dumitru nevére nem volt átírva. A tárgy maga utján el lévén intézve, az irattárba visszavételig letétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Baranya megye közönsége, Zemplén megye hazafiság jellegét magán viselő' ama határozatát teszi egész öszhangzólag magáévá, hogy tiszteletben tartván a többi nemzetiségek igényeit, de legyőzhetetlen a megye közönségében azon átalános hit és meggyőződés, hogy a haza csak ugy lehet boldog, ha abban csak egy politikai nyelves nemzet ismertetik el. A nemzetiségi bizottsághoz áttétetni véleményeztetik. (Hdyeslés.) Máramaros megye közönsége a felsőbb fölebbviteli törvényszékek rendezése alkalmával nem az eperjesi, hanem a Debreczenben székelendő főtörvényszék hatósága alá kéri magát osztályoztatok A törvénykezési képviselőházi 15-ös bizottsághoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) Nógrád megye közönsége az igazságügyi miniszterszeptember 18-i 734—740. sz. a. keltsajtóügyi pótrendeletében foglaltakban több tekintetnél fogva aggodalmat okozókat talált, mert egy alkotmányos megye törvényhatóság önérzetével meg nem fér az, hogy oly vizsgáló biró határozatait foganatosítsa, kinek, mint volt provisorius hivatalnoknak, alkotmányos érzülete, és igy sikeres működése iránt teljes bizalommal lenni nem lehet, ha ily emberek intézkedése alá van bocsátva a személyes biztosság: azért kérik a t. képviselőházat, miszerint az 1848 : 18. t. czikkben tapasztalható hézagok betöltése, s a hon-polgárok aggályainak vég megszüntetése végett végleges s minden tekintetben kimentő törvényt hozni hováhamarább méltóztassék. Tudomásul vétetik, s az igazságügyi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. (Helyeslés.) A Hajdúkerület közönsége panasza alapjául fölmutatja a honvédelmi minisztérium által f. é. marczius 14-én 226. sz. a. minden törvényhatóságokhoz inditott nyomtatott rendeletét, melynek IV-dik szakasza c) pontja igy szól: „az egyetemek, jogakadémiák, a bécsi keleti akadémia, továbbá a főgymnasiumok, a birodalombeli műegyetemek, sa bányaakademia nyilvános és rendes tanulói" fölmentetnek, ha ezek a vegyes felszólamlás! bizottság előtt kellőleg kimutattatnak •; ezek előmutatása után panaszolja, hogy böszörményi születésű, folyó évben a pesti főgymnasiumban 8-dik osztályú tanuló a gymnasialis igazgató hiteles tanúsága szerint erkölcsi feddhetlen viselete mellett mindenekben kielégítő előmenetelt tett; kimutatja továbbá, hogy a felszólamlási bizottság által a hadkötelezettségtől fölmentetett, mégis a honvédelmi minisztérium Budán június 2 án 1867. 6355. sz. a. kelt rendeletében tetemes félreértés alapján ezeket rendeli: „miután a felszólamlási bizottság elutasító határozata ellen benyújtott föllebbezésnek hely nem adatik, föl sem mentethetik, mert a kitűnőbb tanulók közé nem sorozható." A Hajdúkerület állítása szerint nem felebbezett senki, noha a rendeletben állíttatik, mert minek is felebbezett volna a bizottságilag felmentett s alaprendeleti leg ugy is a felmentendők közé soroztatott; hanem hivatalból felterjesztettek az okmányok, s ezek nyomán az azokat vizsgáló figyelme tévedett, tévedett pedig ugyanannyira, hogy az épen feloldozott nem-felebbezőt utasítja el képzelt kérelmétől, sőt a marczius 14-dikei hirdetmény ellenére, hozzátéve azt, hogy, „mert a kitűnőbb tanulók közé nem soroztatott/' holott a hirdetmény c) pontja a kitűnőséget nem föltételezi. Ezen félreértést a hajdukerületi közönség egy alázatos feliratban fölviíágositá s esedezőleg felirt a honvédelmi minisztériumhoz, melyben eló'adá, minő nagymérvű erkölcsi súly fekszik abban, ka a nép tapasztalja , hogy megtartatnak a szabályok, melyek országosan közhírré tétetnek, ellenben mily aggodalmak támadnak akkor, ha az országos nyilvánossági rendeletek csak ugy mellékrendeletekkel megmásittatnak, mert az ily eltérések aláássák a közbizalmat; s minden elősorolt okaikat előadva kérték az ifjú felmentetését, mely kérelmökre jal. hó 20-kán ezen feleletet kapták : „Ezen honvédelmi minisztérium nincs azon helyzetben, hogy a 5*
