Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-234
CCXXXIV. OKSZÁGOS ÜLÉS (Majna 26. 1868.) 339 gyandó, a következő szavak írandók: „fiumei vasút nagyvárad-eszéki része". Ugyanezen sorban •a „rendelkező" és „törvény" szavak közé „1868" igtatandő. Elnök*. Méltóztatnak ezen módosítást elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva ezen szakasz a központi bizottság módosításai szerint lesz szerkeztendő. Ráday László gr. jegysö (olvassa a törvényjavaslat 5-dik s:akas:át.) Királyi Pál előadó: A központi bízottság ezen utolsó szakaszban, mely ezentúl a 4-dik lesz, a „törvényhozó test levéltára" helyett, a mennyiben ilyen jelenleg még nem létezik, inkább azt akarja tétetni, a mi van, t. i.: „az országos levéltár". Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát a jjtörvényhozó test levéltára" helyett : „országos levéltár" fog tétetni. Vadnay Lajos: T. ház! A központi bizottság mindig figyelemmel volt a kötigék helyes használatára, vajon azok elől vagy hátul alkalmaztassanak-e ? s azt hiszem, itt csak elnézésből történt, hogy az utolsó sorban „felügyeljen" tétetett e helyett: „ügyeljen fel*. {Helyeslés!) Elnök : Elfogadja a t. ház ezen módosítást ? {Elfogadjuk!) Ennélfogva a ^felügyeljen" szó fel fog cseréltetni azzal: „ügyeljen fel". Királyi Pál előadó (olvassa a központi bizottság jelentését a magyar éjszak-keleti vasútvonal engedélyokmányára vonatkozólag '). Ráday László gr. jegyző (olvassa az engedélyokmány 1-sÖ §-át 2 ). Királyi Pál előadó; T. ház! A mint méltóztattak az előterjesztésből megérteni, a központi bizottság ezen engedélyokmány tervezetét a vasúti és pénzügyi bizottságok által az osztályoknak átszolgáltatott pontozatok alapján szerkesztette össze. Ez tehát a központi bizottságnak saját munkája levén, rá részletes módosításai nincsenek. Ha tehát az egyes szakaszokat tárgyalni méltóztatik a t. ház, itt az előadó módositványokat nem fog ajánlani: mert a központi bizottság módositványai vagy a szakaszokban már benne foglaltatnak, vagy a szakaszoknak el nem fogadása esetében már ott megvitattattak. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 2-ik szakaszt.) Csengery Imre : Itt a 3-ik bekezdés utolsó előtti sorában, valószínűleg sajtóhibából, elmaradt ezen szó : „mint"; kérem tehát ezen szót a szövegbe bejegyezni: ,diogy innét,mint ez utóbbinak második vágánya," sfb. *) Lásd a 2 39-dik számú iromány illető részét. ") Lásd az Irományok 239-dik számának V. mellékletéi. Elnök : Méltóztatnak ezen szó közbeszurásával elfogadni? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 3-dik szakaszt.) Nyáry Pál : A most felolvasott szakasz utolsó bekezdésében épen az foglaltatik, a miről az alföld-fiumei vonal tárgyaiban és itt a legközelebbi alkalommal ma határoztunk: az t. i M hogy azon tekintet, mely itt kiköttetik a külföldi vasra nézve, egészen mellőztetik: azt gondolom, ezen utolsó bekezdésnél is hagyassák ki, és terjesztessék ki erre is azon határozat, melyet előbb hoztunk. (Helyeslés.) Elnök : A 3-ik szakaszt méltóztatnak elfogadni azon észrevétellel, melyet Nyáry Pál képviselő úr ajánlott? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a 3-ik szakasz ilyképen elfogadtatik. Ráday László gr. jegyző (oktassa a 4-ik szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa. az ő-ilc szokás t.) Tisza Kálmán : Nem akarok módositványt tenni, hanem a t. házat egy tévedésre vagyok bátor figyelmeztetni, mely ezen engedélyokmány szerkezetébe becsúszott. Ezen engedélyokmánynak alapul szolgált a márczius 4-ikén felvett jegyzőkönyv, és így magának a központi bizottságnak czélja az volt, ezen egyezményi okmányt azon jegyzőkönyv értelmében szerkeszteni, hozzá véve még a pénz- és vasügyi bizottságnak módositványait is. Azonban arra nézve, hogy különösen az engedélyokmánynak 1-ső szakaszában megnevezett vasút mikor lenne megnyitandó, se az egyik, se a másik bizottságnak észrevétele nem volt; annak tehát ugy kellett volna mind a törvényjavaslatba, mind az engedélyokmányba átjönni, mint az a márczius 4-ikei egyesség szerint a jegyzőkönyvben megállapittatott. Azonban azon körülmény forog fen, hogy a törvényjavaslat, melyet a központi bizottság előterjesztett, és az engedélyokmány, se egymással, se a márczius 4-ikei jegyzőkönyvvel meg nem egyezik. Én azt gondolom, ez nem is módositvány, hanem kérelem, hogy a t. ház méltóztassék elrendelni, hogy a márczius 4-ikei jegyzőkönyv értelmében rectificáltassék. Ugyanis a márczius 4-ikei jegyzőkönyv értelmében ezen 5-ik pontnál igy kellene a vasutak megnyitására vonatkozó határozatoknak állani: „1870dik évi okt. 1-jéig a debreczen-szatmár-németi tekeháza szigeti , 1871-dik évi máj. l-ig a tekeháza-csapi, az 1871-dik évi okt. l-ig pedig az 1. §-ban megjelölt többi pályákat." Hollán Ernő közlekedési államtitkár : Részemről is ugy tekintem, hogy a mit Tisza Kálmán képviselőtársunk felhozott, nem módositvány, hanem utalás egy számtételi hibára, a mennyiben három határidőről van szó, mely külön három vo43*
