Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-232
COXXXII. ORSZÁGOS ULES. (Május 16. 1868.) 307 szakos elfoglalása a birtoklási jog alapjául annál kevésbbé szolgálhat, minthogy a fiumei szabad tengerparti kerület Magyarországhoz közvetlen közjogi kapcsolatának tettleges csorbítását jogosnak soha el nem ismerte, sőt az alkalmazott erőszak ellen minden alkalommal ünnepélyesen tiltakozott; ,,3) miután az 1851. évi april 7-ón kiadott császári pátens, melynek 7-dik pontjában a szentesitett alaptörvények ellenére e szabad tengerparti kerület Magyarországtól el és Horvátországhoz csatoltatni rendeltetik, Magyarország felfüggesztett államjogainak helyreállítása folytán hatályon kivül helyeztetett; „4)Miután a Magyarország és Dalmát-.Horvát-, Szlavonországok között fenforgó kérdések ügyében kiküldött magyar országos bizottság 1866. april havában ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy: „Mindezeknél és azon határozott utasításnál fogva, melyet nekünk a magyar országgyűlés adott, újra kijelentjük, hogy Fiumét illetőleg Magyarország közvetlen területének 1848. előtti állapotát kívánjuk jövendőre is fentartani és helyreállítani s annak Magyarországtól a belviszályok idején fegyveres erővel véghez vitt elszakitását jogosnak el nem ismerhetjük; ,,5) miután az országgyűlés múlt évi april 9-én hozott határozatában ezen kiküldött országos bizottság jelentését magáévá tevén, világosan kimondja, hogy :,,Azon nehézségekre nézve, melyek a területre vonatkozólag felhozattak, a magyar országgyűlés ragaszkodik saját küldöttségének e részben az ország jogaira nézve kifejtett nézetéhez ; ,,6) miután az 1848. V-dik t. ez. 5-dik §-ának 104-dik pontja, a XXII. t. ez. 6-dik §-a, a XXVII. t. ez. stb., az 1865/7-diki törvények Vn, VIII, IX, X. és XI. t. ez. által meg nem változtattak és meg nem változtathattak ; „7) miután a koronázás megtörtént és a megkoronázott fejedelem az ország területi épségének fentartására és helyreállítására ünnepélyesen megesküdött ; ,,8) miután a fiumei szabad tengerparti kerületnek Magyarországhoz történt közvetlen bekeblezéséről szóló szentesitett alaptörvény csak a koronázott fejedelem, Magyarország és Fiume kölcsönös megegyezése folytán lehetne megváltoztatni; de a mely alaptörvény megváltoztatását Fiume maga részéről soha sem óhajtotta, sőt ahhoz minden körülmények között ezentúl is rendületlenül ragaszkodik; ,,9) miután a fiumei szabad tengerparti kerület I független önrendelkezési és önelhatározási jogánál fogva szabad akaratból lett Magyarország közvetlen kiegészítő része; és igy saját beleegyezése nél- j kül el sem ismerheti a magyar országos küldöttség j abbeli jogát, hogy a horvátországi küldöttséggel a fiumei szabad tengerparti kerület felett még csak tárgyalásokba is bocsátkozhassék ; ,,10) niután a fiumei szabad tengerparti kerület jogilag Horvátországhoz soha sem tartozott, mert tartozni nem is akart: ennélfogva felkérem a t. minisztériumot, méltóztassék nekem felvilágosítást adni az iránt, minő alapon és indokok folytán sorozta a fiumei szabad tengerparti kerületet az országgyűlés elé terjesztett 1868. évi államköltségvetés 5, 8 és 9-dik füzetének 36, 59. és 69-dik fejezetében Horvátország rovata alá?" Mikó lmre gr. közmunka-és közlekedési miniszter: Méltóztassanak ezen interpellatiót a minisztériummal Írásban közölni. Elnök: A felolvasott interpellatió Írásban fog a minisztériummal közöltetni. Berzenczey László: Ne tessék megütközni, mert vasútról kell beszélnem. A t. közlekedési miniszter úrhoz kénytelen vagyok interpellatiót intézni, melyet küldőim kívánsága szerint marosvásárhelyi képviselőtársam Dózsa Dániellel együtt terjesztünk a közlekedési miniszter úr elé. Ne tessék rósz néven venni: mert tudom, hogy azelőtt, a régi időben, ha Erdélyről vagy a székely földről szóltunk, azért talán, mert ez akkor méguj dolog volt, kedélyes dolog volt; ma nem ugy áll a dolog, ma ez némelyek előtt kedvetlen tárgy. Ha szólunk Erdélyről, nem egy város vagy vidék közönségének, hanem egy nemzet érdekében szólunk, melynek geográfiai fekvéséből származott anyagi hátránya az egész országban eléggé ismeretes. Bátor vagyok felszólalni, hogy megtudjuk, mi lesz végre azon hires vasúti hálózatból, melyet sokan politikai tőke gyanánt használtak fel és akarnak ma is felhasználni. Méltóztatnak tudni, hogy a bécsi ,Fehér Lónál' határozták el, hogy a gőzparipa ne Kolozsvár városa, hanem Szeben felé nyargaljon. Azt mondották, hogy ez a magyar és szász nemzet közti kérdés. Most feláll egy harmadik válság. Mi eddig azt hittük, ha fölépül a kolozsvári vasút, lehetetlen, hogy az a székely földet ne érintse. A székely föld Erdélynek legtisztább magyar részét teszi, és még is, a mint a miniszter úr előterjesztéséből látjuk, a székely föld tökéletesen mellőztetvén, csakis két szárnyvonalat ígér vezettetni Hadrévtől MarosVásárhelyig és Brassótól Gyergyó-Szent-Miklósig. Ezek mind megannyi zsákutezák. Ez, uraim! a székely földön nagyon rósz kedvet csinált. Röviden kivánok szólni, nem akarok nagy szavakat használni, politikai érveket felhozni; de ha ezen magyar minisztériumtól sem nyerhetjük meg a vasutat, mikilátásunk lehet a jövőre nézve, minek állandóságát sem tartjuk nagyon biztosítottnak. (Élénk ellenmondás.) Röviden topográfiai, geo. 39*
