Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-231

CCXXXI. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Május 14. 1868.) 299 tott be hivatalába újból, nem csak, de mint olyan tulajdon kérésére nyugdíjaztatott is. Továbbá meg kell jegyeznem, hogy igaz ugyan, miszerint Schmidt Konrádot conies helyettesnek nevezték ki; de hogy az egyetem őt csak ugy fogadta volna el: az — nem tudom, parlamentáris kitételt használok-e ? — nem igaz, mert én magam személyesen nyilatkoztam ez ellen, kijelentvén, miszerint a nemzet reméli, hogy a comesválasztásra nézve alkotmányos jogát mentül elébb használhatni fogja. És valóban használta is, mert a fenálló törvények szerint a választás megtörtént, és ezen választás folytán ki is neveztetett Schmidt Konrád úr comessé. Hogy nem installáltatott — ez talán a törvényes kitétel — az igaz; de hogy az installatió mért nem történt meg? azt az előttem szólók megemlíteni elfelejtették. Tudtommal ez nem tőle függött, hanem — nem tudom ugyan, jól vagyok-e értesülve — nekem azt mondották, hogv az esküben lett volna az akadály. Azonban akár mi ok miatt maradt el az installatió: abból, hogy a törvényességnek egy része hiányzik, nem azt következtethetni, hogy azért az illetőt a hivatalból el kellene bocsátani — legalább én ezen logikát nem értem — hanem nézetem szerint ebből csak azt lehet következtetni, hogy az installatió utólag történjék meg. Mondatott még, hogy Schmidt Konrád a reichsrathban is volt, hogy nagy centralista. (Halljuk!) Nem szoktam ugyan mások nevében szólani, hanem csak a magaméban; de abból, hogy valaki a reichsrathban volt — engedelmet kérek — nem lehet azt következtetni, hogy hivatalából el kell bocsátani. A tisztelt kormány nem is járt ugy el, mert tudjuk, hogy még a hétszemélyes táblán is ülnek elnökül olyan igen tisztelt férfiak, kik a reichsrathban voltak. És ha nem csalódom, ülnek e padokon is oly urak, a kik hivatalnokok, ámbár a reichsrathban voltak. Ebből tehát nem következtethetni, hogy az illetőket hivatalukból el kell bocsátani. A mi főleg a centralizatiót illeti, (Halljuk!) no azt hagyjuk el. (Nagy derültség.) Erről legjobb nem szólani! Szeretik azt leginkább a szászoknak szemére hányni, meglehet, nemzeti tekintetből. Nem tudom ugyan, de — legalább az én nézetem szerint — nem levén a szász nemzet oly helyzetben, hogy önállólag politikát csinálhasson , ők azért mentek be a reichsrathba. mert kötelességöknek tartották. Nemzeti tekintetből alig mentek be. E szerint én részemről nem szavazhatok a kérvényi bizottság indítványa mellett, bár szeretném nemzetem érdekében, a melyet épen ugy szeretek, mint a hazát és mint mások az övéket, (Helyeslés) I szerettem volna, mondom, nemzetem érdekében, hogy ezek itt ne mondattak volna. (Közbeszólások : Mi is jobban szerettük volna !) Azért bátor vagyok egy elleninditványt tenni, (Halljuk!) azt t. i., hogy a tisztelt ház legyen szives ezen kérvényeket az összes minisztériumhoz áttenni a végett, hogy intézze el a fenálló törvények szerint. A mi ezen indítvány formális részét illeti, igaz. hogy e kérvény bemutatása alkalmával nem szavaztam azon indítvány mellett, mely a túlsó oldalról tétetett, ha nem csalódom, erdélyi képviselő részéről, és mely szerint a kérvények hasonlólag a minisztériumhoz átteendők lettek volna. Akkor azon meggyőződésben voltam, hogy ily indítványt még csak tárgyalni sem lehet elébb, míg valamely bizottságnak véleményadás végett nem adatott át. Ez által tehát nem vagyok kizárva abból, hogy azon indítványra visszatérjek: és így, a mint mondám, bátorkodom ezen indítványt tenni. Annak elfogadásával a tisztelt ház a tárgyban elvileg nem határoz ; de megvéd vele egy más elvet, melyet nézetem szerint mindegyiknél feljebb kell tartani, azon elvet t. i., hogy a törvényt addig, mig megváltoztatva nincs, tiszteletben kell tartani. Hátra van még, hogy a kérvényezőket védjem néhány állítás ellen, melyek nézetem szerint alkalmasak felölök nem helyes nézteket gerjeszteni. Ha jól értettem, az állíttatott, hogy az úgynevezett regulativum punctumokat fen akarják tartani. Szerettem volna, ha ezen szó itt fel nem említtetett volna. E rendeletek, tudtomra, szászok befolyásával is keletkeztek, és ha nem csalódom, épen brassói férfiak közbenjárásával is. Meglehet. nem jól tudom, de igy hallottam, igy értesültem; egyet azonban bizonyosan tudok, azt t. i., hogy a főkormányszéknél keresztülmentek és az udvari kancelláriánál hozattak e rendeletek: már pedig a guberniumnál és az udvari kancellái.iánál a szászok többségben semmi esetre sem voltak. Azonkívül még bátor vagyok megjegyezni, hogy az erdélyi rendek egy gyűlésén kérdés volt arról, hogy ezen regulativum punctumok törvényesek-e vagy nem ? s ők oda nyilatkoztak, ha a szász nemzet meg van velők elégedve, ők is helyben hagyják. Hogy ez kipótolta-e a törvény kellékeit, azt nem akarom állítani ; mindamellett azok azóta érvényben vannak, s azóta esztendőkön keresztül történtek a választások, folytattatott az administratio s történtek a törvénykiszolgáltatások. Ha nem csalódom, azt hallottam állíttatni, hogy a kérvénvezők azokat fen akarják tartani. Ez öncsalódás, legalább a tények nem igazolják ezen állítást. Azon egyetem, melynek kérvénye 38*