Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-230

CCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májas 13. 1868.) 275 HalmOSy Endre : Tisztelt ház! Ezen szakasz második pontjára megjegyzésem van. Az elsőbbségi kötvények jogi természete magával hozza, hogy azok nem csak a részvényesek irányában, hanem a vállalat hitelezői irányában az elsőbbségi kötvényekre, mint társulati vagyonra nézve biztosítva legyenek. Eddig törvényeink nem ismernek törvényes módot, melyen az elsőbbségi kötvényeket biztositni lehet; azonban igen is van most egy mód, mióta a vasutak telekköny vezéséről szóló törvényezikk elfogadtatott. Azért azt hiszem, ezen elsőbbségi kötvények telekkönyvi biztosítását szintén ki kellene szabni: mert minden vevő, ki ilyen kötvényeket megvesz, arról is biztos szeretne (

lenni, hogy minden elsőbbségi kötvény valósággal biztosítva is van, holott, ha telekkönyvbe nem lesznek bejegyezve, lehet, hogy magán hitelezők korábban bekeblezik jogukat, és akkor az elsőbbségi kötvényeknek elsőbbségi joga veszve lesz. Ezért indítványozom ekkép szerkesztetni: „Elsőbbségi kötvények mindazáltal telekkönyvileg biztositandők és csak. . ." A többi marad. Várady Gábor : Tisztelt ház! Én az előterjesztett módositványt nem pártolhatom először is azért, mert az sehol ezen elsőbbségi kötvényekre nézve szokásban nincs. De a másik fontosabb ok az, hogy az magát a forgalmat teljesen megakasztja. Azoknak a kötvényeknek különben is a kormány felügyelete alatt kell állaniok; a kormány ügyel föl a fölött, mennyi kötvény bocsáttassék ki. Ezért ez indítványt nem pártolom. Borcsányi János : En azon okból nem pártolhatom a képviselő úr módositványát, mert az elsőbbségi kötvény magának a társulatnak vagyona. Már hogy a társaság magát a maga vagyonáról biztosítsa, ez hallatlan. Hollán Ernő közlekedési államtitkár ; Tisztelt ház ! En részemről azt hiszem, hogy a szerkezetben mindenképen gondoskodva van arról, a miről egyátalában gondoskodni kell. Rendesen ugy szokott történni, ha megalakul valamely vasúti társulat, a törvényhozás és a kormány engedélyt ad arra, hogy a tőke beszedése czéljából részvényeket bocsásson ki és azután kötleveleket. A kötlevelek tulajdonképen a társulat adósságát képviselik; de ugy a részvények, valamint a kötvények, melyeket kibocsáthat, szám szerint állapittatnak meg és felvétetnek az alapszabályokba, melyeknek megállapítására szintén a kormány beleegyezése I

szükséges. Midőn a vasút megépült, a mennyi adóssággal a társulat ezen vasutvállalatot terhelni kívánja, annyi a kormány által megállapittatik, és átalános, úgynevezett generál-kötvény szokott betábláztatni, s ennek alapján adatnak ki a részleges körlevelek. Mivel pedig semmiféle társulat, semmiféle vállalat a kormány beleegyezése nélkül semmit sem terhelhet: annálfogva biztosítva látom mindazon hitelezőket, kik vasúti kötvényeket vásárolnak, s azt hiszem, a szöveg változatlanul megmaradhat. (Elfogadjuk!) Elnök: A második pont elfogadtatik. Halmosy Endre (szólni akar. Felkiáltások : Nem szabad kétszer szólni!) Elnök: A 2-dik ponthoz méltóztatik szólni? Halmosy Endre : Ahhoz. Elnök: A második ponthoz már szólott képviselő űr, s azt a t. ház már el is fogadta. Csengery Imre jegyző (olvassa a 18-dik szakasz 3-dik kikezdését.) RadiCS ÁkOS : T. ház! Jöhetnek oly üzleti évek, midőn a pálya nem lesz oly jövedelmező, hogy az itt mértföldenkint biztosított, szerfelett magas tiszta jövedelmet fedezhetné, midőn tehát a hiányt az állam lesz kénytelen pótolni. Ily esetekben azután, ha az igazgató tanács illetéke az üzleti kiadásokba soroztatík, akkor az igazgató tanács tagjait ily esetben tényleg maga az állam fizeti. Ez iránt más engedélyokmányban intézkedés szokott tétetni. Nehogy azonban a t. államtitkár úr állításomat ismét kétségbe vonhassa, most már kénytelen vagyok néhány engedélyokmányt név szerint is megemlíteni: ilyen a lemberg-csernoviczi. ilyen az arad-károlyfehérvári, stb. Ezen engedélyokmányok annak idejében a bécsi birodalmi tanácsban lettek megvitatva, jóváhagyva, hol az igazgató tanács illetékeire nézve szintén előterjesztendő indítványom értelmében intézkedés tétetett. Ennek folytán a 18-dik §. harmadik pontja után elfogadás végett ajánlom a következő szerkezet felvételét : „Az igazgató tanács illetéke az üzleti számadásokba nem vétetik be.

a Hollán Ernő közlekedési államtitkár : Kénytelen vagyok azt az észrevételt tenni, hogy tisztelt képviselőtársam csakugyan mégis tévedésben van, mert a miket olvasott, nem az engedélyokmányban , hanem a statútumokban vannak. (Ugy van! Helyeslés.) Méltóztassék azt helyesebben elolvasni, és rá fog jönni, hogy ez tisztán a végrehajtás köréhez tartozó intézkedés, mely az alapszabályok pontozatai közzé tartozik, mert ez a társaságnak, a megalakult társaságnak belső igazgatására és rendezésére vonatkozik; és hogy mennyi illeték fog az igazgató tanácsnak engedélyeztetni, mennyi nem? én e részben nem vagyok hajlandó más, talán Ausztriában létező példákra hivatkozni, vagy azokat útba igazitóknak tekinteni. Hogy a kormány e tekintetben miként fog intézkedni, az függ attól, hogy az illető vállalkozó részvényesek, hogy ha egyszer igazgatóságuk megalakult, mily követelésekkel fognak előállni. Ezeket nem ismerem, és nem is tudom, mennyire lesz a kormány hajlandó ezen kivánataiknak eleget 35*