Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-229

CCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 12. 1868) 269 hogy minél jobb emelkedési és kanyarulat! viszonyokat tartsunk fön, mert az emelkedési és kanyarulási viszonyoknak jósága ismét az üzletre és a forgalomra döntő befolyással bir. Épen azért azt tartom, hogy mivel itt előnyös kanyarviszony van biztosítva, nekünk ahhoz ragaszkodnunk kell, és nem szabad mintegy útmutatást adnunk arra, hogy a vállalkozó, ki épen e megállapított viszonyok mellett megszabott díjért köteles épiteni, a forgalomra roszabb hatással leendő viszonyok mellett is építhessen. (Helyeslés. Maradjon a szerkezet 0 Elnök: A t. ház a második szakasz 8-dik kikezdését a központi bizottság szövegezésével fogadja el. Csengery Imre jegyző (olvassa a második szakasz 9, 10, 11, 12 és 13-dik kikezdését, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa 14-dik kikezdését.) Királyi Pál előadó: Itt az első sorban egy sajtóhiba van: „istakolt", mi helyet „itatott" teendő. Elnök:: Méltóztatnak elfogadni a II-dik szakaszt ? (Elfogadjuk!) Tehát a II-dik szakasz elfogadtatik a központi bizottság javaslata szerint. Csengery Imre jegyző (olvassa a 3. és 4. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5-dik §-t.) Királyi Pál előadó: Az 5-dik szakasz 3dik pontjában a 3-dik sorban a központi bizottság javaslata szerint Eszék elé „és" szócska teendő, a nyomban következő „és Villány "^szavak pedig kihagyandók. Ugyanezen §. 4-dik pontjában az utolsó sorban e szó helyett ,,pályavonalt" ezek veendők fel: „pályaszakaszt és az eszék-villányi szárnyvonalat". Ennélfogva az 5-dik szakasznak 3—4 és 5-dik pontja a központi bizottság szerkezete szerint következőkép állana: „egy év alatt az engedély kiadásától számítva a szeged-zomborí pályavonalt; két év alatt az engedély kiadása napjától számítva a szeged-csabai, valamint a Zombor és Eszék között engedélyezett pályavonalakat ; végre 3 év alatt az engedély kiadásától a nagyvárad-csabai pályaszakaszt s az eszékvillányi szárnyvonalat". Símonyi LajOS b.: Az alföldi vasút kiépítésénél egyik legnagyobb nehézség az anyagok hiánya; a mi pedig megszerzésüket illeti, az a legkönnyebben eszközölhető oly vidékekkel való összeköttetés által, melyekben a vasutak épitésére szükséges anyagok a legnagyobb mértékben és bőségben találtatnak. Minthogy az anyagokat csak akkor lehet a vasutakon szállítani, ha már kiépültek, mint igen t. államtitkár úr monda a mai vitatkozás alkalmával, a miről mindenki •meg van győződve és én magam is: természetes, hogy ezen anyagok szállításának eszközlésére okvetetlenül szükséges volna, hogy a vonal NagyVáradtól Csabáig egyidejűleg azon vasúttal, mely Csabától Szegedig és Szegedtől Zomborig vezet, kiépíttessék, hogy ezután a kellő anyag a vasúton az illető helyre legyen szállítható. Ennek következtében bátor vagyok indítványozni, hogy egyidejűleg a szeged-zomborival és eszek-villányival a várad-csabai is építtessék ki. (Helyeslés.) Hollán Ernő közlekedési államtitkár: T. ház! A vonalszakaszok és azon határidő kikötésére nézve, melyek itt javaslatba hozattak, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az leginkább a vállalkozók számításán alapul. Az anyagszállítás, melynek, ismételve ki kell emelnem, igen nagy szerepe van az egész vonal előállításában, leginkább támaszkodik azon vízi szállításra a Dunán le a Ferencz-csatorna felhasználásával egész Zomborig. Ez volt alapja annak, hogy a vállalkozók legelőször is a szeged-zombori vonalat kívánták kiépíteni, és a mint ezen vonal elkészül, azt óhajtják felhasználni mint kész közlekedési eszközt egyszersmind a vonal további folytatására nézve. A mennyiben őket ezen kikötés maga 50 mföldnyi vasút építésére 3 évre kötelezné, ez minden esetre oly körülmény, oly föltétel, mely csak biztos és megbízható vállalkozók által létesíthető, és a mennyiben ezen egész ajánlatuk igen alapos számításokra támaszkodik, kénytelen vagyok arra kérni a t. házat, méltóztassék ezen általok kiemelt és világosan kitett föltétel mellett maradni. (Maradjon!) Elnök: Tehát elfogadtatik. Csengery Imre jegyző (olvassa a 6. és 7dik §-?, melyek szó nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8-dik §-t.) RadiCS ÁkOS: A második pont ötödik sorában e szóra: ,.jutányos" van észrevételem. Nem tartom ugyanis helyesnek, hogy az állam valamely tett szolgálatért „jutányos" kárpótlást ígérjen, „méltányos" kárpótlás helyett. (Felkiáltások: Jobb a jutányos! Maradjon a szöveg!) Elnök: Méltóztatnak a szöveget elfogadni ? (Elfogadjuk!) Következik a 9. §. Csengery Imre jegyző (olvassa a 9. §-t.) RadiCS ÁkOS: Az első pontban nincs teljesen kifejezve, hogy kinek áll jogában a távirdavezeték felállítása. Azt gondolom tehát, hogy ezen szavak után ,,az engedélyesek köteleztetnek" ezt kellene tenni: ,,az állam távirdalgazgatóságának" : különben az első pontnak, felfogásom szerint, nincs értelme, mert nincs kifejezve, kinek engedje meg. A negyedik pontban ezen szót: „póznáira," nem tartom elfogadható kifejezésnek, mert a pózna alatt nem értek egyebet, mint rudat vagy dóron-