Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-229
CCXXIX. OESZAGOS ÜLÉS. (Május 12. 1868.) 265 nássy Ignácz, Noszhpy Antal, Opicz Sándor, Paczo- f lay János, Papfahy Konstantin, Percsel Mór, Petkó j Lázár, Podmaniczky Frigyes, b., Popovics-Desseanu János, Prugberger József, Puskariu János, Ráth Péter, Rónay Jáczint, Rónay Mihály, Semsey Albert, Simay Gergely, Sipos Firencz, Somogyi László, Somssich lrnre gr., Stefanidesz Henrik, Sztojacskovics Sándor, Szabó Miklós, Szász Károly, Szentiványi Adolf Szentiványi Károly, Széles Dénes, Szilátíy Áron, Szilágyi István, Szlávy József, Szluha Benedek, Sztratimirovics György:, Simonyi Ernő, id. Teleki Domokos gr., Tinku Ábrahám, Tolnay Károly, Tóth Lörincz; Török Dániel, Török Sándor (gomori), Trefort Ágoston, Trifunácz Pál, Thury Gergely, Thury Sámuel, Varga Flórián, Wass Sámuel gr., Vállyi János, Vitolaij József, Wlád Alajos, Vucsctics István, Zámory Klímáin, Zichy Nándor gr., Zmeskal Mór, Zsámbokréthy József, Zsedényi Ede, Zsiivay József. Elnök: A jegyzők össze fogják számítani a szavazatokat. Csengery Imre jegyző (rövid szünet múlva) .• Távol volt 120 képviselő; szavazni nem akart egy ; az elnök nem szavazott; igennel szavazott 91, nemmel 1 89. Elnök: Az összeszámított szavazatok szerint a képviselőház többsége a Grhyezy Ignácz képviselő úr által beadott indítványt el nem fogadja. E szerint marad a központi bizottság által beadott szerkezet. Ha a ház kivánni fogja, felolvastatik. (Nem szükséges!) Miután a határozati javaslatot a tisztelt ház határozattá emelte, következik a második határozati javaslat, msly a múlt ülésben átalánosságban elfogadtatott. Csengery Imre jegyző (olvassa a vasútépítési engedélyekre vonatkozó határozati javaslatpontjait, melyek egyenkint elfogadtatnak). Elnök: El lévén fogadva ezen határozati javaslat is, azt gondolom, a ház osztályaiból alakult központi bizottság határozati javaslatának bevezető sorai kihagyatnak és csak az elfogadott pontok vétetnek be a t. ház határozatába. (Helyeslés.) Következik az alföldi vasút engedélyokmányának tervezete. A miniszteri javaslat fog mindenekelőtt felolvastatni. Csengery Imre jegyző (olvassa az engedélyokmány czímét.) Királyi Pál előadó: A központi bizottságnak a czimre nincs észrevétele. BóniS Sámuel: T. ház! A 145, és 150-ik ülésben hozott határozat, mely ezen vaspályának kiépítését elrendelte, ezen vaspályáról ugy szól, mint alföld-fiumei vaspályáról. Igaz, hogy ezen szervezetben azon pályának csak egy része szándékoltatik kiépíttetni, azaz hogy egy részére vannak vállalkozók. Azonban azt hiszem, hogy miután a törvén yKÉPV. H. NAPLÓ 186 5 /„. VJI. hozás nem ok nélkül nevezte e pályát alföld-fiumei vaspályának, azaz nem ok nélkül nevezte meg az első pontot és a végsőt—mert a czél az volt, hogy a tengerrel köttessék össze az alföld — bár ez ezen pályának csak egy része is : óhajtanám, hogy a fejezetben tétessék oda „alföld-fiumei." (Helyeslés.) Hollán Ernő közlekedési államtitkár: T. ház ! Nekem a most felhozott indítványra nézve lényegesészrevételem nincs; igazolnom kell mindazonáltal, hogy a kormány miért hozta e vonal elnevezését ilyképen és ily szövegezéssel javaslatba. Igaz, hogy a háznak múlt évi július 1-én keletkezett határozata szól az „alföld-fiumei" vasútról. Föl volt említve egyszersmind annak oka is, miért választotta ezen két nagy vonalat két külön vállalatra, a mennyiben most az „alföld-eszéki" vonal van tárgyalás alatt és utóbb egy „eszek-fiumei" vonalról lesz szó. Mondom, nincs semmi lényeges észrevételem Bónis képviselőtársunk indítványára nézve; azt az egyet mégis kénytelen vagyok a. t. ház figyelmébe ajánlani, hogy a mennyiben itt elnevezésről van szó, minden esetre szükséges, hogy az a tárgynak megfeleljen. Ma egy „nagyvárad-eszéki" vonalrólvan szó, holnap vagy közelebb a t. ház el fogja határozni, hogy egy „eszék-fiumei" vasút építtessék. Nem hiszem,hogy az ajánlatba hozott elnevezés ezen két külön tárgyat valósággal elhatározza ugy, mint az engedélyezés utján fog megállápittatni és elhatároztatni. Kénytelen vagyok ezt a t ház megfontolásába ajánlani, bár nekem az indítványba hozott elnevezés ellen elvileg semmi kifogásom sincs. (Maradjon a szerkezet!) Nyáry Pál: Miután tisztelt barátom Bónis Sámuel at. háznak e tárgyban kelt határozatára, más szóval a minisztérium fölhatalmazására hivatkozott, azt hiszem, a minisztériumnak a ház meghatalmazásán túl nem szabad mennie. (Ugy van! balfelöl.) Neki kötelessége végrehajtani azt, mire fölhatalmaztatott; arra pedig nem volt fölhatalmazva, hogy megváltoztatván a nevet, még, csak gyanúra is adjon alkalmat, hogy nem csak a czim, hanem maga a lényeg szándékoltatik megváltoztatni. Mivel államtitkár úr maga is azt mondja, hogy semmi lényeges ellenvetést nem tud tenni Bónis indítványa ellen , a minthogy nem is tehet, mert a ház határozata így szól: fogadja el a t. .ház Bónis indítványát és tegye a czímbe : „alföld-fiumei". Hollán Ernő közlekedési államtitkár: Egy észrevételem van, a mennyiben igazolnom kell, hogy a minisztérium semmikép sem tért el a ház határozatától. Nyáry Pál: Itt van a határozati javaslat. Hollán Ernő közlekedési államtitkár: Méltóztassék a törvényjavaslatnak első szakaszát elolvasni, mely világosan azt mondja, hogy „a magyar királyi közmunka- és közlekedési minisztérium 34
