Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-229

COXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS.(Májas 12. 1868.) 2 6l Baranyaváron át, hanem inkább Eszéktől Sziszek felé. De lássuk, hogyan áll a dolog. Ha a szerződő feleknek egyik feltételéül, és pedig Grubody sze­rint mint conditio sine qua non, kitüzetik, hogy e vonalnak Fiúméig való folytatására kötelesek : ak­kor a fiumei vasút kiépítése el fog maradni. (Akkor más fogja kiépíteni !j Meglehet, hanem mégis elma­radhat ; s én leginkább e szempontból nem fogad­hatom el a javaslati módosítást. Lónyay Menyhért pénzíigyér: Méltóztas­sanak megengedni, (Halljuk!) hogy a tett indít­ványra nézve némelyeket megérintsek, különösen pénzügyi szempontból tekintve az indítvány kö­vetkezményeit. Hollán Ernő t. barátom azon ellenvetésekre, melyek felhozattak ezen szárnyvonal ellen, különö­sen forgalmi tekintetben, ugy hiszem, kellően vá­laszolt. Kiemelte, hogy ezen szárnyvonal által Fiume érdekei semmi tekintetben sem fognak hát­térbe szoríttatni, s a versenytől már azon oknál fogva sem lehet tartani, mert azon másik ösz­szekötő vonal 17 —18 mértfölddel hosszabb; kie­melte azt, hogy mennyire fontos Fiume érdekében a legközelebb fekvő kőszénbányából kőszénnel ellátása. Es e tekintetben kifejteti nézetében osz­tozom én is: de osztozni fognak mindazok, kik ismerik a hajózási viszonyokat az Ádiáai és átalában a Földközi tengeren, és tudják, minőnagy fontossággal bír minden tengeri kikötőre nézve, különösen a gőzhajózás kifejlése után, azon körül­mény, vajon akikötő lehetőleg legolcsóbb kőszén­nel ellátható-e vagy nem. (Helyeslés,) Simonyi b. azon indoka, hogy hiszen, ha ezen szárnyvonal el nem készül is, Fiume a Zsil völgyéből Hunyad megyéből láttathatik el kőszénnel, nézetem sze­rint, meggyőzőnek nem mondható : mert nagy fontosságú azon különbség, mely a két kőszéntelep távolsága közt létezik. Ha a vonal az ő nézete sze­rint épülne, Fiume csak a 30 és néhány mértföld­del távolabb eső kőszéntelepekkel, úgymint a Zsil völgyével jönne kapcsolatba. És épen Fiume érde­kében tartom fontosnak, ha Fiume a legközelebb eső kőszénteleppel, úgymint a pécsivel hozatik összeköttetésbe, Nem akarok szólani arról, mennyire fontos a technikai kiépítés nehézségeinek elhárítására a szárnyvonal kiépítése, miután Hollán képviselő úr bebizonyitá, hogy az építési anyagokat épen ezen összeköttetés folytán lehet olcsóbban előállítani; de szólni kívánok egyedül a kérdés pénzügyi ol­daláról. (Halljuk!) Bizonyára a t. ház is óhajtja, hogy a kamat­biztositás mellett építendő vonalak mindazon fel­tételekkel bírjanak, melyeknél fogva a garantia folytán elvállalandó teher az államra nézve lehető legkönnyebben viselhető legyen; tehát, hogy a vasút — nem szólva most arról, hogy hova és merre vezet a vonal — átalában véve mentül jöve­delmezőbb legyen. Már pedig olyan vasútnál áta­lában, mint ezen vasút, melynél a teherszállítás leginkább kifelé, azaz a határok felé történik, a jövendőbeli jővedelmezésre nézve nagyfontosságú, hogy a vonalnak ellenkező irányban, azaz a bel­föld felé viszszállitása legyen; már pedig' az egész alföldet Pécsről kőszénnel elláthatni nem csekély fontosságú előny magára a vatut jobb jövedel­mezési képességére, minthogy kocsiai nem menvén üresen vissza, nevezetesen olcsó fuvar-bér mellett láthatja el Magyarországnak igen nevezetes ter­melő részét. S ezt annál kevésbbé lehet figyelem nélkül hagyni, mert a tapasztalás még; mindig azt bizonyította, hogy valamely vidék iparának felvi­rágzására közlekedési eszközeik tökéletesítésén kí­vül semmi sem bírt oly nagy befolyással, mint a tüzelő szernek olcsósága; nálunk pedig bizonyára nagy fontosságú tekintet, hogy oly vidék, mint az alföld, olcsó tüzelő szerrel láttassák el. Még egyet akarok megemlíteni. (Halljuk!j Mai világban a tapasztalás azt mutatta, hogy a nagyban való kivitelnél és a kereskedési conjunctu­rák felhasználásával a vasutak annyira kizáró és kitűnő helyet foglalnak el, hogy a tengeren szállí­tás azzal gyakran versenyezni nem képes; tehát a feladat nem csak az, hogy Magyarország kikötőjét, Fiumét kössük össze az ország legproductivabb ré­szével, hanem a feladat az is, hogy ezen, az oi'szág leginkább termelő részéből a terményeknek biztos kiszállítása és állandó piaczra vitele éressék el azon irányban, hová a kivitel minden viszonyok közt biztosítva lehet; és e tekintetben nem kell mel­lőznünk azon körülményt, hogy a magyar gabo­nának kivitelére biztosabb és állandóbb piacz alig lehet, mint Svajcz. AFrancziaországba való kivitel mindig függ a termeléstől, de Svajcz nem termel­vén annyit, mennyit évi szükséglete tesz, s miután a magyar termelési vidék hozzá legközelebb fek­szik, a magyar gabona és liszt ez irányban ott mindig állandó piaczra számolhat. Tehát a terme­lőkre nézve bizonyára nem közönyös, hogy ezen vonal, ha meghosszabbíttatik, Karinthián át épülő­ben lévén Svajcznak a vasútvonal, Magyarország alföldét hozza egyenesen Svajezczalpsszeköttetésbe, és ily módon az alföld terményeinek biztos és olcsó szállitása nem csak Fiume felé. di különösen Svajcz és déli Francziaország felé is biztosítva lesz. Mivel pedig a szállításnak folytonossága a vas­útnak jövedelmét is emeli: azt állítom, hogy az al­földi vasút ezen szárnyvonal kiépitésének kérdése j nem csak technikai és kikötői érdekben megol­! dandó kérdés, hanem kiválólag reánk nézve pénz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom