Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-227
232 CCXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 9. 1868.) egyházi személyeik kinevezésére nézve sem, emiatt váltak el egymástól. Mivel pedig tudomásom szerint a görög-keleti hiten levő nem román és szerb, hanem más ajkú hazánkfiainak szintén vannak alapitványaik és vagyonuk, jogosnak és méltányosnak tartom, hogy ezek vagyona szintén biztosíttassák, vagyis nekik alkalom adassék, hogy azt biztosithassák. En tehát nem akarom separálni, annál kevésbbé nyelv vagy nemzetiség tekintetében, minek czélszerüségét sem ismerem el, hanem egyházi vagyonuk biztosítása tekintetéből akarok törvényt alkotni, s azzal alkalmat nyújtani arra, hogy biztosítékaikat megóvják. Minthogy pedig a miniszteri módosítványban, illetőleg Somssich s társai indítványában ezt tökéletesen elérve és biztosítva látom : Somssich és társai inditványát pártolom. (Szavazzunk!) SzáSZ Károly: Bocsánatot kérek, t. ház! hogy a vitának oly előre haladott fokán a t. ház türelmét igénybe venni bátorkodom ; de teljes lehetetlen elhallgatnom némelyeket, mik itt mondattak. Engedje meg a t. ház, hogy mind azok közöl legelőszőr arra reflectáljak, mi engem, megvallom, fájdalmasan érintett, annyival inkább, mert oly oldalról mondatott, honnan legkevésbbé vártam volna, t. i. Bánó Miklós egy nyilatkozatára. 0 a szomorú, legalább reánk protestánsokra igen szomorú emlékű pátens idejére hivatkozván, igazolni kívánta a pátens jogosságát és azon alapon az evangélikus egyháztól való elszakadását némely egyháznak. (Zaj. Nem azt mondta!) En ugy értettem, t. ház. (Roszul értette!) Bánó urnák e tárgybeli előadását, mely szorosan egybefügg a jelenleg tárgyalás alatt levő kérdéssel, s melyre nem eltérésképen, hanem mint a dolog lényegére vagyok bátor reflectálni, előadását, mondom, ugy értet- ! tem, mintha azt fejezte volnajd általa, sőt merem \ állítani, hogy ki is fejezte — lehet akarata ellen — hogy t. i. nem helyes elv szerinte az. hogy csak azon esetben lehessen valamely egyházközség- j nek ugyanazon felekezet vagy ugyanazon egyház j tanai s hite mellett való maradásában is megválni I az egyházi kormány alól, midőn maga a zsinat azt megengedi, hanem azt csupán maga akaratából is I teheti; miből azt következtette, hogy hslytelen , volt az egyházi felsőségnek vagy egyház egyetemének az iránti ellenmondása, hogy azon egyházak, melyek a pátens alapján ki akartak válni az egyház kebléből, ki ne váljanak. Ha ezt mondotta t. képviselő úr, {Ezt mondta!) bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy ő a pátens alapján a protestáns egyházak beleegyezése nélkül különvált egyházak eljárását igazolta; és én ezt, mint olyat, mi engem fájdalmasan érint, említés nélkül nem hagyhatom. Azt hiszem, t. ház, hogy a hol oly egyházi testületek vannak, melyek a független, independens, vagy egyes egyházaknak minden egyházközösség nélkül való fönállását, az úgynevezett congregationalis egyház-szerkezetet ismerik alapul, ez lehetséges^ de Magyarországban ilyen nincs, a protestáns egyház szintoly kevéssé ilyen, mint a görög-keleti. Ha valamely egyházfelekezet vagy hivek összessége, mint az a reformatio alkalmával történt, a hitre tartozó dolgokban eltérve azon egyház alapelveitől, melyhez eddig tartoztak, akar külön válni és uj egyházat alakítani: ezt, mint a lelkiismereti szabadság jogát, nem csak értem és elismerem, de szentnek és sérthetlennek tartom. Hogy azonban valamely egyház az egyháztestületből, a nélkül hogy attól az egyházszerkezetre és a hit tanaira nézve külön válnék, csak az egyház-igazgatási kapcsolatból vál ki, oly egyháztestületből, mely szervezve van: ez odavezet, hogy minden egyház, mely bármely ok miatt a felsőséggel megelégedve nincs, egyszerűen megszakíthatja azzal az összeköttetést. És akkor nem lenne Magyarországon, sem bárhol a világon, hol ez .áll, egyházi egyetem, hanem lennének egyes független egyházak, melyek semmi kapcsolatot nem ismernek. Mennyire volna ez helyes vagy nem? mennyire volna óhajtandó az egyháznak independens vagy congregationalis szerkezete ? azt e helyen nem vitatom ; de kimondom azt, hogy az jelenleg Magyarországon sem egyik, sem másik egyház* kebelében nem létezik, és hogy ezt jelenleg a pátens idejére való hivatkozás által a görögökre is kiterjeszteni akarni helyén kívülinek látom. Ezen tekintetből azt ily egyszerűen kimondani, mint Bánó Miklós képviselőtársam kimondta, nem helyeselhetem. (Helyeslés.) Tisztelt képviselőház ! Hogy milyen különös dolgokat lehet egészen ártatlannak látszó szöveg alá rejteni: arra nézve egy eclatans példát mutat, fel a Babes Vincze képviselőtársunk által indítványozott szerkezet. Ha én, t. ház, azon szerkezetet a miniszter úr'által, vagy pedig Somssich, Vadnay. Horváth Lajos képviselőtársaink által beadott módositványnyal összevetem, megvallom, fegyverzett szemmel sem vagyok képes benne semmi lényeges különbséget, annál kevésbbé valami aggasztót felfedezni ; de ha összevetem azon indokolással, melyet Babes Vincze • képviselő úr elébe bocsátott, akkor látom, hogy az egész ártatlan szöveg alatt mi rejlik. (Derültség.) Alkalmam volt, t. képviselőház, a román és szerb metropoliák különválását és köztök mind egyházkormányzati, mind vagyoni tekintetben létre jött és immár, mondhatom, a törvény által is helyeselt, bevégzett ténynek elismert különválásának körülményeit és módozatait is mélyebben figyelembe venni s részi etesbben tanulmányozó*.