Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-226

208 CCXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 8. 1868.) szakasz a központi bizottság szerkezetében as indítványozott hozzátétellel elfogadtatott. Dimitrievics Milos jegyző {felolvassa a 7-ik szakasz elfogadott szerkezetét. Olvassa a 8-dikat.) KaCSkoViCS Igllácz előadó: A 8. szakaszra a központi bizottság következendő módositványt ajánl : „A két metropolia különválásából eredő mindennemű követelések, a mennyiben kölcsönös egyesség utján kiegyenlíthetők nem lennének, ugy az egész metropoliát, mint a püspöki megyéket, vagy egyházközségeket, vagy netalán egyes egyéneket illetők is. választott bíróság előtt bélyeg- és illetékmentesen lesznek érvényesitendok, mely birósághoz mindegyik fél válaszszon két-két tagot s ezek közösen egy elnököt; meg nem egyezhetés esetére elnököt, valamint a három hő alatt választani vagy összeülni késedelmezők helyett az illető tagokat nevezze a kir. tábla; s ezen bíróság végzése és ítéletei ellen — mellőzve minden perorvoslatokat — egyedül a hétszemélyes táblára leend felebbvitel. hol is az ügy soron kivülaz igazság és méltányosság alapján lesz eldöntendő." Dimitrievics Milos jegyző : E szakaszra nézve több módositvány adatott be. Branovacsky István beadta a következő módositványt : „A román metropolia felállításából eredő mindennemű követelések, a mennyiben a congressus, illetőleg- a felek által egyesség utján kiegyenlíthetők nem lennének, rendes bíróság előtt bélyeg- és illetékmentesen lesznek érvényesíthetők, mely bíróságok végzései és ítéletei ellen mindazon perórvoslatok alkalmazhatók, melyeket a polgári perrendtartás egyéb perekben megenged.

c Manojlovics Emil a következő módositványt nyújtotta be : „A két metropolia különválásából eredő" szavak helyett: „a román metropolia felállításából eredhető" szavak tétessenek ; „az igazságügyminiszteriura által e czélra delegálandó" passus helyett pedig télessék: „az e czélra a törvény értelmében delegálandó." A harmadik módositványt Halász Boldizsár nyújtotta be, s ez következőleg szól: „A két metropolia különválásából eredő mindennemű követelések, a mennyiben egyesség utján kiegyenlithetők nem lennének, ugy az egész metropoliát, mint a püspöki megyéket vagy egyház-községeket vagy netalán egyes egyéneket illetők is, az 1836. évi XIV. és az 1840. évi XIII. t. ez. által kijelölt s az 1715-ik évi XVII-ik t. ez. értelmében erre feljogosított rövid útu osztoztató biróság előtt lesznek érvényesitendok." Van még egy negyedik módositvány, melyet Maniu Aurél adott be s mely következőleg szól: „A román metropolia különválásából eredő mindennemű követelések, éspedig az egész metropoliát vagy az egyes püspöki megyéket illetők, a mennyiben a legközelebb mindkét congressuson megkísértendő egyesség utján kiegyenlithetők nem lennének, az egyházközségeket vagy netán egyes egyéneket illetők pedig azonnal egy a királyi tábla által saját kebeléből e czélra különösen alakítandó hét tagú tanács előtt bélyeg- és illetékmentesen érvényesitendok. E biróság végzései és ítéletei ellen, mellőzve minden más perorvoslatot, egyedül a hétszemélyes táblára leend felebbvitel, hol is az ügy soron kívül az igazság és méltányosság alapján lesz eldöntendő." Branovacsky István : T. képviselőház! Igaz, hogy a t. ház e törvényjavaslat eddigi tárgyalásánál nagy türelmet tanúsított; de ha mindazon szakaszok, melyek eddig tárgyaltattak, türelmet érdemeltek, akkor ezen 8-dik szakasz még inkább figyelmet érdemel: azért is méltóztassanak megengedni, hogy ezen szakaszra nézve néhány, a mennyire lehet rövid észrevételt tehessek. Előre bocsátom, hogy ezen szakasz eleje ugy a miniszteri, mint a központi bizottság által javaslatba hozott szerkezetben így hangzik : „A két metropolia különválásából eredő" stb. Ez a „különválás" szó nem felel meg a valóságnak; nem felel pedig meg azért, mert az ujonan felállított román metropolia nem volt soha semmi összeköttetésben a szerb metropoliával, tehát nem lehet azt mondani, hogy „különvált," hanem „felállított." Hogy pedig az csakugyan így van, bizonyítja maga a legfelső királyi resolutió. E királyi resolutió kelt 1865. évi július hó 8-áról, mety resolutió, hivatkozva az előbbi resolutióra, vagyis az 1864-ki deczember 24-ről keltre, a többi közt így szól (csak elejét olvasom fel): „Nos Franciscusetc. Notum faeimus, et tenoré praesentium memóriáé commendamus, quibus interest universis: Posteaquam b. resolutione nostra die 24. mensis decembris anno 1864, parochias graeco orientales quaecunque in provinciali regni nostri Hungáriáé territorio aeque ac in militaribus serbico banatico a populo romano incoluntur, e nexu, quo hucusque cum parochüs graeco orientalibus Aradiensi. Temesvariensi et Verseciensi junctae erant, excindi, ac neo creatae metropoliae romanae aggregari decrevimus, etc." Ugy gondolom, hogy e szerint sokkal correctebb volna, ha a „különvált" szó helyett „felállitott" szó tétetnék. Egyébiránt rám nézve ez nem lényeges; hanem csak kötelességemnek tartottam ezt fölemlíteni. A fő dolog e szakaszban az : miként fognak azon követelések, melyek ezen ujonan teremtett metropoliából erednek, mely biróság által, és micsoda eljárással elitéltetni'? Erre nézve azt látom, hogy a t. cultusminiszter úr javaslatba hozta a delegatiót, a központi bizottság pedig ajánlatot