Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-225
CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS, (Május 7. 1868.) 195 lés lenne illetékes oly törvényeket is hozni, melyek az egyházak belsó' dolgait, dogmatikus ügyeit, stb. illetik, s mi azután kényszerítve lennénk e törvények korlátai között mozogni, mi által a telkiismereti szabadság veszélyeztetve lenne. En azt hiszem, uraim, hogy egyházunk még nem adott okot arra, hogy a törvényhozás ily féltékeny legyen irányunkban; de ha valami okot adott volna arra, tessék minden szakaszban ő felsége jóváhagyási jogát, minden sor után a felügyeleti jogot intonálni, csak ne engedjen a törvénybe olyan incisumot becsúsztatni, mely a lelkiismereti s vallásszabadságot támadja meg. Ennélfogva én azon indítványt, hogy az incisum kihagyassék, pártolom. BÓnis Sámuel : T. ház! Csak pár szóval vagyok bátor felszólalni azokra, a miket itten Mocsonyi Sándor képviseló'társunk előadott. Az ő előadása szerint nem volna joga az államnak egyik vagy másik felekezet önkormányzatába beleszólani s azt legkevésbbé is korlátozni. Ez eszme ellen én nyíltan tiltakozom. Bármely felekezetnél az önkormányzatot igenis joga van az államnak körülírni, mihelyt az állam ezéljával ellenkezik. (Helyeslés.) Nem egy példát tudunk erre felmutatni. Például a kath. egyház dogmáiba soha eszébe sem jutott az államnak, hogy beleszóljon. A mennyiben azonban a kath. egyház feje Rómában ]akik s az egyházat illető rendeletek sokszor onnan érkeznek, Magyarország mindig fentartotta magának királya által ugy intézkedni, hogy ezen pápai brevék életbe léptetése, sőt kihirdetése is a placetum regiumtól tétetik függővé. (Közhelyeslés.) DobrzánSZky Adolf : Azon ismételve hallott állítást, miszerint a törvényhozás van hivatva hitfelekezetek administrativ ügyeinek rendezésére. nem lehet szó nélkül hagyni. (Ellenmondás.) Engedelmet kérek! Felhozatott épen most a placetum regium, mint oly antecedens, mely kétségen kivül helyezi az állam ebbeli jogát a római kath. vallás irányában is; de kérem, tisztelt ház! a placetum regium csakis a jus supremae inspectionis kifolyása, s igy a törvényhozásnak vallási administrationális ügyekben állítólag- gyakorolt befolyása mellett mit sem bizonyít. Felhozattak azonkívül e tisztelt házban más hasonlatosságok is. melyek nem állnak, szerintem legalább nem. Az mondatott ugyanis, hogy ezen congressusokat nem lehet párhuzamba állítani a protestáns egyházi conventekkel, hanem csak a protestáns zsinatokkal. Véleményem szerint ez teljességgel nem áll; sőt épen csak a conventekkel lehet párhuzamba állítani a szóban forgó congressusokat, ha szemügyre vétetik a protestáns zsinatok természete s feladata: mert az összes protestánsok együtt tartják a zsinatot; (Nem áll! Nem tudja !) itt pedig, t. i. a congressusoknál két, ugyanegy felekezetű, de külön nemzetiségű egyház külön-külön gyülekszik. (Aprotestánsoknál is!) Engedelmet kérek, én ugy tudom. De ha ezt mellőzöm is, magok a congressusok ügyei s teendői koránsem azok, mint a protestáns zsinatoké, hanem csakugyan azok, melyek a protestáns conventekben szoktak elintéztetni, s e körülmény maga kideríti legjobban felfogásom alaposságát. A zsinat a keleti orthodox egyházi szerkezet értelmében egészen más, mint a congressus, egészen más egyéniségekből is áll, s azért, de a feladatnak azonossága tekintetéből is ismétlem abbeli meggyőződésemet, miszerint én a kérdés alatti congressusokat csakis a protestáns egyházi conventekkel tehetem párhuzamba, ezek pedig önállóan intézkednek, sőt exequálják is határozataikat, a nélkül, hogy bevárnák azok államhatósági jóváhagyását. Ha tehát antecedensekről s egyenjogúságról van szó, akkor, a vallási congressusok autonómiájára nézve, csakis a protestáns conventek s átalában a protestáns és más elismert vallások autonómiájára lehet hivatkozni, mely pedig a törvényhozás által meg nem szorítható. A törvényhozásnak más feladata van, s annak ismételve felhozott mindenhatósága el sem fogadható az állami élet alapjainak veszélyeztetése nélkül a magánjogi viszonyokra nézve, mégkevésbbé tehát dogmatikus vagy egyházi administrativ ügyekben. BóniS Sámuel: Nem is dogmatikus ügyekről volt szó! DobrzánSZky Adolf: A törvényhozás feladata csak azon felekezetet tűrni vagy befogadni az állam területén, mely felekezetnek dogmáit s egész szervezetét ismeri. Ha pedig valamely fele| kezet más, az államra nézve veszélyes irányban : haladna : az executiva az, mely felügyel, de nem valamely legislativ corporatio, mely nem is bir j oly szerkezettel, hogy ezt tehesse. Az executivát | meg kell különböztetni a törvényhozástól, s azért a placetum regium lehet a maga helyén, a menynyiben ez, mint mondám, alkotmányszerü felügyeletétképezheti az executivának, de a törvény\ hozó testületre bízni a vallásfelekezetek autonómiájának megszorítását, s átalában az e körüli törvények meghozását, annyit tenne, mint folytonosan függőben tartani a vallásfelekezetek consolidatióját, s más vallásbelieknek .túlsúlyt engedni a más felekezetű vallási administrativ ügyek elintézésébe. Odáig haladni pedig igen veszélyes, s ha a protestáns képviselő urak ma, midőn vallásuk népszerű, az egyházi autonómiának ilyen, eddigelé hallatlan megszorítására szavaznak, akkor gondolják 25*