Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-225

CCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 7. ÍSÍ>3.) den kormánynak elvitázhatlan joga, sőt kötelessége őrködni a felett, hogy az állam törvényei, valamint az állam leteli feltételei senki által meg ne sértessenek. De épen, mivel ez ugy van, nem szükséges ezt minden alkalommal a törvénybe igtatni; annál kevésbbé pedig szükség azt jelenleg a szóban forgó törvényszakaszba kitenni, mert épen ez esetben ez háromszorosan is fölösleges: először azért, mivel épen e szakaszban a módositvány szerint is világosan fentartatik 6' felségének alkotmányszeriien gyakorlandó felügyelési joga; másodszor azért, mert a congressusi határozatokra, illetőleg szervezetre nézve Anlágosan meg van, állapítva , illetőleg fentartva a legfelső helybenhagyási jog; harmadszor, mert a kormány maga felelős, sigy viszaéléstnem tűrhet s bizonyosan nem is fog tűrni. Tehát háromszoros garantia létezik arra nézve, hogy az ország törvényei a a congressusok által megsértetni nem fognak. Más részről, t. ház, azon incisuma a középponti bizottságnak a bizalmatlanság világos jelét képezi a görög-keleti congressusok irányában, mi érdekében nem lehet az országnak, mert a bizalmatlanság egyik oldalról csak is bizalmatlanságot idézhet elő a másik oldalon. Én, t. ház, akármi szempontból tekintsem a központi bizottságnak érintett toldalékát, helyesnek s szükségesnek el nem ismerhetem, annál kevésbbé, mert maga a kormány sem hozta azt indítványba. Ezen, ugy hiszem, logikailag és politikailag egyformán tekintetreméltó okoknál fogva pártolom a módositványt ezen pontban is. A negyedik eltérő pont a roódositvám^ban olyan, melyet még szükségesb indokolni. Az eredeti szövegben, valamint a közjoonti bizottság szerkezetében is. nincsen provisio vagyis előintézkedés arra nézve, hogy ki hívja össze a congressust azon esetekben, ha például a rnetropolita ezt akármi oknál fogva nem tehetné, vagy a metropolitai szék épen üres volna. Erre nézve tehát a módositvány azt indítványozza meghatározni, miszerint ilyenkor a congressus szervezeti szabályai szerint történendő az egybehivás. Ez csekély belátásom szerint nem csak mulhatlan szükséges, de egyszersmind czélszera intézkedés, melyet épen azért lehetlen nem támogatnom. Az ötödik eltérés abban van, hogy a szerkezet a congressusokon alkotandó összes szabályokat s igy a congressusok valamennyi határozatait ő felsége jóváhagyásától feltételezi, vagyis teszi függővé, a módositvány pedig az azok iránti eljárást ,,a congressusokon alkotandó és ő felsége által jóváhagyandó szervezet értelmében" szabályozza. Erre nézve bátor vagyok, t. ház! egy kis részletesb felvilágosítással szolgálni. (Halljuk!) A congressus hatásköréhez és illetőségéhez tar| toznak háromféle ügyek: t. i. először olyanok melyek természetöknél fogva gyorsan elintézendők, s mikre nézve a felsőbb vagy legfelső helybenhagyás nem is szükséges, de sőt többnyire nem is lehetséges , például oly határozatra nézve, melynél fogva bizottság küldetik ki és instructióval láttatik el bizonyos dolgok megvizsgálása végett; másodszor olyanok, melyek természetűknél fogva a kormánynak, illetőleg a cultusminiszternek csak tudomás végett terjesztendők fel, például oly határozat, mely szerint bizonyos felesleges plébániák megszüntetnek; végre olyanok, melyekhez a legfelső helybenhagyás mulhatlanul megkívántatik, mert közelebbi állami érdekeket involválnak, például bizonyos uj tanrendszer megalapítása, vagy uj püspökség felállítása. Már most, tisztelt ház, a szerkezet mind ezen külön természetű ügyeket, illetőleg az ezekre vonatkozó congressusi határozatokat vagy szabályokat ő felségének legfelső helybenhagyás végett felterjesztetni rendeli, mi épen természetökre való tekintetből sem helyes, sem szükséges, de sokszor kár nélkül nem is lehetséges ; a módositvány ellenben azt akarja, hogy ezen különböző ügyek a congressusi szervezetben természetök szerint classificáltassanak s az azok iránti eljárás abban állapíttassák meg. A módositvány ennélfogva minden esetre jobban megfelel a dolog természetének, czélszerübb, és épen azért csak azt bátorkodom ajánlani a t. háznak. Végre van még egy eltérés a módositványban arra nézve, hogy az a t. közp. bizottság által az alapítványi ügyek előtt beigtatott ,,ezekre vonatkozó", t. i. az egyházi és iskolai ügyekre vouatkozó, megszoritó kifejezést kihagyatni indítványozza. Erre nézve is, ugy tartom, hogy a módositvány egészen jogosult: mert azon megszorító vagy korlátozó kifejezés, melyet a t. minisztérium sem vett be javaslatába, nem csak szükségtelen, de kétes értelménél fogva káros is lehet. Ugyanis a congressus kezelése alatt minden esetre nem csak a tisztán egyházi és iskolai ügyekre vonatkozó alapítványok, de mindenféle más philantropikus alapítványok, vagy például ugy Karloviczon, mint Szebenbcn az érseki nyomdai alapok is állanak és kell állniok; s igy ama korlátozó két szó csak is kételyeket s zavarodást képes előidézni; ennélfogva erre nézve is a módositványt kell pártolnom. Ezen kifejtett okokból tehát, t. ház, én a szerb képviselő urak módositványát a 3-dik szakaszra nézve egész terjedelmében legjobb meggyőződésem szerint pártolom és elfogadását ajánlom. MiletiCS SzvetOZár: Tisztelt ház! Ezen harmadik §-t tekintem én e törvényjavaslat legfontosabbikának, mert ez a keleti orthodox egyház