Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-224

CCXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Májns 6. 1868.) 161 tőrvényjavaslat az osztályokhoz került. Itt a Hajdúságnak, Szabolcs vármegye nagy részének, Szatmár vármegye nagy részének, mind magyar ajkú lakosoknak érdekei vannak kérdésben; és én azt tartom, van a háznak elég teendője, azt végezheti, és ha ezen tárgy az osztályokhoz visszamegy és Ott egy napig mulat: ez által nem fog a dolog hátramaradást szenvedni. Ily nevezetes kérdésnél az idő soha se jöhet kérdésbe; az elhamarkodás azonban oly következéseket vonhat maga után, melyeket jóvá tenni többé az országgyűlés hatalmában nem lenne. Pártolom Nyáry indítványát. (Helyeslés a bal oldalon.) Szász Károly: Tisztelt ház ! Érteném Nyáry Pál és Bónis Sámuel képviselő urak indítványát, ha a cultusminiszter úr által beadott módositvány ma mutattatott volna be először a háznak. De emlékezik a t. ház arra, hoo-y midőn már ezen törvényjavaslat tárgyalási napja ki volt tűzve, akkor kérte fel a cultusminiszter a tisztelt házat, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalását, épen azon szempontból, mert bizonyos körülményre nézve módositványt szándékozik beadni, 14 nappal halaszsza el. Több nappal ez előtt mutatta be a cultusminiszter módosítványát, és akkor ez felolvastatván, a törvényjavaslattal együtt a mai napra tüzetett ki napirendre. Akkor lehetett volna azt mondani, hogy a módositvány az osztályokhoz utasittassék ; de miután az osztályokhoz nem utasíttatott, hanem, mint kivétel nélkül szokott történni a módositványokkal, a törvényjavaslattal együtt a mai napon határoztatott tárgyaltatni: azt hiszem, visszalépés alig lehetséges: azért ezen módositványt a törvényjavaslattal együtt, mint mára már másodszor kitüzöttet. tárgyaltatni, és a tárgyalás megakadályoztatását elvettetni indítványozom. (Helyeslés a jobb oldalon és középen.) Maniu Aurél : T. ház! Az előttem szóló nagyobb részben előadta azon okokat, melyeket én az elnapolás ellen előhozni akartam. A törvényjavaslat az 1848-iki törvényhozás óta keletkezett uj viszony rendezését czélozza és pedig a két metropolía keletkezését akarja törvénybe igtatni. A módositvány azoknak, a kik sem a román, sem a szerb metropolia alá nem tartoznak nemzetiségöknél fogva, hanem ugyanazon vallást követik, fentartja az egyházi kánonok értelmében eddig is élvezett jogaikat, Tehát a törvényjavaslat teljes szabadságot ad nekik akár az egyik. akár a másik metropoliához tartozhatni: azért azt tartom, hogy azt nagyon is sürgősen kellene tárgyalni. Dobrzánszky Adolf : T. ház ! Csak egykét felvilágosítással kívánok szolgálni ezen esetben, a mennyiben látom, hogy aggályok keletkeznek az iránt, hogy számos néptömegről van s

zó, mely érintetik ezen törvény által. Ez nem KÉPV. n. NAPLÓ. 186%. vn. áll: jelesül a Hajdu-kerület nem ide tartozik, Szatmár megye lakossága nem ide tartozik. Méltóztassanak hát abban megnyugodni, hogy maradjon igy, a mint van. Dimitrievics Milos: T. ház! Azt hiszem, midőn jogról van szó, ott számok nem határoznak; hanem azon tekintetből, mivel ezen, a miniszter úr által beadott módositvány egy önálló külön valami elvet magában nem foglal, sőt az összeköttetésben és összefüggésben van a mai nap tárgyalandó törvényjavaslattal, azt hiszem, ezen módositványt annyival inkább lehetne tárgyalni, mert ha egyeseknek joguk van az átalános vita után módositváuyokat beadni, és azok tárgyalását követelni, azt hiszem, a miniszter úr által beadott módositványt annyival inkább tárgyalás alá ve| hetjük, mert az már kinyomatott és szétosztatott. E szerint az átalános vitába bele bocsátkozhatunk. (Helyeslés a jobb oldalon.) Halász Boldizsár : T. ház! Ha azon indokok állnak, melyeket Justh József és mások előhoztak, alkalmazni kellene azokat a románokra is. T/e nem arról van szó. Azt mondják azok az országgyűléshez intézett kérvényükben : „E honban a görög-keleti valláson nem csak szerbek és románok, hanem olyanok is vannak, a kik görög néven ismeretesek, és azoktól származnak ugyan, kiknek tulajdonkép vallása a görög-keleti vallás, és kiknek- vallását a szerbek és románok is követik, de mint e hon szülöttjei vagy honosított polgárai valóságos magyarok, csak hogy a görög-keleti vallást követik , mint a római katholikust , vagy reformátust, avagy evangélikust más magyarok, és az egyházban a görög nyelvet használják, mint a katholikusok a latin, az evangélikusok a magyar, német és tót, a reformátusok pedig a magyar nyelvet." T. ház! En ezt sokkal nagyobb fontosságú kérdésnek tartom, mint sem hogy ezt a miniszteri módosítással mellőzni lehetne : mert ha a miniszter úr azt mondhatta, hogy a kérvényezők meghagyatnak azon állapotban, a melyben most vannak, ép ugy mondhatta volna ezt a románokra nézve is. Én tehát. t. ház, nagyobb fontosságú kérdésnek tartom ezt, hogysem igy érintőleg mellőzzük, és azért Nyáry Pál indítványát pártolom, és azt, hogy néhány nap múlva ezen kérdés a másikkal együtt napirendre kitüzessék, elutasítani nem tartj ván czélra vezetőnek, részemről az elhalasztásra j szavazok. (Napirend!) Tisza Kálmán : T. ház! Én egyedül a házszabályok értelmében kívánok a tárgyhoz szólani, a mennyiben vonatkozás történt a házszabályokra. Hivatkozás történt ugyanis arra, hogy a kérdés alatt lévő tárgy napirendre van kitűzve. Az kétségbevonhatatlan, hogy a törvényjavaslat tárgyalása napirendre tüzetett; de kétségbevonhatatlan 21