Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-224
CCXX1V. OESZÁGOS, ÜLÉS. (Május 6. 1868.) L5Ü Elnök: Méltóztatnak elfogadni? {Helyeslés.) Tehát ki fog nyomatni és az osztályokhoz azon utasítással fog áttétetni, hogy mielőbb tárgyalás alá vegyék. Rannicber képv. úr kérvényt akar benyújtani. Rannicher Jakab: T. ház ! Hivatkozva az általam minap beadott, a szász nemzeti comes választására vonatkozó három kérvényre, van szerencsém még egyet benyújtani, melyben Segesvár városának esküdt közönsége az ezen hivatalban történt változás elleni óvástétele mellett folyamodik az országgyűléshez a törvényes jogalap visszaállításáért. Bízva a törvényhozás termében uralkodó és az utolsó ülésben is az erdélyi sajté-viszonyokra nézve a képviselő testület által szintúgy, mint a magas kormány által ismételve tanúsított igazság érzetben, bátorkodom e kérvényt is, mely csak egy törvényes népjog épségben tartását kívánja, a t. ház szíves figyelmébe ajánlani. Elnök: A kérvényi bizottságnak fog átadatni. Fabritius képviselő úr szintén kérvényt kivan benyújtani. Fabritius Károly: Szemben azon, Rannicber Jakab képviselőtársunk által benyújtott, Segesvár néhány communitási tagjának kérvényével, melyben e;:ek Schmidt Konrád szász ispánnak nyugdíjazása ellen óvást tesznek, van szerencsém a többi tiszteletreméltó és szabadelvű segesvári communitási tagok nevében egy más, a minisztérium eljárását helyeslő kérvényt a t. ház asztalára letenni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Ezzel kapcsolatban bátorkodom a t. házat biztosítani (Halljuk! kálijuk!), hogy a segesvári polgárság túlnyomó többsége nemhogy az alkotmányos magyar kormánynak nehézségeket akarna csinálni, sőt inkább a minisztérium fellépésével e kérdésben nagyon is meg van elégedve, ós a segesvári polgárok nagy többsége meggyőződését abban fejezi ki, hogy azon naptól kezdve, midőn a létező regulativum punctumok igazságtalan rendszere megszüntetve s a városi képviselet a népképviselet alapján az 1848-ki törvények értelmében lesz valósítva, azon naptól fogva a hazai törvények elleni törekvéseknek köreikben vége lesz. [Elénk helyeslés és hosszas éljenzés.) Elnök: Szintén a kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Báró Nyáry Gyula mint a mélt. főrendek jegyzője a mélt. főrendek részéről üzenetet fog átnyújtani. Nyáry Gyula b. főrendi jegyző (az elnöki szék elé áll): Mélt. elnök úr! t. képviselőház ! A veretendő pénzekről szóló törvényjavaslatot a felsőház némi módosítással elfogadván, az illető jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsém tiszteletteljesen átnyújtani. Elnök: Azonnal fel fog olvastatni. DimitrieviCS MilOS jegyző (felolvassa a főrendek jegyzökönyve kivonatát a pénzverési törvényjavaslat tárgyában.) ElnÖK: Kivánja-e a t. ház, minthogy itt módosítás van, kinyomatni és tárgyaltatni ? (Kívánjuk!) Ennélfogva ki fog nyomatni 1 ) és a tárgyalásra nap fog kitüzetni. Simonyi Lajos b. képviselő úr a vallás és közoktatási miniszter úrhoz interpellatiót kíván intézni. Simonyi LajOS b.: T. ház S Minden törvényhozásnak egyik legfőbb feladata a népnevelés előmozdítása: mert valamint az absolutismusnak legczélszerübb eszközlője a népek tudatlansága, ugy az alkotmányos államnak legbiztosabb alapja a népek értelmessége, műveltsége; mert egyedül az ily nép képes felfogni a valódi hazaszeretetet, míg ellenben a másik vak szenvedéseknek vagy roszlelkü bujtogatásoknak lesz játékává. Első lépés a népnevelés körében a lelkészek és iskolák oly karba helyezése, hogy azok nagy feladatuknak kellően megfelelhessenek. A kath. vallásuaknál nagyszerű alapítványok által történtek e tekintetben intézkedések; a protestáns egyházak hivei nagy buzgalommal és áldozatkészséggel kifejlesztvén életerős autonómia]okát, ennek képességéről mind a népnevelés, mind önállóságuk tekintetében minden alkalommal fényes jeleit adták. Legszomorúbb helyzetben vannak azonban e tekintetben a görög-keleti egyházak lelkészei és iskolái. Nem akarom itt ennek indokait bővebben elősorolni; csak azon tényt vagyok bátor fölemliteni, hogy a községi lelkészek, kik csekély jövedelmeikből alig képesek megélni, még ebből is syndoxiák czinie alatt püspökeiknek évenkint bizonyos összegeket tartoznak befizetni, valamint a legszegényebb községek is termesztmények és pénzbeli adományok által ug'yane helyre bizonyos illetéket beszolgáltatni kötelesek. Ezen körülmények megváltoztatása. a hitfelekezetek meghallgatása mellett valláskülönbség nélkül, s a püspökök, lelkészek és iskolák oly karba helyezése, hogy magasztos hivatásuknak megfelelhessenek, égető szükség. Erezte ezt az1848-iki törvényhozás is, a XX. t. czikknek 3. §-a által, mely a lelkészek és iskolák állami segélyezéséről szól, kifejezést adván ebbeli akaratának. Egyébiránt azt hiszem, a törvényhozás ebbeli akaratának kifejezése nem zárja ki azt. hogy az állam részéről is — mi nézetem szerint a leghelyesebb volna — oly iskolákig állíttassanak, melyek nem tartoznának egyik hitfelekezethez sem, hanem lennének oly közös iskolák, (Közhelyeslés) melyekben mindenki hitfelekezeti különbség nélkül részt venne. Bátor vagyok e tekintetben az igen t. val') Láed az Irományok 232-dik számát.
