Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-223

154 CCXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 4. 1868.) és bátorság fentartására használni azon eszközöket, melyek a törvény által rendelkezésére bízattak. Ezen eszközök között, ha nem egyedüli, de bizonyosan a legszelídebb, legalkotmányosabb és törvényszerű eszköz volt az, hogy, az eddigi törvényszerű gyakorlathoz támaszkodva, követelje a minisztérium a felterjesztett alapszabályok megváltoztatását. Ezt a minisztérium Pest városa hatósága által tudtokra is adta a pesti demokrata-kör alakitóinak, kijelentvén, hogy a szabályok megváltoztatása nélkül a társulat alakulása meg nem engedtetik. Ezek azonban a szabályok megváltoztatását egyszerűen megtagadták, és a pestvárosi hatóság utján hozzám felterjesztett föliratukban határozatilag kijelentették, hogy tervezett egyletüknek rendőri utón feloszlatása esetében csak is a hatalom nyílt erejének fognak engedni. Nem maradt tehát egyéb hátra, mint a nevezett kör némely tagjainak legelső összejövetele alkalmával a betiltó rendeletnek érvényt szerezni, mi meg is történt a városi hatóság által kiküldött kapitány által, ki két fegyveres városi őrnek alkalmazásával (Derültség) az együtt lévőket a szétoszlásra felszorította, kik ennek folytán szét is oszlottak. Az ország több részeiben alakulni készült hasonló demokrata-körök, minthogy alapszabályaik ugyanazon okokból helyben nem hagyattak, sőt nagy része azokat fel sem terjesztette és igy alakulásuk meg nem volt engedve, alakulási kisérletökben az ; illető hatóságoknak miniszteri rendelet folytán ' történt közbejöttével szintén meggátoltattak. ítélje meg a t. ház, hogy eljárásunk sértette-e a törvényt és az országnak valamely alkotmányos jogát, midőn a demokrata-körök izgatásainak a közrend és közcsend érdekében elejét venni és a fenyegető veszélyt ily módon elhárítani igyekeztünk. (Hossza.-- helyeslés a középen) Csíky Sándor: Tiszteit ház! A belügymi- ', niszter urunk pár nap előtt hozzá intézett kérdé- i semre most adott terjedelmes felelete által az én i aggodalmam egészen eloszlatva nincs. (Helyslés a \ szélső baloldalon. Elhiszsziik!) Ennélfogva, aggodal- j mámnak kifejezést adni és ahhoz képest a törvény, j rend és szabadság megóvására ennekutána teendő ; lépéseim jogát érvényesíteni jövőre fentartom | magamnak, (Helyeslés a szelsöbaloldalon.) Elnök: üull képviselő úr interpellatiót ki- j ván előterjeszteni. j Gull JÓSZef: Tisztelt ház! Már a múlt ülés- j ben volt szándékom interpellatió utján egy tárgyat szóba hozni, mely, ámbár csak egyesek joga forog fen, mégis az ügy természeténél fogva közérdekű : ez a napisajtó, vagy legalább egy részének helyzete Erdélyben. (Halljuk!) De akkor elmaradt interpcllatióm. mivel az illető miniszter urak nem voltak jelen; ezen ok a mai ülésben, legalább részben nem létezvén, bátor vagyok — miután már szót nyertem — a t, ház türelmét néhány perezre igénybe venni. (Halljuk!) Alkalmasint kevesen lesznek már ma olyanok, kik kétkednének abban, hogy a szabad sajtó valamint az alkotmányos élet leghathatósabb eszközei, ugy legerősebb biztosítékai közé is tartozik ; s azért, legalább én részemről, nem is tartom hibás eljárásnak a sajtó helyzetét valamely államban azon állam alkotmányosságának és polgári szabadságának mérvéül használni. (Helyeslés.) Köztudomású dolog, hogy a volt absolut kormány ama nyílt parancs által, mely — ha jól emlékszem — 1852. május 27-én bocsáttatott ki, mint egyebütt a birodalombam, ugy Erdélyben is uj sajtórendeletet hozott életbe, melyben az oly annyira gyűlölt előző vizsgálat helyett a nem rég divatba hozott, administrativ intésekben és politikai utón való confiscatióban nem kevésbbé veszélyes, és a szabad vélemény nyilvánitásának letiprására használható eszközt keszitett magának. Az alkotmányos viszonyok helyreállítása után, nevezetesen 1861-ben az ujabban alakult kormány ezen rendszert érvényben tartotta. Amint a t. ház irományaiból értesültcin, mert akkor nem voltam, szerencsés a t. ház tagjának lenni, a magyar minisztérium kineveztetése után mindjárt többek közt a sajtóügyekre vonatkozólag is határozati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé, a méhében Erdélyre nézve külön törvény hozatása volt kilátásba téve; de a tárgyalás alkalmával, hajói emlékszem, marcz. 9., és épen erdélyi képviselő indítványára elhatároztatott, hogy Erdélyre nézve a sajtóügyeket illetőleg az ottani viszonyok jelen állapota tekintetéből ideiglenesen ..a minisztérium saját belátása szerint és felelőssége alatt intézkedjék. Néhány nap múlva a t. igazság- és belügyminiszter urak kibocsátottak egy rendeletet, ha jól emlékszem, ugyanazon évi márcz. 17-én, a mely Erdélyre nézve a sajtóviszonyokat illetőleg jelenleg fen álló eljárást teljes épségben fentartandónak rendelte. Azóta nem értesültem, hogy valami változás történt volna, és így Erdélyben az úgynevezett Bach-féle sajtórendszer érvényben áll. Nem szándékozom ezért panaszkodni, mert van fogalmam arról, hogy mik kívántatnak minden felől a mostani miniszterektől, és más felől lehetségesnek tartom, hogy az 1848-ki sajtótörvényt sem tartván kielégitőnek, a sajtóügyet uj törvény hozása által kívánják rendeztetni. Nem is szándékom, a mennyiben törvényhozási tényről van szó, az igen tisztelt minisztériumot saját hatáskörében tettleges eljárásra felszólitni, mert nem tartom fehatalmazását oly kiterjedésűnek, és más-