Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-220
1$| CCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS (April. 27. 1868.) tam találni egy törvényét se hazánknak olyant, mely az egyéni szabadságot s ezzel elválaszthatlan kapcsolatban álló társulási szabadságot is megtiltaná, mely ennek szabad gyakorlását akadályozná. Én tehát e végből azt kérdem az igen tisztelt belügyminiszter úrtól, s fölkérem, méltóztassék feleletet adni arra nézve, melyik törvényében hazánknak gyökerezteti ezen rendeletét, vagy micsoda fölhatalmazás folytán tette ezt ?• Mert én nem tudtam találni a törvényekben nyomát, sem az ő miniszteri hatalmában alapját annak, hogy az ily nyilvánosan alakult, méhében semmi vészt nem hordozó, (Élénk ellenmondás) hanem törvényesen alakult társulatot föloszlathassa. Igenis, e társulat törvényes utón és törvényes eszközök fölhasználása mellett ohajtá foganatosítani azt, a mit alapszabályaiban kitűzött. En tehát e tekintetben írásba foglalt irrterpellatiót vagyok bátor a t. ház asztalára letenni, és egyszersmind föntartom magamnak azon jogot, hogy abban az esetben, ha a t. belügyminiszter urnák feleletét megértettem, ahhoz alkalmazkodjam további lépéseimben, a minő tartalmú az lesz. Elnök: Az interpellatió föl fog olvastatni, azután az illető miniszter úrral közöltetik. Horváth LajOS jegyző (olvassa Csiky Sándor interpellat lóját) : „Miután belügyi országlár úr által folyó hó 8- án sz. kir. Pest városa közönségéhez intézett rendelet alapján a buda-pesti demokratakör , ugyancsak folyó hó 16-án fegyveres erővel betiltatott és íéloszlattatott : kérdem . melyik hazai törvénybe gyökerezte t. belügyi országlár úr azon jogát és hatalmát, mely szerint a többi között az 1848. évi 8-dik t. ez. 32-ik §-a által is biztosított egyéni s ezzel válbatatlan kapcsolatban álló társulhatási szabadságnak fegyveres erő alkalmazásával is elnyomatását, Pest városa hatósága által foganatba vétetni rendelte, és ezen erőhatalmas feloszlatás! rendelkezését az országban alakult többi demokratakörök irányában is folytatja?" Wenckheim Béla b. belügyér: Legközelebb válaszolni foeok. Elnök: N apirenden levő tárgy : az 1868-dik j évi május elsejétől ugyanazon év június 30-dikáig viselendő közterhekről szóló törvényjavaslat végleges megszavazása. Jegyző úr föl fogja olvasni. Horváth LajOS jegyző (fölolvassa a törvényjavaslatot) .] Elnök: Méltóztatik a t. ház e törvényjavaslatot ugy a mint az fölolvastatott, végleg elfogadni? (Fölkiáltások: Elfogadjuk!) A törvényjavaslat tehát el van fogadva, és mihelyt a jegyzőkönyv hitelesítve lesz, Radics Ákos jegyző úr azt ' a méltóságos főrendek mai ülésébe át fogja vinni. Második, napirenden levő tárgy a képviselőház költségvetésének, melynek első része már tárgyaltatott és elfogadtatott, második részének tárgyalása a gyorsiroda rendezése iránt. Jegyző úr föl fogja olvasni. Horváth Lajos jegyző (olvassa a Mtségvetö bizottságnak az országgyűlési gyorsiroda állandósítására vonatkozó előterjesztését'). Várady Gábor : En a költségvető bizottság javaslatát elfogadhatónak tartom. Azt hiszem, t. ház, hogy alig van köztünk valaki, a ki az országgyűlési gyorsiroda állandósításának czélszerüségét, égető szükségét kétségbe kívánná vonni. Magának az országgyűlésnek jól megértett érdeke kívánja ezen állandósítást: mert csak az állandósítás által lesz biztosan létesíthető, hogy ezen intézmény részére alkalmas, szakavatott egyének nyeressenek és tartassanak meg, mig más részről ezen állandósítás által megszűnnek az egyének g)^akori változásából természetesen származó hátrányok. Nem is említem azon előny t,mely ezen állandósítás folytán a napról napra, szükségesebbé váló gyorsirászatra átalában hárulni fog. Nem tartom tehát szükségesnek a költségvető bizottság előterjesztésének bővebb indokolását, s még azon esetben is elfogadhatónak tartanám azt, ha ezen állandósítás az államnak több költségébe kerülne, mint most javaslatba hozatik. Annyival inkább efogadhatónak tartom a jelen esetben, minthogy "a költségvető bizottság kiszámítása szerint a gyorsiroda ezen állandósítása folytán évenkint 10,000 ftot meghaladó megtakarítás eszközöltetik a múlt évben ezen gyorsirodára fordított költségekhez képest. Minthogy azonban az előterjesztett javaslat nincs határozat alakjába öntve, de különben is egy oly kifejezés vau abban, mely talán téves magyarázatra adhatna alkalmat: a következő határozati javaslatot vagyok bátor előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk.' Olvassa:) „Határozati javaslat az országgyűlési gyorsiroda tárgyában. Az országgyűlési gyorsiroda állandósittatik. Az országgyűlés megbízza a két ház elnökeit annak szervezésével. Állandó gyorsíróknak csak oly egyéneket nevezhet ki az elnökség, a kik letett szigorlat után alkalmasaknak találtatnak. A gyorsírói személyzet és fizetés ekként állapittatik meg: két gyorsirodafőnök 2000 , 1 naplószerkesztő 2000 , 4 revisor gyorsíró 1500 , tíz rendes gyorsíró 1000, 2 turnusvezető 480 ftjával, írnokokra és irodai szerekre 1800 ft. Az ekként kinevezett gyorsírók az országgyűlés'hivatalnokai, és állandó évi fizetéssel, és annak idején a nyugdíjazás átalános szabályai szerint nyugdíjjal láttatnak el, az osszággyülés elnapolása és szünetelése idején a minisztériumi rendelkezése alatt állanak." Aján1 ) Lásd az Irományok 224-dik számát.
