Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-220
132 CCXX. OKSZÁÖOS ÜLÉS (Apri!_27. 1868.) teljesíteni, második sorban arra vagyok bátor kérni , hogy a kérvényt azon utasitással méltóztassék kiadni a kérvényi bizottságnak, hogy e tekintetben sürgősen adjon véleményt, mely át lészen teendó' részint a kormányhoz, részint a pénzügyi bizottsághoz. (F'ólkiáltúsok: Az utóbbit!) Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át azon megjegyzéssel, hogy sürgősen tárgyalja. BÓniS Sámuel: Tisztelt ház! Kubinyi Dezső volt Buttler-féle alapítványi növendéknek ezen alapítványból származó némely előnyök elnyerhetese végett a házhoz beadott kérelmét a kérvényi bizottsághoz utasítás végett azon megjegyzéssel van szerencséin átnyújtani, hogy a mennyiben ezen alapitványnyal kapcsolatban levő tárgyak még mindig a bécsi cs. kir. hadügyminisztérium által kezeltetnek, majd ha ezen kérvény a ház elé kerül, méltóztassék a ház az iránt intézkedni, hogy ezen alapítványi ügy egyszer valahára már a magy. királyi hadügyminisztérium kezébe kerüljön. (Élénk helyeslés.) Horváth Döme: Tisztelt ház ! Kecskemét város közönsége részéről három rendbeli kérvény beadásával bízattam meg. Mielőtt ezt tenném, engedje meg a t. ház, hogy a kérvények tárgyát egyszerűen és röviden, de előzetesen ismertessem. Azon intézkedések között, melyek az ország anyagi jóllétét illetőleg közelebb a felelős kormány által kezdeményeztcttek, aligha volt szerintem egy is, mely a népség által nagyobb örömmel és részvéttel, nagyobb hozzájárulási készséggel üdvözöltetett volna, mint a duna-tiszai csatorna ügye. Ezt tanúsítják a több községből, több vidékről az országgyüléshez s a kormányhoz intézett kérvények, ezt tanúsítja a csatorna létesítése iránti tekintetből az azok részéről a kérvényekben kifejezett, még pedig kütelezőleg kifejezett áldozatkészség is. Ezen községek közt Kecskemét városa volt az első. Ezen 50,000 népességgel, szép iparral és tekintélyes gazdasággal bíró város felismervén, hogy* a természettől eléggé mostoha, de lakosai szorgalma és sokoldalú tevékenysége által termékenynyé tett földe anyagi jólléte iránti tekintetből csak is az olcsó közlekedés hiányzik, a kormányhoz terjesztett kérvényben kötelezőleg kijelentette, hogy ha a kormány által legelőnyösebbnek ismert pest-csongrádi csatorna közvetlen közelében fogna létesíttetni, az esetben a csatorna létesítéséhez saját részéről a több mértföldnyi területű közbeeső földekkel díjtalanul és 100 ezernyi kézi napszámmal fogna hozzájárulni. Kecskemét város meg van győződve, hogy a t. képviselőházat a csatorna kérdése elintézésénél csak is az országos érdekek, csakis országos szempontok fogják vezérelni; de viszont arról is meg van győződve, hogy épen az országos érdek teszi szükségessé és kivánatossá, hogy egyes jelentékeny községek és vidékek érdekei az országos érdekekkel azonosittassanak, és hogy a t. ház e körülményt is figyelembe fogja venni. E hitben 8 reményben kérvényt nyújt be a nevezett község a t. képviselőházhoz, kérvén, hogy a szintén bemutatott emlékiratban kifejtett indokokat a tárgyalás alkalmával kegyes figyelmére méltatni s annak idejében a pest-csongrádi csatornát közvetlen közelébe ejteni méltóztassék. A második kérvény vonatkozik az úrbéri váltság jogszerű s épen a törvényben gyökerező megtérítésére. Az örökké emlékezetes 1848-diki törvényhozás alkalmával a gondviselés útmutatása volt az, hogy az úrbéri országos kötelezettség kimondásával megszüntettetett, bár ugyanakkor az 1848-diki XII. tOrvényczikk 9-ik szakasza határozottan rendelte, hogy a már akkor magokat örök úrbéri szerződéssel megváltott községek az igazság és méltányosság elve szerint kárpótlásban részesittessenek. Bár Kecskemét városa e részben már mind az absolut, mind a provisorius korszak ideje alatt a kormányhoz többször folyamodott, de törvényben gyökerező joga és követelése se tényleg, se elvileg el nem ismertetett; most tehátaképvilelőházhoz folyamodik, kérve, hogy a törvényben gyökerező joga és követelése a maga idejében a végrehajtási közeg által érvényesíttessék. Harmadik kérvénye vonatkozik a 14 év óta igazságtalanul reá nehezedő földosztályozásra. A t. pénzügyminiszter úr közelebb tartott beszédében maga kimondotta, hogy a földbirtokok különben is eléggé tulcsigázott adója mellett, egyes vidékeken minden tekintet nélkül történt a földosztályozás s ennek folytán eléggé igazságtalanul a kivetés. Ez által a földadó terhe kétszeresen igazságtalanná és még terhesebbé vált. Kecskemét városa épen e szerencsétlen községek közé tartozik. A létező adó után ítélve aligha van az országban község, mely aránylag, tekintettel a természettől eléggé mostoha vidékére, súlyosabb földosztályozással és súlyosabb adóteherrel volna terhelve. Ily helyzetben a provisoriumhoz és az absolut kormányhoz több izben folyamodott, várva mindazon kormányoktól sérelmei orvosoltatását; mindamellett sérelme máig sem lett orvosolva. Ily körülmények között a képviselőházhoz adja be folyamodványát, kérvén , méltóztassék a végrehajtási közeg után elrendelendő vizsga utján valahára a sérelmen segiteni, s intézkedni, hogy jövőre csak is méltányos, igazságos adóteherben részesittessék. Ezek azon kérvények, melyek benyújtásával szülőföldem részéről megbízattam: kérem a t. házat, méltóztassék ezeketa kérvényi bizottsághoz utasítani.
