Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-218

122 CCXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 22. 1868.) gyös városához közelebb leendő hozatalást kérvé­nyezik. Ezen kérvényhez egyszersmind egy uj vonalzat van mellékelve, melyet sem költsége­sebbnek, .sem pedig az államra nézve terhesebb­nek nem állit, sőt a hosszabbal egyenlőnek bizo­nyít. Ezen kérvényt Almássy György gr. képviselő úr kívánta a t. háznak benyújtani, ő azonban fon­tos elfoglaltság által akadályozva lévén, kérem a t. házat, az ő és a magam nevében, méltóztassék a jelen kérvényt a most működő vasúti bizottsághoz áttétetni, hogy ezen, Gyöngyös városára nézve életkérdés ugy intéztessék el, miként azt ezen vá­ros eme kérvényében kívánja és indokolja. Elnök: Beleegyezik-e a ház, hogy ez a vas­úti bizottsághoz tétessék át? (Helyeslés.) Keglevich Béla gr. képviselő úr interpellálni kívánja a pénzügyminisztert. (Halljuk!) Keglevich Béla gr: Tudva levő tény, hogy a múlt évben országszerte több vidéken tetemes mennyiségű dohány termeltetett olyképen és azon szándékkal, hogy az nyert engedély folytán a külföld részére elárusittassék. Kern szükséges, ugy hiszem, bővebben magyaráznom, tudjuk mindnyá­jan, hogy ezen elárusitás olyformán szokott vég­bemenni, hogy az e részre engedélyezett kereske­dők szokták megvenni, bizonyos határidő alatt átvenni és a külföldre szállítani. Azon körülmény jött azonban közbe, hogy különböző okoknál fog­va — nevezetesen azon oknál fogva, mert csak szabadalmazott kereskedőknek lévén szabad ezen dohányt megvenni, semmi verseny ellenökben nem létezhetett — a kormány a maga szükségleteit már bevásárolván, nem volt azon helyzetben, hogy, ugy mint máskor is előfordult, szintén mint vevő és versenyző léphetett volna fel. ujrv hoyy jelenleg a kereskedők csak igen csekély árt. alig 3 — 4 írtnál többet ajánlanak a termelőknek, és ez adtai, ezen, az idén tahin nagyobb mennyiségre terjedő dohánykészlet el nem adhatása folytán, a termelőkre ig-en súlyos károk hárulnak. Akár vesz­szűk. hogy a munkát, melyet a dohány előállítá­sára forditottak, nem tudják értékesíteni; akár azt, hogy el nem tudják adni s igy az érték gyümölcs­telenül hever; akár pedig a munkát sem megtérí­tő árért a kereskedőknek eladják: mindenképen sokat vesztenek ; ha pedig tartogatni akarják, talán továbbra mint az engedélyben kitűzött határidő megszabja : akkor még utoljára az elkobzásnak is kiteszik magokat. Szóval minden tekintetben ká­ros ez reájok, mint dohánytermelőkre nézve. De különben nem is ajánlható, hogy erre nézve or­voslás ne történjék, mert tudjuk, hogy sok vidék van, hol e termelési ágból tetemes pénzforrásra számítanak ; ha pedig nem juthatnak e pénzhez, adóképességökben is meg vannak rontva s igy az államra is kár háramlik. Ennélfogva mondhatom, hogy megérdemli e tárgy a képviselőház figyel' mét, és megérdemli, hogy a kormány figyelmét is is erre felhívjuk: ezért a pénzügyminiszter úr­hoz tett interpellátiómat írásba foglalva beadom, és kérem a t. házat, méltóztassék felolvasását el­rendelni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Ke<jkvich Béla gr. interpellátioját) „Tekintve azon körül­ményt, hogy a múlt évben az ország különböző vidékein nagyobb mennyiségben termeltetett do­hány a külföld számára, de az mindeddig el nem adathatott azért, mert míg egyrészt a bevásárlásra szabadalmat nyert kereskedők igen alacsony árt kínáltak, két-három írtnál alig többet mázsánkint, addig másrészt a kormány nem hajlandó a több oldalról beadott folyamodványokban foglalt kére­lem értelmében a dohányt valamivel méltányo­sabb ár mellett beváltani: de tekintve tovább azt is, hogy méltán követelhetjük a kormánytól, hogy gondoskodjék eszközökről, melyek lehetővé teszik azt, hogy az adóköteles honpolgárok adókö­telezettségeiknek eleget tehessenek egyrészt, más­részt megkíméltessenek a jelen átmeneti időszak viszás helyzeteiből keletkezett oly károsodástól, mint a minő a tetemes mennyiségben termelt do­hány el nem adhatása következtében rajok nehe­zedik, és őket ol3^ helyzetbe juttatja, hogy az állam iránt tartozó kötelezettségeik teljesítését nem csak megnehezíti, de néhol egy időre teljesen lehetet­lenné teszi: azon kérdést intézem a pénzügymi­niszter íírhoz, szándékozik-e ez ügyben, az átalam jelzett irányban intézkedni'? és ha igen. mennyi idő alatt és mi módon?" Lónyay Menyhért pénzügyér: Kérném ezen kérvényt hozzám áttétetni. Szerencsém lesz rá a legközelebbi napokban válaszolni. Rögtön vála­szolhatnék ugyan, ele az interpellátió szerkezeté­vel mégis kívánnék megismerkedni. Elnök: A ma kiosztott államköltségvetési füzetek között van olyan, melyben némely helyre­igazítást kell eszközölni. Méltóztassanak tehát e fűzeteket itt hagyni, hogy a kiigazítások megtör­ténhessenek. A házszabályok megvizsgálásával megbízott bizottság hiányzó tagjaira beadott szavazás ered­ménye fog kihirdettetni. Mihályi Péter jegyző: 401 igazolt képvi­selő közül szavazott 240; a szavazatok közt üres volt egy. az elnök nem szavazott, távol volt 160; a beadott szavazatok közöl nyert: Bónis Sámuel 223, Várady Gábor 220, Bujanovics Sándor 213, Szontagh Pál (gömöri) 210, Jankovics Antal 209, Réthelyi József 201, Perczel Béla 200, Paiss An­dor 187 szavazatot. ElöÖk: A gödöllői uradalom megvételéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom