Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-216

CCXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April. 18.1868.) m fel lesz olvasva, azokra együtt vonatkozólag leszek bátor észrevételt tenni. RadiCS ÁkOS jegyző (olvassa a 27-ik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó: E szakasz 2-ik sorából a központi bizottság e két szót: „a miniszter által" kihagyandónak véli. Elnök: Erre a szakaszra vonatkozólag Kuba képviselő úrnak indítványa van. Ivánka Imre : Akkor fentartom magamnak a hozzászólást. t RadíCS ÁkOS jegyző (olvassa Kuba János indítványát, mely szerint a 26-ik szakaszban a 7-ik sor végéhez e szavak után: „választási joggal bírnak" tétessék : „és jövedelmi és személy kereseti adó fejében évenkint legalá'>b hat forintot fizetnek.") Kuba János : T. ház ! Az iparkamara költségeinek fedezéséhez szerintem azoknak van hozzájárulási kötelességük, kik egyszersmind ezen kamarákból némi hasznot húznak; de hogy ebbe a legszegényebb iparosok is bele vétessenek, az szerintem nem igazolható : épen azért szeretném, ha a t. ház e tekintetben a fizetési kulcsot akkép méltóztatnék megállapítani, hogy egy minimum a jövedelem és személyes kereseti adó fejében itten kifejeztetnék. (Fö/kiáltások : Maradjon a szerkezet!) Radics ÁkOS jegyző (olvassa a 28-ik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó : A középponti bizottságnak itt egy észrevétele van, az t. i. hogy e szakasz első sorában ,,bevételeikről" írassék e helyett: ,, bevételeik;" 2-ik sorában pedig ehelyett : ,,azt" ezek jőjenek: ,,a megvizsgált számadást." Ivánka Imre: Az iparkamarák szükségességéről s illetőleg ilyen testületek létesítéséről dissertatiót tartani nem szándékom; elfogadtaazt minden jól rendezett állam, hogy ilyféle közegek legyenek; de én is ezen államok példáját kívánom követni, és inkább szabad egyesülés utján kívánnám ezeket létesiteni, nem pedig kényszer utján. (Helyeslés balról.) Hivatkozás történt itt épen a kereskedelmi miniszter úr részéről, hogy Európa több államában ily kamarák vannak. Igen, de például Angolországban és Hollandiában —pedig kívánnám, hogy megközelítőleg oly ipart és kereskedelmet érhessünk el, mint azokban az államokban létezik — e kereskedelmi kamarák tisztán a szabad egyesülés utján léteznek. Más országban pedig, mint a t. miniszter úr is fölemiitette, a kormány nevezi ki az elnököket; p. o. Franeziaországban és Belgiumban tisztán kormányhivatalnokok ezek. A mit pedig most nálunk szándékolnak csinálni, az egy mixtum cornpositum. (Igaz!) En csak azt kívánnám, hogy méltóztatnék elfogadni azon indítványomat, hogy a kereskedelmi kamarák tagjai azok legyenek, a kik tagok akarnak lenni és ne legyen ez kényszerítő. (Helyeslés balról.) E végett kérem, méltóztassanak következő módosításomat a 27-ik §-ra nézve elfogadni. „Az egyes kamaráknak tulajdon bevételei által nem fedezhető költségei a választókul jelentkező kerületbeli iparosok és kereskedők részéről fizetendők be. A kereskedelmi kamara maga határozza meg budgetjét, tegye meg a minisztériumnak az előleges számvetést , és ha az túlságosnak találja, difficultálni fogja." E szerint tehát a 26. szakaszban „helybenhagyás" helyett: ,,íudomás-t" kellene tenni, a 28. §-ban pedig a számadások, „közzététele" elegendő lenne, mert itt nem szükség, hogy ezen számadások a minisztériumhoz felterjesztessenek. Bátorkodom ezen három szakaszt egymás után felolvasni, a mint azok szerkesztendők volnának, hogy igy megfeleljenek azon szellemnek, melyben eddig Magyarországban ily törvények hozattak : mert nem tudok reá esetet, hogy az országgyűlés valamely osztályra különös adót rótt volna. (Fölolvassa a módositványt. Bal felöl: Elfogadjuk a módositványt!) Gorove István közgazdasági miniszter: En t. képviselő barátunknak indítványát szivesen elfogadnám, ha azon elvből nem indulnánk ki, hogy az ipar- és kereskedelmi kamarák által tett szolgálatok közvetlenül nem minden iparosra és kereskedőre hatnak ki. Mivel azonban a dolgot ugy tekintjük, hogy azon szolgálat, melyet ezen kamaráktól várunk, közvetlenül — mert közvetve magára az államra is kiterjed — első sorban a kereskedőket és iparosokat illeti, nem látom okát, miért kellene különbséget tenni azok közt, kik jelentkeznek, s azok közt, kik nem jelentkeznek. (Helyeslés a jobb oldalon.) Kuba képviselő úr indítványára pedig azon megjegyzésem van, hogy a mennyiben a választást minden iparos gyakorolja, különös kívánat volna az, hogy ő, bár választást gyakorol, a kamarai tagok, az elnökök választásába, minden ügyek kezelésébe befoly: mind a mellett, ha bizonyos adót nem fizet, a költségekhez ne járuljon. A mi a fizetést illeti, a mint én tudom, Belgiumban részint az állam, részint a községek fizetik a kereskedelmi s iparkamarákat; hanem ennek fejében — hogy igy fejezzem ki magamat — a fejedelem nevezi ki a kamara tagjait, a fejedelem nevezi ki a titkárt. Ez a választási jog korlátozása ; oly korlátozás, melyet minden esetre ki akartam kerülni. Én a választási jogot nem akarom eensushoz kötni, mert alkotmányos fogalmaimmal nem fér össze, hogy valaki a kereskedők s iparosok közül csak azért, mert kevesebb adót fizet, kizárassék; ennélfogva mindnyáját be kellett fogadni. Máskérdésvolnaaz,melyet szintén összevágólag