Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-216

CCXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April. 18.1868.) m fel lesz olvasva, azokra együtt vonatkozólag leszek bátor észrevételt tenni. RadiCS ÁkOS jegyző (olvassa a 27-ik sza­kaszt.) Kerkapoly Károly előadó: E szakasz 2-ik sorából a központi bizottság e két szót: „a minisz­ter által" kihagyandónak véli. Elnök: Erre a szakaszra vonatkozólag Kuba képviselő úrnak indítványa van. Ivánka Imre : Akkor fentartom magamnak a hozzászólást. t RadíCS ÁkOS jegyző (olvassa Kuba János indítványát, mely szerint a 26-ik szakaszban a 7-ik sor végéhez e szavak után: „választási joggal bírnak" tétessék : „és jövedelmi és személy kereseti adó fejében évenkint legalá'>b hat forintot fizetnek.") Kuba János : T. ház ! Az iparkamara költ­ségeinek fedezéséhez szerintem azoknak van hoz­zájárulási kötelességük, kik egyszersmind ezen kamarákból némi hasznot húznak; de hogy ebbe a legszegényebb iparosok is bele vétessenek, az sze­rintem nem igazolható : épen azért szeretném, ha a t. ház e tekintetben a fizetési kulcsot akkép mél­tóztatnék megállapítani, hogy egy minimum a jövedelem és személyes kereseti adó fejében itten kifejeztetnék. (Fö/kiáltások : Maradjon a szerkezet!) Radics ÁkOS jegyző (olvassa a 28-ik sza­kaszt.) Kerkapoly Károly előadó : A középponti bizottságnak itt egy észrevétele van, az t. i. hogy e szakasz első sorában ,,bevételeikről" írassék e helyett: ,, bevételeik;" 2-ik sorában pedig ehe­lyett : ,,azt" ezek jőjenek: ,,a megvizsgált száma­dást." Ivánka Imre: Az iparkamarák szükségessé­géről s illetőleg ilyen testületek létesítéséről dis­sertatiót tartani nem szándékom; elfogadtaazt min­den jól rendezett állam, hogy ilyféle közegek le­gyenek; de én is ezen államok példáját kívánom követni, és inkább szabad egyesülés utján kíván­nám ezeket létesiteni, nem pedig kényszer utján. (Helyeslés balról.) Hivatkozás történt itt épen a ke­reskedelmi miniszter úr részéről, hogy Európa több államában ily kamarák vannak. Igen, de például Angolországban és Hollandiában —pedig kívánnám, hogy megközelítőleg oly ipart és ke­reskedelmet érhessünk el, mint azokban az álla­mokban létezik — e kereskedelmi kamarák tisz­tán a szabad egyesülés utján léteznek. Más ország­ban pedig, mint a t. miniszter úr is fölemiitette, a kormány nevezi ki az elnököket; p. o. Franezia­országban és Belgiumban tisztán kormányhivatal­nokok ezek. A mit pedig most nálunk szándékol­nak csinálni, az egy mixtum cornpositum. (Igaz!) En csak azt kívánnám, hogy méltóztatnék elfo­gadni azon indítványomat, hogy a kereskedelmi kamarák tagjai azok legyenek, a kik tagok akar­nak lenni és ne legyen ez kényszerítő. (Helyeslés balról.) E végett kérem, méltóztassanak következő módosításomat a 27-ik §-ra nézve elfogadni. „Az egyes kamaráknak tulajdon bevételei által nem fe­dezhető költségei a választókul jelentkező kerület­beli iparosok és kereskedők részéről fizetendők be. A kereskedelmi kamara maga határozza meg bud­getjét, tegye meg a minisztériumnak az előleges számvetést , és ha az túlságosnak találja, diffi­cultálni fogja." E szerint tehát a 26. szakaszban „helybenhagyás" helyett: ,,íudomás-t" kellene tenni, a 28. §-ban pedig a számadások, „közzété­tele" elegendő lenne, mert itt nem szükség, hogy ezen számadások a minisztériumhoz felterjesztesse­nek. Bátorkodom ezen három szakaszt egymás után felolvasni, a mint azok szerkesztendők volná­nak, hogy igy megfeleljenek azon szellemnek, melyben eddig Magyarországban ily törvények ho­zattak : mert nem tudok reá esetet, hogy az or­szággyűlés valamely osztályra különös adót rótt volna. (Fölolvassa a módositványt. Bal felöl: Elfo­gadjuk a módositványt!) Gorove István közgazdasági miniszter: En t. képviselő barátunknak indítványát szivesen elfogadnám, ha azon elvből nem indulnánk ki, hogy az ipar- és kereskedelmi kamarák által tett szolgálatok közvetlenül nem minden iparosra és ke­reskedőre hatnak ki. Mivel azonban a dolgot ugy tekintjük, hogy azon szolgálat, melyet ezen kama­ráktól várunk, közvetlenül — mert közvetve ma­gára az államra is kiterjed — első sorban a keres­kedőket és iparosokat illeti, nem látom okát, miért kellene különbséget tenni azok közt, kik jelentkez­nek, s azok közt, kik nem jelentkeznek. (Helyeslés a jobb oldalon.) Kuba képviselő úr indítványára pedig azon megjegyzésem van, hogy a mennyiben a válasz­tást minden iparos gyakorolja, különös kívánat volna az, hogy ő, bár választást gyakorol, a kamarai tagok, az elnökök választásába, minden ügyek ke­zelésébe befoly: mind a mellett, ha bizonyos adót nem fizet, a költségekhez ne járuljon. A mi a fizetést illeti, a mint én tudom, Bel­giumban részint az állam, részint a községek fize­tik a kereskedelmi s iparkamarákat; hanem ennek fejében — hogy igy fejezzem ki magamat — a fe­jedelem nevezi ki a kamara tagjait, a fejedelem nevezi ki a titkárt. Ez a választási jog korlátozása ; oly korlátozás, melyet minden esetre ki akartam kerülni. Én a választási jogot nem akarom eensus­hoz kötni, mert alkotmányos fogalmaimmal nem fér össze, hogy valaki a kereskedők s iparosok kö­zül csak azért, mert kevesebb adót fizet, kizáras­sék; ennélfogva mindnyáját be kellett fogadni. Máskérdésvolnaaz,melyet szintén összevágólag

Next

/
Oldalképek
Tartalom