Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-216
CCXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS (April. 18. 1868.) M Radics ÁkOS jegyző (olvassa a 7-'k szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó : Csupa n a bevezető sorban a ,,minden évről" helyett világosan tétessék, hogy „minden naptári évről," nehogy talán az országgyűlés ülésezése vétessék föl alapul. (Heli/eslés.) Elnök : E szerint fog a 7-ik pont kiigazittatni. Radics Ákos jegyző (olvass a a 8-ik szakaszt.) Kerkapoly Károly előadó: A központi bizottság ezen szakaszt szintén kihagyandónak véli azon okból, mert az itt megemlített tárgyak nem egyátalában egyező természetűek a törvénynyel, minélfogva azt gondolja a központi bizottság, hogy ezekre nézve más intézkedés kívántatik. (Helyeslés.) Elnök : E szakasz tehát kimarad. Radics ÁkOS jegyző (olvassa a 9-ik szakaszt). Kerkapoly Károly előadó: Ezen szakasz is változik ugyan, de esak annyiban, hogy a törvénytár küldetik meg; ennélfogva szükséges ugy kiigazítani, hogy a törvénytár és nem a hivatalos lap küldetik meg. (Helyeslés.) Elnök: A 8-dik szakasz e változtatással fogadtatik el. Kerkapoly Károly előadó: A központi bizottság még egy pótszakaszt indítványozott, mint előbbeni felolvasásomból már méltóztatott hallani, a következő szerkezettel: „8-ik §. A minisztérium gondoskodni fog, hogy minden törvény, kihirdetése után azonnal, a magyar korona országaiban divatozó nyelveken hiteles fordításokban is köztudomásra hozassák s az illető törvényhatóságoknak megküldessék." Ezt a központi bizottság azért tartotta szükségesnek, mert a törvény kötelező erőre emelkedik 15 nap alatt; tehát érthetőnek kell lennie azokra nézve, kik magyarul, nem tudnak. Babes Vincze: Nem azért szólalok föl, mintha ezen 8. §. ellen szavazni akarnék, mert magam is elfogadom azt és köteles vagyok elfogadni azon okból, mert. a mint ma áll a törvénykezés a nyelvekre nézve, a nemzetiségeknek azon alapon többet követelniük nem lehet. Mindamellett vannak némi észrevételeim arra nézve, miként értem és mily értelemben fogadom el e szakaszt. Első észrevételem az, hogyha a nemzetiségi törvény az országbeli nemzetek nyelvére nézve tágabb tért nyitand, ezen szakasz által praejudicálva nem leend további joguk vagyis követelési joguknak. Másik észrevételem pedig az, hogy én ezen kifejezést: „a magyar korona országaiban divatozó nyelveken* nem ugy értem, mint szokás sokaknál érteni, hogy t. i. csak a magyar korona országaiban divatozó nyelveken, hanem a tulajdonképeni Magyarországban divatozó nyelveken is. Nem akarom, hogy a végrehajtó hatalomnak oka legyen ezt máskép magyarázni. (Nyugtalanság.) Én ugy fogom fel, hogy Magyarországon és a magyar korona országaiban divatozó nyelveken. Harmadik megjegyzésem vonatkozik a kivitelre vagy is arra, hogy minő legyen az" a hiteles fordítás, mert tapasztalatom szerint sokszor láttam, hogy hivatalos vagyis hiteles fordításokat kihirdettek, de olyanokat, melyeket senki sem értett; láttam ilyeneket épen Bécsből is, de láttam Budáról is — nem mondom, a parlamentalis kormány alatt, de a többi kormányok alatt. Azok is hiteleseknek nevezték azon forditásokat; de, mint megjegyzem, senki sem értette meg, mert fiatal emberek fordították, kik a dolog értelmével nem voltak tisztában. Én csak azon fordítást fogadom el hitelesnek, csak azt tudom hitelesnek tartani, mely nem csak nyelv-, de szakértők által is szerkesztetik. Máskép esak kijátszását látom a törvénynek. Ezen észrevételemmel tartoztam. Ezen értelemben elfogadom és köszönöm a kormánynak hozzájárulását. Papp Zsigmond: Én pedig elismerésemet fejezem ki a fölött, hogy a központi bizottság és átalában az összes osztályok a miniszteri javaslatban mutatkozó hiány pótlása végett megegyeztek abban, miszerint a törvények az országban divatozó nyelveken is közhírré tétessenek. Ezt azért bocsátom előre, mert találkoztak oly egyéniségek, kik azt állították, hogy csak a VI. és VH-ik osztály ülésében mehetett ez keresztül; de nekem biztos tudomásom van arról, hogy együttesen és közakarattal akarták ezen javaslatot a törvénybe foglalni, (Igaz!) és ezért tartozom elismeréssel az öszszes osztályok, s illetőleg az egész országgyűlés irányában. Igaz, hogy midőn a törvények kihirdetéséről van szó, méltán a jogtudománynak "ezen axiómáját kell tekintetbe venni: „lex non promulgata non obligát;" tehát a törvényt oly nyelven is kell kihirdetni, melyet mindenki ért. Midőn mondom, hogy elismerésemet fejezem ki e felett, semmi aggodalmat nem találok abban, midőn az van mondva : „koronaországok. 1 'Ezen koronaországok alatt értetnek a magyar területhez tartozó országok, tehát különféle nyelvekről van szó; felteszem, hogy horvát nyelven is el fognak küldetni a törvények, a másik koronaországhoz. A mi pedig a fordítás hitelessége iránt fölhozott aggodalmat és azon észrevételt illeti, mik épen legyen a forditás eszközölve : ezt annál inkább a minisztériumra kell bizni, mert ha rósz lesz a forditás, föl fogunk jajdulni és felelősségre fogjuk vonni az illető minisztert. Fölteszszük, hogy a miniszter nem fog arra oly embereket fölhasználni, kik nem értik a nyelvet, hanem szakértőket. Midőn a múltról van szó, igaz, hogy fordultak elő esetek, midőn a forditások roszak voltak. 13*
