Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-186
CLXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) 51 tek, míg a magyar korona országai mindinkább elszegényedtek. Tudom, hogy vannak más okok is, melyek, s nagy mértékben, akadályozák Magyarország anyagi erejének fejlődését; ismerem fontosságukat, s nem becsülöm kevésre; de azon okok egyik legfőbbike mégis azon vámrendszer volt, mely amint nem egyszer nyíltan és hivatalosan kimondatott, egyenesen a birodalmi tanácsban képviselt országok előnyére hozatott be; {Helyeslés) s ha megengedném is, a mit nem teszek, hogy a közös fejedelmet ezen vámrendszer behozatalára azon körülmény kényszeritette, hogy a magyar korona országainak részéről a monarchia központi pénztárába kevesebb készpénz szállíttatott, be, mint a mi váratott: azon kárt, melyet ezen kisebb mérvű fizetések a birodalmi tanácsban képviselt országoknak netalán okoztak, bőven pótolták azon előnyök, melyek reájok az említett várnrenszerből háram lottak. Kétségtelen tény levén e szerint az,hogy a birodaln i tanácsban képviselt országokban a közös háztartás ideje alatt, melynek költségében a magyar korona országai is, habár talán közvetve, de arány lag részt vettek, nevezetes beruházások és javítások történtek : igazságos, hogy most, midőn ezen közös háztartás megszűnik, midőn a közös háztartás tartama alatt óriásilag fölnevekedett adósságok terhének méltányos megosztásáról van szó, ezen adósságokból, a birodalmi tanácsban képviselt országok javára tett javítások és beruházások költségei, azoknak terhéül számitlassanak, kik azoknak birtoka ban maradnak ; mert különben az történnék, hogy midőn Magyarország a birodalmi tanácsban képviselt országok részére tett ezen javításokat és beruházásokat az e czélra fordított államadósságok terhében való részvéttel előállítani maga is segítette: ugyanezen javításokat és beruházásokat, melyekre neki is szintén okvetlenül szüksége lesz, Magyarország jövőben saját költségén egyedül maga lesz kénytelen megtenni. Végre még csak egyet akarok említeni. Ha, j a mint már nem e helyen, hanem egy más törvényhozó testületben megtörtént, az 1848—49-iki egy éves hadjárat költségeire történnék hivatkozás, erre én nem azon kérdéssel válaszolnék, hogy ki az oka e hadjáratnak; nem azt felelném, hogy az azon években történt adósságszaporodás nagy részben AZ olasz hadjáratnak terhére esik, s hogy, a mint köztudomású dolog, a magyar hadjárat költségei nagy részben a magyar államjövedelmekre előre kiadott utalványokkal fedeztettek. Én e kérdésre azon másik kérdéssel válaszolok : hát azon 16 éves hadjárat költségeinek megfizetése kit illet, melyet a bécsi kormány, a jogvesztés elméletét elfogadó birodalmi tanács utólagos jóváhagyása mellett, Magyarországnak nem csak alkotmánya, hanem létele ellen, a magyar névnek és nemzetnek a föld színéről kiirtása végett, hadseregének roppant száma emelése mellett, idegen hivatalnokok és szolgák légióinak, s az önkény minden eszközeinek igénybe vételével folytatott? (Éljenzé.-; a bal oldalon.) Ki fogja megtéríteni Magyarországnak azon 18 esztendőt, mely államéletébó'l kiszakittatott, és kiszakittatott akkor, midőn politikai és társadalmi átalakulása kezdetén a legélénkebb felvirágzásnak nézett elé ? ki és mi fogja pótolni a kárt, mely Magyarországnak anyagi és szellemi fejlődésének ezen erőszakos megakasztása által okoztatott? Azon 100 és 100 milliókra menő összegek pedig, melyekbe e törekvések kerültek, az államadóságok lajstromában mind benne vannak, és azok terkeíben Magyarország is részt vesz. Ha, t. ház, szükség lenne valaha arra, hogy computus tétessék Magyarország és ő felsége többi országai között, én e computustól nem félnék : az Magyarországnak nem lenne kárára. Egyébiránt alázatos észrevételemet a t. ház becses figyelmébe ajánlván, kijelentem, hogy tisztelt Tisza Kálmán barátom indítványát pártolom. {H sszasan tartó élénk éljenzés és taps a bal oldalon.) Elnök: Holnap 10 órakor folytatjuk a tárgyalást. Az ülés végződik d. u. 2 '/ 4 órakor.
