Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.
Ülésnapok - 1865-186
CLXXXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) 49 ruházások költségeit is értem, melyeket fülebb emiitettem. 1751-ben 33 millió hadügyi kiadással szemben a polgári közigazgatásra 18 millió ft fordíttatott. A mint József császár centralisla kísérleteit megkezdette, a közigazgatási költség nyomban 28 — 29 mihió ftra rúgott fel. 1790-ben megszűnvén a centralista kisérjetek, ismét 23 millióra szállt vissza: événkint növekedvén azonban, 1816ban már 47 millión felül állt; a 30 as években 50 milliót baladott meg; a 40-es években 00—70 millión felül rúgott; 1847-ben 94 milliót tett. A hadügyi kiadásokat több években, 1837—1848-ig. rendesen több millióval felülmulta. 1850 óta mi történt e tekintetben? Erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy 1852-től 1858-ig, tehát hét év alatt, a katonai kiadás, és akkor volt a krimi háború is. 991 milliót tett; a polgári közigazgatás költsége ezer milliót meghaladott : événkint 142 milliónál többet tett, és ez összegben még az adóbehajtásra fordított tetemes összegek, nettó budgetek lévén, azon időben nem voltak beszámítva. Ennélfogva, t. ház ! azt merem állítani, hogy a monarchiában megöröködött deficiteknek, és az ezek folytán folytonosan szükségelt uj államadósságoknak három fő forrása volt : az egyik a hadügy és hadviselés költsége, a másik az évről évre öregbülő államadóssági teher, a harmadik a polgári közigazgatásra tett felesleges nagy kiadás. És íia valamely év mintegy normálisnak vétetik fel, p. o. az 1815 esztendői, mely a franczia háború és az 1816. illetőleg 1818-ban behozott uj financiális rendszer között áll, és évről évre az emiitett három főkiadási ágra tett költség külön felszámittatik és összebasonlittatik a normálisnak felvett évben ugyanazon kiadási ágakra tett hasonló költségekkel, azután az ekkép kitűnő kiadási többletekre az azon évi deficit aránylag felosztatik : ki fog jönni számtanilag csalhatatlanul, hogy igen nagy. sok milliókra menő öszszegaz, mely Ausztriában a deficitekből, következőleg az államadósságokból a polgári közigazgatás felesleges kiadásaira esik. A polgári közigazgatás költségeinek ezen szaporodása 1848-ig egészben. 1850 dik esztendőtől fogva nagyobb részben a birodalmi tanácsban képviselt országoknak esik terhéül : mertLombardVelencze kiadásait a politikai közigazgatásra nézve bőven fedezte, s csak a katonai kiadások voltak ottan az államnak nagy terhére; Magyarország pedig közigazgatási költségeit legnagyobb részben a.törvény hatóságoknak saját házi pénztárából fedezte az állami pénztár készleteinek igénybe vétele nélkül, s a mennyiben ezen költségek az- állam pénztárából fedeztettek is, a camaralét kivévén, melyről tudomásom nincs, Magyarországban a poKKPV II. NAPLÓ. 186 5 .',. VI, litikai közigazgatásnak költsége Mária Terézia ideiétől fogva statiouarius volt, mert ha jól tudom, a megyék tisztviselőinek fizetésein kiv ül még a királyi euria bíráinak és a helytartótanács tagjainak fizetései még 1848 körül is ugyanazok voltak, a melyek Mária Terézia idejében systematisáltattak. (Mozgás.) Ha már most öszszeszámitom mindazokat, a miket előadtam, és tekintem, hogy mindezen kiadások folyvást deficites években történtek, történtek akkor, midőn mindig uj és uj kölcsönöket kellett felvenni, tehát egy részben legalább ezen adósságokból tétettek: azt hiszem, hogy a valóságnál nem mondok többet, hanem talán kevesebbet, ha azt mondom, hogy ezen összegek, melyeket a birodalmi tanácsban képviselt országok részint ugy, mint Őket sajátul illető magán adósságaikat, részint ugy. mint részökre tett javításoknak és beruházásoknak költségeit, előzetes teherül elvállalni tartoznak, sokkal többre számithatók, mint azon 150 millió tőkeösszeg, melyet elvállaltak. Tudom, hogy ezek ellenében az mondatkatik, hogy mindez nem bizonyos, pontosan meghatározott összegeket tartalmaz, s mindezek csak bizonytalan statistikai adatok, melyekre országos határozatot alapitani nem lehet. Igaz, t. ház, magán ember hivatalos adatokkal nem szolgálhat; ugy hiszem t. barátom, ki reám hivatkozott, sem követelheti, hogy egyes ember ily hivatalos adatokat összeállithasson; nem követelheti, hogy egyes ember ilv összeget szám szerint constatálhassoii; és ha tán az e munkát nem röstelné, ha ennek megfelelni képes volna is, még sem követelhetné, hogy a felelősséget is magára vállalja a kormány helyett , a mely ily nagy munkával együtt jár. Azonban az adatok, melyekre hivatkozom, nem hitelesség nélküliek: a cs.k. közp. statistikai bizottságnak közléseiből meritvék, melyeket az a vele rendesen közlött hivatalos adatok szerint évről évre közzétett. Ezen adatoknak eredetijei megvannak a maga helyén. Számos évek óta kétségtelenül léteznek az állam bevételei és kiadásai felől számadások : azok megtekinthetők, azokból kinyomozható a létező államadósságok külön czimeiknek eredeti összege, azokból kiszámíthatók azon öszszegek, melyek egy részről a birodalmi tanácsban képviselt országoknak, más részről, ha netalán elvétve megtörtént volna, a magyar korona országainak javára, czéljaira. beruházásaira, az államadósságokból fordíttattak: de ezen számítást csak az annyi hivatalos erővel rendelkezhető kormány teheti. Elismerem, t.ház! hogy az adatoknak, melyeket emiitettem, nincs annyi érvényök, hogy arra országos határozat alapittassék ; de tekintve eredetűket és a szóban forgó összegeknek nagyságát, 7
