Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-186

CLXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 11. 1867.) 39 tartományok delegatiojával; de kérdem, nem fog-e j határozni szintúgy, mint ők ? nem fog-e határozni j tökéletesen a paritás elveinek alapján ? tökéletesen egyenlő joggal? (Helyeslés a jobb oldalon.) És ha azon befolyásról szólunk, melyet a magyar tör­vényhozás kizárólag a magyar nemzet vérére és pénzére gyakorolt előbb és gyakorolni fog ezentúl: én azt hiszem, itt is könnyű lesz megmutatni a haladást, melyet e tekintetben tettünk. (Igaz! ügy van! a középen.) Igaz, hogy midőn előbbi időkben a 4 millió 600 néhány ezer forintnyi hadi adót megszavaztuk, azt nem a delegatioban, de a ma­gyar országgyűlésen tettük; de tagadom, hogy azon időben, midőn a külügyekre a magyar tör­vényhozásnak se direct, se indirect befolyása nem volt .... Madarász József: Most sincs! (Nyugta­lanság. Elénk feíkiálások: Halljuk ! Halljuk !) Eötvös József b. vallási s közoktatási miniszter:... midőn az összes kereskedelmi viszo­nyok elhatározására követelt jogunk csak abban állt, hogy országgyűlésről országgyűlésre sérel­meket halmoztunk fel, (Elénk helyeslés a jobb ol­dalon) hogy akkor a magyar törvényhozás a pénz­ről és vérről inkább rendelkezett, mint most. Mert, t. képviselőház, az ujonczok megaján­lásának joga ugy is kizárólag saját törvényhozá­sunk joga marad; ha pedig a dolgot practice vesz­szük: a nemzetek véréről és pénzéről az rendelke­zik, ki a külviszonyokat intézi és az országnak minden nemzetgazdasági viszonyait meghatározza. Már pedig én tagadom, hogy erre nézve a magyar törvényhozás, legalább három száz év óta, annyi befolyást gyakorolt volna, mint jelenleg. (Elénk | helyeslés a középen) T. képviselőház ! (Halljuk !) Kérem, ne tekint­sék hiúságnak, hogy még egyszer fölszólaltam. (Halljuk!) Ha csak az forogna szóban, hogy előbbi beszédemben oly okokat hoztam fel, melyek a t. házat meg nem győzték vagy egyátalán hibásak: en­nek nem volna semmi fontossága; de, ha oly férfiak, kiket a haza tisztel, méltán tisztel, kik iránt pol­1 gártársaik bizalommal viseltetnek, e ház körében j azt nyilvánítják, hogy a szabadság, melyben e! nemzet legfőbb kincsét látja, nem .létezik: ez fel­fogásúm szerint nagy fontosságú dolog. T. barátom Bónis Sámuel említette beszédé­ben a garantiák szükségét. Én, ki sok éven át poli­tikai tanulmányokkal foglalkoztam, és semmi kér­dést nem tanulmányoztam annyira, mint az alkot- I ruányos szabadság garantiáinak kérdését, végre j azon meggyőződéshez jutottam, hogy az alkotmá- . nyos szabadságnak csak egy valóságos garantiája [ van : a nemzet önmaga, (Ataláaos élénk helyeslés) •; azon bizalom, mely lyel a nemzet jogainak szentségé- ! hez ragaszkodik. (Élénk helyeslés) azon szívósság, j melylyel alkotmányát minden veszélyek ellen vé­deni kész. Midőn az utolsó évtizedek alatt hazánk helyzete a legszomorúbb volt, én nem kételkedtem egy napig : nem kételkedtem pedig azért, mert lát­tam a nemzetnek ragaszkodását alkotmányához; mert meg voltam győződve, hogy épen ez a ragasz • kodás, hogy épen ez a bizalom, melylyel a nemzet saját alkotmánya és annak jótékonysága iránt vi­seltetik, ki fogja vivni a győzedelmet. Ha a szabadságból nem maradna egyéb, mint egy szó, nem kell megingatni a bizalmat ezen szó iránt: mert e szó maga meg fogja teremteni a valóságot magát. (Elénk helyeslés a középen) Épen azért tartottam szükségesnek még egy szer fölszólalni, hogy ez által alkalmat adjak t. barátaimnak az ellenfélen arra, hogy állitásaikat módosítsák. Ha azon viszonyokat, melyek jelenleg létez­nek, kielégítőknek nem találják, abban talán he­lyesen ítélnek; ha azt találják, hogy a kormány kevesebbet tett, mint a mennyit tenni kellett volna, sőt lehetett volna, abban is helyesen ítélnek talán, (Halljuk!) minden esetre teljes joguuk van azt ál­lítani ; és ha azt állítják, sőt ha azt bebizonyítják is, abból sem következik veszély a hazára: mert nem az szükséges, hogy a nemzetnek egy bizonyos kormányhoz legyen bizalma, hanem hogy bizalma legyen azon alaphoz, melyen az a kormány áll. (Hosszas helyeslés a középen. Elénk mozgás a szélső bed oldalon.) Mert, ha ezen alap megingattatik, ha ez az alap olyannak tekintetik, melyet minden veszély és megtámadás ellen megvédeni nem köte­lességünk: akkor meg van ingatva egész jövőnk alapja is. (Helyeslés a középen, nyugtalanság a szélső bal oldalon. Halljuk! Halljuk!) Minapi alkalommal egyszer azt monda t. ba­rátom Perczel Mór, hogy mindazon szabadság, me­lyet élvezünk, egyátalában egész jelen helyzetünk, nem egyeseknek müve, hanem a nemzeté, hogy nem egyesek, hanem a nemzet, azon egész nemzedék, mely 1825 óta a közdolgokban részt vett, dolgozott e viszonyok megállapításán. Ez tökéletesen áll. A mit mi jelenleg élvezünk, és a mi, ha nem is telje­sen kielégítő, de meggyőződésem szerint sok: nem egyesek müve, nem egyes embereké, nem egyes párté: műve ez valamennyiünknek, müve minda­zoknak, kik 30 év óta fáradtak, dolgoztak, vérez­tek, áldoztak, hogy a nemzetnek ezen helyzetét kivívják. (Igaz! a középen.) Madarász József: Isten ments! (Élénk nyűg-' tálansíg. Halljuk! Halljuk!) Eötvös József vallási s közoktasási mi­niszter : És miután ezen állapot nem mint egyes párt működésének eredménye, hanem mint ered­ménye az egész nemzet törekvésének, (Igaz! a kö­zépen) mint eredménye egy egész nemzedék eré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom