Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-202

CCII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 28. 1867.) 289 Csengery Imre jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 13-dik %-át.) Kerkapoly Károly előladó: A központi bizottság egyszer mindenkorra megjegyezte, hogy „kárpótlás" helyett mindenütt „kártalanítás" tétes­sék: mert épen azért, mivel megfizettetik, nincs kár; tehát itt is „kárpótlás" helyett „kártalanítás" lesz teendő. (Helyeslés.) Elnök: Tehát e szerint fog a szerkezet kiiga­zittatni. Csengery Imre jegyző (olvassa a törvény­javaslat 14-dik %-át.) BÓnis Sámuel: Ezen pont is kiigazitandó akkép, hogy „az illető törvényszéknek." Kerkapoly Károly előadó: A megjegyzés helyes. Itt is az teendő: „az illető törvényszéknek." Elnök: Tehát e szerint fog a szerkezet kiiga­zittatni. Csengery Imre jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 15-dik §-át. Közbekiáltás: „Egyedi" és nem "egy évi!") Kerkapoly Károly előadó: Ezt mindenütt „egy évinek" szedték a nyomdában; néhol ki lett javitva, de néhol ben maradt; tehát mindenütt igy kell állnia: „egyedi,"azaz individuális. (Helyeslés.) BÓnis Sámuel: T. ház ! Szerintem ezen pont inkább utasításba való, mint a törvénybe. (Ma­radjon !) Kerkapoly Károly előadó: Több oly pont is van e javaslatban, mely utasításba való. Elnök: Tehát a 15-dik §. marad. Csengery Imre jegyző (olvassa a 16. és 17-dik §-t, melyek vitatkozás nélkül elfogadtatnak. Olvasna a 18 dik szakaszt.) Halmosy Endre: A minisztérium megbízott­ja már előadta, hogy a l8.§-ban a központi bizott­ság változásokat tett és pedig a telekkönyvi jogo­sultak érdekében. A telekkönyvi rendszer egyik alapelve, hogy a telekkönyvileg bejegyzett jogo­sultak jogai fölött a telekkönyvi hatóság hivatal­ból őrködni köteles: ezen elvnek tesz eleget ezen §. az által, hogy a telekkönyvi jogosultakat a telekkönyvi hatósága közhirdetményen kívül külön is értesíteni köteles, és minthogy az eredeti javaslatnak két vég sora a központi bizottság által kihagyatott, a bíróság •ezen értesítés pontos teljesitéséért felelős lesz. Azon­ban e tekintetben a törvény rendelkezését még sem tartom kielégítőnek oly esetekben, midőn a telek­könyvi hatóság a telekkönyvből világosan kive­heti, hogy ha a kártalanítási összeg a birtokosnak kifizettetik, a telekkönyvi jogosult károsodnék, a ki talán távol van, vagy a bekeblezés által magát elegendőkép biztosítani hiszi, vagy ha per avagy csőd feljegyeztetett, stb. Ily világos károsodások esetére óhajtanám a telekkönyvi hatóságok őrkö­dését kiterjeszteni; és ezen okoknál fogva a 18-dik KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 7- VI. §. végéhez ezen toldalékot ajánlom: „és ezen te­lekkönyvi jogosultak jogai biztosításáról világos károsodás esetében a kártalanítási összeg letéte­ményezése által hivatalból is gondoskodik." Kerkapoly Károly előadó: A bizottság a maga részéről szintén figyelembe veendőnek talál­ta, azért véleményezte kihagyandónak a 18. §-ból azon sorokat, melyek a jelentésben említtetnek. A jogosultra nézve okvetlenül teljes biztosság szerez­tetik arra, hogy megjelenhetik a maga idejében salválandó a maga jogait: ezért tehát külön is ér­tesíttetik. Feleslegesnek tartom tehát a hivata­los gondoskodást; de ha az előbbi szerkezet ma­radt volna, mely szerint a kézbesítés elmulasztá­sának jogi hatálya nincs, akkor a pótlékot helyén látnám. Mivel azonban okvetlen tudomására lesz juttatva, hogy jogaira nézve intézkedés történik, bizzuk az érdekeltre, hogy gondját viselje a maga jogainak. (Helyeslés. Maradjon a szerkezet!) Elnök: E szerint a 18-dik §. marad. Csengery Imre jegyző (olvassa a l3-dik§-t.) Kerkapoly Károly előadó: E §-ban két he­lyen fordul elő e szó: „kárpótlás:" az első kikez­dés ötödik soránál ott „kisajátítás összege" volna Írandó, mert a kettő valóságos pleonasmus lenne; emitt pedig a már elfogadott „kártalanítás." (He­lyeslés.) Elnök: Nem levén észrevétel, marad a köz­ponti előadó által ajánlott módosítással a 19-ik sza­kasz. Csengery Imre jegyző (olvassa a 20-ík sza­kaszt. Maradjon!) EnÖk: A 2 0-dik szakasz marad. Csengery Imre jegyző (olvassa a 21-dik §-t) PaCZOlay János: Ez roppant szigorú intéz­kedés. A félnek nem lehet tulajdonitni a mulasz­tást, ha a hirdetmény elmulasztatott : akkor az el­járásnak semmisnek kellene lennie. Ezen intézke­dés az eddigi törvénykezési eljárásnál a világon ismeretlen dolog. Ha a hirdetményi határidő elmu­lasztatik, uj hitelesítési határnapot kell kitűzni, nem pedig azt mondani, hogy ez ellen semminemű perorvoslatnak helye nincs. Kerkapoly Károly előadó: Igaza van a t. képviselő urnák: a kifejezés kétféleképen ért­hető; és ő nem ugy értette, mint mi: hogy t. i. ha a fél részéről történik az elmulasztás, azaz ha a megidézett fél a határidőre meg nem jelenik. Vilá­gosabb formulázás szükséges tehát, a mit igy le­hetne kifejezni: „a határidőnek a fél általi meg nem tartása." BÓnis Sámuel: Azt hiszem, e félreértést leginkább az a szó okozza: „hirdetményi." Ha ugy teszszük: „a kihirdetett határidő elmulasztá­sa," akkor tökéletesen eloszlik minden félreértés. (Helyeslés.) 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom