Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-197

CXCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS (Deez. 21. 1867.) 267 9-ik, tehát a mostani szerkezet kérdéses 5-ik pont­ja, ugy mint eredetileg az egyezményben előfor­dult. A tanácskozás alkalmával a t. ház kívánta az ábamjegyek összegét betétetni, mi nézetem szerint helyesen is történt; s erre mondám, hogy a tör­vényjavaslat nyert általa, mert a leszámolási vegyes bizottság által talált állapotot fejezte ki szám szerint. De más részről az is természetes ; hogy a másik rész­ről kivántatott az államjegyek és zálogjegyek közti financiális viszonylat megemlitése. Ennek ellené­ben a minisztérium kötelességének ismerte a szer­kezetbe bele tétetni azt, hogy Magyarországnak minden terheltetése a zálogjegyek tekintetében az 1. és 2. §-ban meghatározott változatlan évjára­dékban már be van foglalva s ennélfogva ujabb ter­heltetés ránk nem hárulhat. Ez a dolog állása. A szerkezet tehát csak nyert világosságban s a viszo­nyok határozott kifejezésében. Egyébiránt ismételve vagyok bátor megje­gyezni, hogy a IX-dik osztály által támasztott ag­godalmat indokoltnak nem tarthatom: mert a szer­kezet világosan kifejezi, hogy a zálogjegyeknek különös, még pedig értéköknek teljesen megfelelő hypothekájok van a gmundeni, aussei és halleim salinákban. melyeket a birodalmi tanács által 1863. november 17-ikén hozott törvény ezen zálogjegyek biztosiíására kijelölt Ezen törvény szerint minden zálogjegy birtokosa teljes biztosságu hypothekával bir ezen, a birodalom másik felében fekvő ingat­lanban, s annak kamatjaihoz és törlesztéseihez mi többel járulni kötelesek nem vagyunk, mint a mi az 1. és 2. pontban van megemlítve. Az uj szerke­zetben csak azon idézett viszonylat, mely az 1866­dik évben augusztus 25-én kelt legmagasabb ren­deletben van meghatározva, tartatott fen, még pe­dig az államjegyek megalapításánál minden lehető terheltetésünk nélkül, mert az államjegyek meg­alapítása alkalmával ezen viszonylatból Magyar­országra annyival kevésbbé hárulhat terheltetés, minthogy a dolog természete szerint az államje­gyek megalapítása nem is képzelhető a nélkül, hogy ezen viszonylat előbb teljesen meg ne szüntettessék : mert mit Jelent a megalapitás, azaz a Fundirung ? Bátor vagyok erre a t. ház figyelmét különösen kikérni. (Hulljuk!) A megalapitás semmi mást nem jelenthet, mint oly állapot létesítését, melynél fogva minden államjegy valóságos érez, azaz arany vagy ezüstértékkel legyen beváltható; tehát előzőleg meg kell szüntetni a viszonylatot, vagyis azon egybefüggést, mely jelenleg a zálogjegyek és ál­lamjegyek közt létezik; meg kell pedig szüntetni annak, kit a lekötött jelzálog illet, tehát a birodalom másik felének, még pedig — mint már többször em­lítem — minden terheltetésünk nélkül, minthogy a mi hozzájárulásunkra nézve épen ezen szerkezet­ben ki van mondva, hogy mi azon kivül, mi az 1. és 2. pontban van említve, semmivel se tartozha­tunk. Egyébiránt a szerkezet végén ki van mondva, hogy a megalapitás módjának, meghatározása a magyar minisztérium és a magyar ország"gyülés beleegyezésétől van feltételezve, s mi annak bizo­nyára más értelmezést nem fogunk adni, mint, hogy a zálogjegyek forgalmából előállt különbözet egye­dül a birodalom másik fele által fedezendő. Ezért a IX-dik osztály kívánta módosítást annyival inkább fölöslegesnek tartom, minthogy a szerkezetben határozottan ki van mondva, hogy Magyarországot az 1. és 2. szakasz értelme szerint semmi ujabb terheltetés nem illetheti. Részemről minden megnyugtató módosítás­hoz szívesen hozzájárulnék, ha azt vélném, hogy az az ország előnyére szolgál; de, mivel meg va­gyok győződve, hogy a szerkezet által a mi érde­keink kellőleg meg vannak óva, s azon eset, mely a módositás által feltételeztetik, a dolog természe­ténél fogva elő sem fordulhat, a módositás keresz­tülvitele pedig az idő előhaladásánál fogva most nem lehetséges : bátor vagyok a szerkezet el­fogadását ajánlani. {Helyeslés. Elfogadjuk! Szavaz­zunk !) Kerkapoly Károly előadó: (Szavazzunk! Szavazzunk! Eláll!) Ha senki szólni nem akar, kö­telességemnek tartom, nem mint előadó, hanem egyszerűen mint egyik képviselő, azon óhajtást fe­jezni ki, hogy a miniszter ur által tett nyilatkozat mindenesetre a jegyzőkönyv mellé tétessék és itt megőriztessék: mert nincs e házban senki, ha a központi bizottság jelentését is támogatá, olyan, ki ne óhajtaná azon megnyugtatást, s ezen oknál fogva ne óhajtaná annak a jegyzőkönyvben megő­riztetését. (Helyeslés.) Elnök: Miután a központi bizottság azon óhajtásának, hogy a fenforgó módositványra nézve a minisztérium felvilágosításokat adjon, elég téte­tett, nem marad egyéb hátra, mint a kérdést szava­zás alá bocsátani. Felteszem tehát a központi bi­zottság által elfogadni javasolt szerkezetre nézve a kérdést: elfogadja-e a t. ház a főrendi ház által elfogadás végett átküldött módositványt szerkeze­tében ugy, mint a központi bizottság által javasol­tatott, vagy pedig nem ? (H lyuslés.) Mivel 20 kép­viselő úr név szerinti szavazást kér, a mit a ház­szabályok értelmében megtagadni nem lehet, ha a t ház parancsolja, a neveket fel fogom olvas­tatni. Az igennel szavazókat Horváth Lajos, a nemmel szavazókat Radies Ákos, a távollevőket pedig Mihályi Péter jegyző urak fogják jegyezni. Cengery Imre jegyző (olvassa a képvisdök névsorát, v.ely alkalommal: Igennel szavaznak: Almássy György gr., Arm­bruszt Péter, Baloihiri János, Bay György, Bánffy Albert, b., Berzeviczy Tivadar, Besze János, Bethlen 34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom