Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-197

CXCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS (Deez. 21. 1867.) 267 9-ik, tehát a mostani szerkezet kérdéses 5-ik pontja, ugy mint eredetileg az egyezményben előfordult. A tanácskozás alkalmával a t. ház kívánta az ábamjegyek összegét betétetni, mi nézetem szerint helyesen is történt; s erre mondám, hogy a törvényjavaslat nyert általa, mert a leszámolási vegyes bizottság által talált állapotot fejezte ki szám szerint. De más részről az is természetes

; hogy a másik részről kivántatott az államjegyek és zálogjegyek közti financiális viszonylat megemlitése. Ennek ellenében a minisztérium kötelességének ismerte a szerkezetbe bele tétetni azt, hogy Magyarországnak minden terheltetése a zálogjegyek tekintetében az 1. és 2. §-ban meghatározott változatlan évjáradékban már be van foglalva s ennélfogva ujabb terheltetés ránk nem hárulhat. Ez a dolog állása. A szerkezet tehát csak nyert világosságban s a viszonyok határozott kifejezésében. Egyébiránt ismételve vagyok bátor megjegyezni, hogy a IX-dik osztály által támasztott aggodalmat indokoltnak nem tarthatom: mert a szerkezet világosan kifejezi, hogy a zálogjegyeknek különös, még pedig értéköknek teljesen megfelelő hypothekájok van a gmundeni, aussei és halleim salinákban. melyeket a birodalmi tanács által 1863. november 17-ikén hozott törvény ezen zálogjegyek biztosiíására kijelölt Ezen törvény szerint minden zálogjegy birtokosa teljes biztosságu hypothekával bir ezen, a birodalom másik felében fekvő ingatlanban, s annak kamatjaihoz és törlesztéseihez mi többel járulni kötelesek nem vagyunk, mint a mi az 1. és 2. pontban van megemlítve. Az uj szerkezetben csak azon idézett viszonylat, mely az 1866dik évben augusztus 25-én kelt legmagasabb rendeletben van meghatározva, tartatott fen, még pedig az államjegyek megalapításánál minden lehető terheltetésünk nélkül, mert az államjegyek megalapítása alkalmával ezen viszonylatból Magyarországra annyival kevésbbé hárulhat terheltetés, minthogy a dolog természete szerint az államjegyek megalapítása nem is képzelhető a nélkül, hogy ezen viszonylat előbb teljesen meg ne szüntettessék : mert mit Jelent a megalapitás, azaz a Fundirung ? Bátor vagyok erre a t. ház figyelmét különösen kikérni. (Hulljuk!) A megalapitás semmi mást nem jelenthet, mint oly állapot létesítését, melynél fogva minden államjegy valóságos érez, azaz arany vagy ezüstértékkel legyen beváltható; tehát előzőleg meg kell szüntetni a viszonylatot, vagyis azon egybefüggést, mely jelenleg a zálogjegyek és államjegyek közt létezik; meg kell pedig szüntetni annak, kit a lekötött jelzálog illet, tehát a birodalom másik felének, még pedig — mint már többször említem — minden terheltetésünk nélkül, minthogy a mi hozzájárulásunkra nézve épen ezen szerkezetben ki van mondva, hogy mi azon kivül, mi az 1. és 2. pontban van említve, semmivel se tartozhatunk. Egyébiránt a szerkezet végén ki van mondva, hogy a megalapitás módjának, meghatározása a magyar minisztérium és a magyar ország"gyülés beleegyezésétől van feltételezve, s mi annak bizonyára más értelmezést nem fogunk adni, mint, hogy a zálogjegyek forgalmából előállt különbözet egyedül a birodalom másik fele által fedezendő. Ezért a IX-dik osztály kívánta módosítást annyival inkább fölöslegesnek tartom, minthogy a szerkezetben határozottan ki van mondva, hogy Magyarországot az 1. és 2. szakasz értelme szerint semmi ujabb terheltetés nem illetheti. Részemről minden megnyugtató módosításhoz szívesen hozzájárulnék, ha azt vélném, hogy az az ország előnyére szolgál; de, mivel meg vagyok győződve, hogy a szerkezet által a mi érdekeink kellőleg meg vannak óva, s azon eset, mely a módositás által feltételeztetik, a dolog természeténél fogva elő sem fordulhat, a módositás keresztülvitele pedig az idő előhaladásánál fogva most nem lehetséges : bátor vagyok a szerkezet elfogadását ajánlani. {Helyeslés. Elfogadjuk! Szavazzunk !) Kerkapoly Károly előadó: (Szavazzunk! Szavazzunk! Eláll!) Ha senki szólni nem akar, kötelességemnek tartom, nem mint előadó, hanem egyszerűen mint egyik képviselő, azon óhajtást fejezni ki, hogy a miniszter ur által tett nyilatkozat mindenesetre a jegyzőkönyv mellé tétessék és itt megőriztessék: mert nincs e házban senki, ha a központi bizottság jelentését is támogatá, olyan, ki ne óhajtaná azon megnyugtatást, s ezen oknál fogva ne óhajtaná annak a jegyzőkönyvben megőriztetését. (Helyeslés.) Elnök: Miután a központi bizottság azon óhajtásának, hogy a fenforgó módositványra nézve a minisztérium felvilágosításokat adjon, elég tétetett, nem marad egyéb hátra, mint a kérdést szavazás alá bocsátani. Felteszem tehát a központi bizottság által elfogadni javasolt szerkezetre nézve a kérdést: elfogadja-e a t. ház a főrendi ház által elfogadás végett átküldött módositványt szerkezetében ugy, mint a központi bizottság által javasoltatott, vagy pedig nem ? (H lyuslés.) Mivel 20 képviselő úr név szerinti szavazást kér, a mit a házszabályok értelmében megtagadni nem lehet, ha a t ház parancsolja, a neveket fel fogom olvastatni. Az igennel szavazókat Horváth Lajos, a nemmel szavazókat Radies Ákos, a távollevőket pedig Mihályi Péter jegyző urak fogják jegyezni. Cengery Imre jegyző (olvassa a képvisdök névsorát, v.ely alkalommal: Igennel szavaznak: Almássy György gr., Armbruszt Péter, Baloihiri János, Bay György, Bánffy Albert, b., Berzeviczy Tivadar, Besze János, Bethlen 34*