Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

228 CXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz 18. 1867.) gek és az ezekre vonatkozó intézkedések a keres­kedésre, és mily szoros összefüggésben állanak ezek a törvényhozás körével: azt taglalnom szükség­telen. Továbbá az 1863. évi szabályoknak az áru­szállításra vonatkozó része szoros összefüggésben áll magával az osztrák kereskedelmi törvénynyel is, mert ezen szabványok az ausztriai kereske­delmi törvény alapján készíttettek. Én nem hiszem, hogy a t. kormánynak szándokában lett volna az ausztriai kereskedelmi törvénynek ezen ide vonat­kozó részét itt alkalmazásba hozni; sőt meg vagyok arról győződve, hogy ez ellen határozottan tilta­kozott épen ugy, mint mi tiltakozunk; azonban en­gedje meg az igen t. pénzügyminiszter ur — saj­nálom, hogy nincs jelen — hogy inkább azt hi­gyem el, miszerint ezen törvényjavaslat csak ugy szembekötve létesíttetett, a mint azt Bernáth Zsig­mond t. képviselőtársam emiitette, mintsem annak a hitnek engedjek keblemben tért, hogy ezen tör­vényjavaslat által hatályon kivül akarta volna he­lyezni hazánknak érvényben álló ide vonatkozó törvényeit, hogy életbe kívánta volna léptetni, az osztrák polgári és kereskedelmi törvénynek ide vonatkozó tételeit, és különösen, hogy ezen tervbe vett intézkedés által a 1867-iki XII. t. czikket, azon törvény czikket, melyet a t. kormány hasisául fogadott el, és a mely a t. kormánynak jelenlég is hasisául szolgál, kivánta volna megsérteni. Hivatkoznatnám még, t. képviselőház, e rend­szabályoknak többi részeire is ; itt azonban csak annyit kívánok megjegyezni, hogy vannak igenis ezen emiitett rendszabályoknak nagyon hasznos, szükséges és elfogadható részei. Azért nézetem szerint ki kellett volna válogatni ezen rendszabá­lyokból mind azt, a mi szükséges, a mi általunk elfogadható, épen ugy, mint azt a német államte­rületen, az illető államok saját önállóságuknak megóvása tekintetéből, tették, a hol is minden ál­lam tartott fön a maga részére bizonyos intézke­dési jogokat, holott számunkra, a mint én felfog­tam, semminemű intézkedési jog fön nem maradt. Még csak annyit kívánok előadásom indokolá­sául megjegyezni, hogy az 1863-iki emiitett üz­leti szabályok elfogadásával hatályon kivül he­lyeztetnek még némi tekintetben a kereskedésre, különösen a fuvarozásokra és áruszállításra vo­natkozó törvényeink is. Ezeknek nyomán ezen nyolczadik czikk he­lyett következő szerkezetet vagyok bátor javaslat­ba hozni. (Olvassa.) ,.Az ujonan létesítendő vas­utak mind a két állam területén akként fog­nak építtetni, hogy a pálya szerkezete az aka­dálytalan átmeneti forgalmat biztositsa. A meg­levő, valamint az ujonan építendő vasutakra néz­ve, mindenik állam területén alkalmazandó üzlet­szabályokba köteles mindenik fél -— a mennyiben ezt az átmeneti forgalom igényli — azonos hatá­rozatokat felvenni: nevezetesen kölcsönös egyez­mény alapján ki fognak jelöltetni az 1851. nov. 16-kai vasúti üzletrend, és az 1863. jun. 30-kai vas­úti üzlet-szabályzat azon határozmányai, melyeket mind a két fél köteles mindaddig érvényben tar­tani, mig azok kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változ­tattatnak." Ezen módositványban, t. ház, megvan mind az, mit a kormány elérni óhajt. Meg van védve kü­lönösen a 67-dik évi XII. t. ez. 65. §-a, és különösen meg van védve önálló intézkedési jogunk a keres­kedelemre és forgalomra nézve. Bátor vagyok ezen javaslatot a t. ház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a bal oldalon.) Mihályi Péter jegyző (olv ássa Várady Gábor módosító anyát.) Hollán Ernő: T. ház ! Én részemről, meg­vallom, nem osztozom azon aggodalmakban, me­lyekéit, képviselőtársunk Yárady Gábor az imént fölemlített, és azt hiszem, nem is alaposak azuk, a melyeket az itt javaslatba hozott szakaszra nézve elmondott. T. képviselőtársunk ugy tüntette föl ugyanis e szakasznak itt javaslatba hozott szerkezetét, mint­ha az némi ellenkezésbe jönne az 1867. XII. tör­vénynek erre és illetőleg a vasutakra vonatkozó megállapításaival és rendelkezéseivel. A XII. t. ez. 65. §-a ugyanis azt mondja: „A kereskedelem elő­mozdításának egyik leglényegesebb eszköze lévén a vasutak, ugyanakkor, midőn a vám- és kereske­kelmi szövetség megköttetik, a fentebbi 59. és 61. §§. értelmében létesitendő egyezkedés által hatá­roztathatik el, hogy melyek azon vasutvonalak, melyekre nézve mindkét fél érdekében közös intéz­kedések szükségesek, és hogy ezen intézkedések mennyire terjedjenek. Minden egyéb vasúti vona­lak fölött kizárólag azon minisztériumot és ország­gyűlést illeti az intézkedés, melynek területén azok keresztül mennek." Ezen szakasz értelmében tehát mi volt a teendő ? Ugyanazon időben, midőn az országgyűlés az államadósságokra s a vám- és ke­reskedelmi szövetségre nézve intézkedik, voltakor­mány egyszersmind intézkedendő azon vonalakra nézve is, melyek a magyar és'alajtántuli területekre nézve közösséget képeznek és ekként közös intéz­kedéseket tesznek szükségessé. Erre nézve a kor­mány ez értekezéseket még meg nem kezdette, mert. annak szükségét nem látta, nem érkezvén el még azon idő, melyet maga a törvény kijelöl. Ennek ideje elérkezik akkor, midőn a t. ház az államadós­ságokra és a vám- és kereskedelmi szövetség meg­kötésére vonatkozó törvényjavaslatokat elfogadja. ' E pillanatban, t. ház, beállott azon idő, melyet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom