Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

226 CXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 18. 1867.) alatt, ragaszkodom interpellatiómhoz. s feleletét kérem a t. kereskedelmi miniszternek. Deák FerenCZ : Erre nekem csak azon meg­jegyzésem van, hogy az interpellatióknak nem a tanácskozás közben egyes pontozatoknál, hanem azonkívül, külön van hely ök; mivel pedig az inter­pellatió már megtétetett, arra annak idejében felelni fog a miniszter ur. ManOJlOviCS Emil: Engedelmet kérek: Pest belváros t. képviselője, Deák Ferencz ur tán nem volt jelen, s nem hallá, hogy a miniszter ur tegnap nekem azt felelte, hogy a részletes vita alkalmával fog válaszolni. Gorove István közgazdasági miniszter: A tisztelt képviselő ur,. ki a parlamentális formá­kat oly jól tudja, mint én, tudni fogja a dolog for­máját is, és jól tudja, hogy az interpellatió a kor­mány egyes intézkedése iránt kér felvilágosítást, az interpellatióra pedig, ha a ház többsége kívánja, az illető miniszternek felelni kötelessége. Sőt a minisztérium tovább megy, s az interpellatióra átalában a mondottam eseten kivül is eddigelé mindig kész volt válaszolni. De a mit a tisztelt képviselő ur kivan, az nem interpellatió tárgya. A törvényjavaslat szövegét a minisztérium oly világosan fogalmazta, hogy bővebb értelmezésre nincs szükség. Azt mondja ugyanis az illető 8. §., hogy a jelenleg fenálló magánjogi törvény sza­bályzata mindaddig érvényben marad, roig közös egyetértéssel meg nem fog változtattatni. Már pe­dig meg fog változtattatni, mert sok hiánya van, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy azon segítni kell, s ezt tán még ezen ülésszak alatt lesz lehető eszközölni. A minisztérium az illető törvényt a lehető legnagyobb gyorsasággal igyekszik végleg és czélszerüen megállapitani. ManOJlOViCS Emil : Joga levén az ínter­pellálónak a válaszra nézve nyilatkozni, én az ed­digi szokáshoz ragaszkodva, azt akarom kijelen­teni, hogy a felelet engem ki nem elégített, mert én ebből még mindig nem tudtam meg, milyenféle magánjogot tetszett érteni a miniszternek. Itt sem­mi más nincs mondva, mint a javaslatban, s azért constatálom, hogy a ház, ha a miniszteri felelettel megelégszik, oly törvényt fog szentesíteni, mely­nek tartalmát nem ismeri. Böszörményi László: T. ház! Kénytelen­nek érzem magam felszólalni kereskedelmi minisz­ter urnák azon kijelentésére, melylyel az interpel­latió hatáskörét mintegy közbeszólólag szabályozni méltóztatott. Jelesül azt méltóztatott kijelenteni, hogy az interpellatióra akkor telel a miniszter, ha a többség azt magáévá teszi, vagyis kívánja, hogy arra feleljen a miniszter. Bocsánatot kérek, t. kép­viselők, a mint rögtön a miniszter úr is méltózta­tott mondani, az, legalább Magyarországban, eddig m ég gyakorlatban nem igen állott. Mert azon kor­látozott interpellálalási jog, melyet először méltóz­tatott említeni, az — legalább ugy tudom— most a franczia parlamentben van szokásban; de ná­lunk a gyakorlat az, hogy a miniszter az interpel­latióra, ha azt egyes ember tette is, felel. Csak az a kérdés, ha a ház többsége a felelet iránt megelé­gedését nyilvánitja-e ? és azután napirendre tér át. Hogy a ház többsége kimondhatná azt, hogy a miniszter nem tartozik az interpellatióra felelni, ez eddig Magyarországban ismeretlen volt, s ez által a képviselők hatásköre megszorittatnék. Ezért kivántam felszólalni. Elnök: Arra kívánom figyelmeztetni a tisz­telt képviselő urat, hogy ez semmi esetben sincs a napirenden. Felkérem tehát a t. házat, térjünk át a napirendre. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa a vám- és kereskedelmi szerződés 7-dik czikkét. Felkiáltások ; Marad!) Elnök: Tehát kimondhatom a végzést, hogy a 7-dik pont marad. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 8-dik czikket.J Várady Gábor : T. képviselőház! Hogy az előttünk fekvő szakaszt alaposan megbírálhassuk, mindenekelőtt szükségesnek látom a t. képviselő­ház előtt felolvasni az 1867. évi XII. ez. 65. §-át, mely igy szól : „A kereskedelem előmozdításának egyik leglényegesebb eszköze levén a vasutak, ugyanakkor, midőn a vám- és kereskedelmi szö­vetség megköttetik, a fentebbi 59. és 61. §§. értel­mében létesítendő egyezkedés által határoztathatik el, hogy melyek azon vasútvonalak, melyekre nézve mindkét fél érdekében közös intézkedések szükségesek, és hogy ezen intézkedések mennyire terjednek. Minden egyéb vasúti vonalak fölött ki­zárólag azon minisztériumot és országgyűlést illeti az intézkedés, melynek területén ezek keresztül­mennek. u Én csak sajnálkozásomat fejezem ki, t. képvi­selőház, hogy ezen törvény az előttünk fekvő tör­vényjavaslat által részben mellőztetett, részben meg­sértetett. (FölkiáUásokjobbról: Ugyan hol f) Ki fogom jelölni. Meg vagyok győződve, hogy a t. kormány mindent elkövetett arra nézve, hogy az ne történ­jék; csak egyszerűen constatálni akarom, hogy ez neki nem sikerült, és pedig épen ezen fontos kér­désben, mely oly lényeges összefüggésben áll ha­zánknak a kereskedelmi és forgalmi téren való ön­állásával. Mellőztetett az emiitett, törvény azon része is, mely által világosan meg, van szabva, hogy azon vasutvonalak jelöltessenek ki, melyekre nézve mindkét fél közös intézkedése szükséges. De ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom