Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-193

CXCI1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. (D;cz. 18. 1867.) 209 utón is hallottam — hogy a kétfejű sasban bizo­nyos helyen fog Magyarország czimere megjelöl­tetni ; hanem az egész lobogó kétfelé fog osztatni, melynek egyik része viseli Magyarország szineit és czimerét, másik része pedig viseli azt, melyet Ő felsége többi országai jelenleg fölvenni, vagy a mint van, megtartani akarnak. Ezek előrebocsátása után kénytelen vagyok a dolog állását kissé értelmezni. T. előttem szóló a törvény szavaira hivatkozik. Tökéletesen igaza van, ha arról volna szó, hogy a kormány ez ügyet egy rendelettel döntötte volna el; ekkor tökéletesen joga volna a képviselő urnák és bár­kinek is a kormányt e tekintetben maga önigazo­lására fölszólitani. De a törvényhozás utján mél­tóztatnak e tekintetben intézkedni, és ha a törvény­nek módosítása fog ez intézkedésből következni, az az országgyűlés törvényes hatalmánál fogva fog történni. {Helyeslés a középen) A tárgyra nézve pedig igy fogta fel a kor­mány e kérdést. A hajó, midőn a kikötőt elhagyja, neutrális terrénumra vagyis tulajdonképen neutrá­lis térre jön. Addig, mig a magyar hajó a kikötő­ben vagy a tengerparton van, ott van a szerződés egyes pontj'aiban intézkedés arra nézve, hogy ott tökéletesen a magyar kormány alatt áll, mind egészségi, mind kikötői, szóval minden ügyében. De a mint a hajó a sík tengerre kiszáll, ott a magyar kereskedelmi miniszter hatósága megszű­nik, megszűnik épen ugy, mint bármely tökélete­sen önálló állam, önálló hatalom kereskedelmi, közgazdasági miniszter hatalma megfog ott szűnni, és átmegy azon kormányágazat rendelkezése alá, mely e tekintetben az országot kifelé képviseli, s mely a külügyminiszter. Mind az, mi a sík tenge­ren, a külföldön, az idegen kikötőkben, a keres­kedelmi hajózásra nézve az intézkedést, a bajok orvoslását igényli: a eonsulatusok hatóságához tartozik. Már pedig az 1867-iki 12. törvényczikk, és hozzáteszem, igen helyesen, a consulatusoknak I egységes vezetését nem bontotta meg, mert nem is bonthatta meg, ha csak a kivánt czélt megsem­misíteni nem akarta; mivel tehát ez, a eonsulatu­sok, a külügyminiszter hatásköréhez van utasítva: igen természetes, hogy e pontokon megszűnvén az önálló rendelkezés a magyar kormányzatra nézve, oly lobogónak, oly jelvénynek kell fölvé­tetnie, mely megfeleljen a helyzetnek ugy, a mint | legújabban megalakult; megfelel pedig az által, ha ugy, mint a birodalomban ezen ügy kezelése a I dualismus alapjára lett fektetve, maga a jelvény i és maga a czimer is ezen helyzetet tünteti ki. ; {Helyeslés.) Lehetnek a dualismusról különböző j nézetek; dehogy a monarchiáé téren máskép nem fog feltüntethetni, azt hiszem, kétségbe senki sem KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 /,. VI. vonhatja. Ennélfogva kérem, méltóztassanak a szerkezetet ugy, a mint van, elfogadni. Ha netán más tárgyról is szólt volna a kép­viselő ur, méltóztassék azt emlékembe hozni: lesz szerencsém arra válaszolni. Somossy Ignácz: Módósitványom egyébre nem vonatkozik. Gorove István közgazdasági miniszter: Ezen pont bővebb felvilágosítást nem igényel. Kérem a t. házat, méltóztassék a szerződés e pont­ját ugy, a mint van, megtartani. Wass Sámuel gr,: Mindazokat, miket a t. kereskedelmi miniszter ur kifejtett, helyeseknek elismerem, és meg vagyok győződve, hogy magá­nak Magyarország kereskedelmének, most legalább, teljességgel nem lenne érdekében, hogy tengeri lobogója más legyen, mint ily egyesitett lobogó, mely az eddig használt színekkel a Magyarország szineit és czimerét egyesíti. Engedje meg nekem azonban a t. miniszter ur, ha én bátor vagyok ezen első pontra nézve egy észrevételt nyilvánítani. (Halljuk!) Ezen szerződésben, ámbár az — mint egész — alapjaiban bizonyosan igen helyes, és igen üd­vös eredményre vezethet, de vannak annak rész­letezésébennémely apró horgacsok, melyeken, meg­lehet, hogy Magyarországnak kereskedelmi intézke­dései alkalmilag fenakadhatnának, vagy legalább sok tekintetben hátramaradást okozhatnának. Ezen tekintetből vagyok tehát bátorát, házat ezen pontnál felkérni arra, hogy ha már a külkereske­désre nézve az egyesitett lobogó felvételét — a, mi bizonyosan igen ezélszerü és helyes fog lenni — elhatározza: a belhajózásra nézve méltóztatnék el­határozni azt, hogy minden hajó saját lobogóját használhassa. (Felkiáltások: Ugy is lesz!) Meglehet; de ezt a törvényben kimondatni óhajtanám. Én tehát a szerződésnek ezen pontját módositani kí­vánnám, és pedig annyival inkább, mert módó­sitványom bizonyosan se a lajtántuliaknak, se a központi kormánynak semmi sérelmet nem okoz­hat. Ellenben méltóztassanak elhinni, hogy az a belföldi vállalatokra nézve nagyon jelentékenynyé válhatik, főleg midőn látjuk, hogy ezeknek nagy privilegiált vállalat ellen kell küzdeniük, olyan szabadalmazott vállalat ellen , mely még nagy subventióban is részesül. Ennélfogva igy akar­nám a 6-ik czikk elejét mósodositani: „Mindkét fél kereskedelmi hajói egy és ugyanazon lobogót használandják, mely az eddigi jelvényekkel a ma­gyar korona alatti országok szineit és czimerét egyesiti. A birodalom határain belül azonban a hajók saját nemzeti lobogójokat használhatják." (Helyeslés a jobb oldalon.) Gorove István közgazdasági miniszter: Azon kötelességet, hogy a magyar hajó Magyar­27

Next

/
Oldalképek
Tartalom