Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-191

CCXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 16. 1867.) \ 75 nem nyugtattak meg. Nem nyugtatott meg azon állítása sem, hogy hazánk a közelebbi 18 év alatt se erkölcsi, se anyagi tekintetben nem hanyatlott. Az elsőről nem szólok, mert e tekintetben nincs köztünk eltérő' vélemény; hanem a másodikra, az anyagi sülyedésre nézve hivatkozom a tisztelt ház minden tagjára: van-e köztünk és volt-e 1861 óta egyetlen tag, ki mást mondott volna itt e házban, mint azt, hogy hazánk a lefolyt 18 év alatt anyagilag sülyedt . . . Gorove István közgazdasági miniszter: Leroskadást mondtam. Tárady Gábor : Midőn a közös költségi arány viseléséről és az államadósságok bizonyos évi járadékának elvállalásáról folyt a tárgyalás, a tisztelt háznak minden és a minisztériumnak több tagja is ily értelemben nyilatkoztak. Hanem vannak, tisztelt ház, ezen törvényjavaslatban oly tételek is, melyek felfogásom szerint igen tágak s homályosak, és a melyek a törvényjavaslatnak elfogadására vagy el nem fogadására nézve, legalább nekem, döntő érvül nem szolgálhatnak. Mindenekelőtt el kell ismernem, és ezt örömmel teszem, hogy már maga az is előny, hogy köztünk és ő felsége többi országai közt szerződés köttetik, és ezen szerződés által azon, mondhatni gazdátlan gazdálkodásnak, melyet a tisztelt kereskedelmi miniszter ur jelezni méltóztatott, és azon, hazánk anyagi megrontására irányzott rendszernek gát vettetik. {Helyeslés) Es e fölötti örömemet egész őszinteséggel jelentem ki a tisztelt ház előtt. Azonban van ezen törvényjavaslatnak, az itt általam jelzett átalános becsértéken kívül, hazánkra nézve még több más becse és értéke is, melynek ez alkalommal taglalását nem tartom szükségesnek. Ellenben vannak azon törvényjavaslatnak hazánk kereskedelmére, iparára, nemzetgazdaságára és hazánknak e téren való önállóságára káros tételei is. [Halljuk!) Csak egynehány tételt említve meg — mert hiszen mindez a részletes tárgyalás alkalmával elő fog kerülni: midőn ugy a vámokra, mint a vasutakra nézve mindkét államterületen egyenlő elvek alkalmazása hozatik javaslatba. .. [Közbeszólás: Nemieket írásként!) Majd kifejtein az iránti nézeteimet is, hogy lehetséges... midőn a só- és dohányjövedék és egyéb közvetett adók tárgyában az mondatik, hogy egyenlő törvények és egyenlő rendszabályok fognak életbe léptetni; midőn a magyar királynak pénzveretési joga az 1867. XII. t. czikk világos rendelete ellen mellőztetik, legalább ezen jog az előttünk fekvő javaslatban világosan körvonalozva nincs. (Jobbfelöl ellenmondás.) Méltóztassék megczáfolni, én nyugodtan meghallgatom az ellenérveket is. Már csak ezen tételek is elégségesen igazolják azt, többet nem is említve, hogy a törvényjavaslatnak több része az én felfogásom szerint hazánk kereskedelmi, forgalmi , gazdasági viszonyaira nézve előnyösnek nem mondható. Azonban hiszem, hogy mindezek a maga idejében a részletes tárgyalás alatt, megvitatás és bírálat tárgyai lesznek ; ezeknek bővebb taglalásába jelenleg tehát nem bocsátkozom. De van egy, t. ház! a mit ez alkalommal kimutatni óhajtok, hogy t. i. ezen előttiinkfekvő törvényjavaslatban több részint homályos, részint tág tételek foglaltatnak, a melyeknél fogva ezen törvényjavaslatnak el- vagy nem fogadására nézve, jelenleg kellő alapossággal nem határozhatunk. Ezen törvényjavaslat I-ső czikke szerint a közös vámhatárból kizárva maradnak a jelenlegi vámkülzetek a nélkül, hogy ezen vámkülzstek egész határozottsággal megneveztetnének. A IV. czikkben a vámszedési és vámkezelési rendszabályokteljes érvényben maradnak a nélkül,hogy ezen vámkezelési rendszabályok élőnkbe terjesztettek volna, a nélkül, hogy ezen rendszabályok az osztálvokban megvitattathattak volna. A VI. czikkben az „ausztriai Lloyd" czim alatt működő postaszállító és hajózási vállalatnak szerződésileg biztosított államsegély a külügyminisztérium költségvetésének egy részét képezi a nélkül, hogy a t. háznak hitelesen tudomása volna, hogy ezen ausztriai Lloyd postaszállító és hajózási vállalat részére biztosított szerződés és államsegély miben áll. És itt fölhívom a t. ház figyelmét arra nézve, hog3" ugy ezen tárgyban, mint az általam jelzett s ezzel hasonló tárgyakra nézve az osztályokban hangosan, nyomatékosan kéretett, követeltetetf, hogy történjék ez iránt előterjesztés. Fájdalommal kell nyilvánítanom, hogy az osztályokban a kisebbség erészbeli óhajtásának, és némely osztáivban a többség óhajtásának is elég nem tétetett. Ugyanez áll a VIII-ik czikkre nézve, a mely czikkben az 1851. évi november 16-kai vasúti üzletrendre, és az 1863. június 30-kán kelt vasúti üzlet szabályaira történik hivatkozás a nélkül, hogy ezen idézett rendszabályok a képviselőház elé terjesztettek volna. De vannak, t. képviselőház, az általam megnevezett czikkeken kívül is több oly tételek ezen törvényjavaslatban , a melyekben okmányokra, szerződésekre és rendszabályokra történik hivatkozás. Egy szerződést, t. képviselőház! bármily szigorú legyen is az, sokkal nyugodtabban és örömestebben irunk alá, ha anűak minden tétele tisztán áll előttünk, ha azon szerződés horderejét biztosan belátni képesek vagyunk, míg ellenben a látszólag talán kedvezőbb feltételeket biztosító szerződés iránt is, ha az tág kifejezéseket tartalmaz, sőt ha annak horderejét kiszámítani képesek nem vagyunk, csak a legnagyobb aggodalommal írhatjuk alá. (Helyeslés.) Ezért látom, t. ház. süük-