Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-185

6 CLXXXV. OESZÁGOS ÜLÉS. (T>ecz. 10. 1867.) kőzik, hogy az csak előrelátásából adatott ki, és azon esetre, ha a ház e kérdésben törvényszerüleg fog rendelkezni, csak czélszerüen fog hatni: azért kivánom, ebben megnyugodva, a ház napirendre menjen át. (Helyeslés.) Madarász József: T. képviselőház! Magam is a napirendre térés mellett fogok szavazni; de bocsásson meg a t. képviselőház, hogy ellenkező indokokból merített azon véleményem folytán, miszerint addig, mig e tárgy, maga az interpellatio következtében, napirendre kitűzve nincs, ugy hiszem, okadatolva a napirendre térés nem lehet. A t. miniszterelnök úr felelete folytán az interpellálónak jogában van, sőt kötelessége a ház elé bár mikor indítványt terjeszteni — és megbocsásson t. elvtársam, ha azon eljárását nem helyeselhetem, hogy meg nem elégedését oly hosszasan indokolta — és e háznak akkor leszen természetesen kötelessége, mikor ezen rendelet fölött a tárgyalás szőnyegen lesz, kimondania, helyesli-e azt vagy nem. így tehát én is egyszer a napirendre telesre szavazok. Elnök: A ház tehát áttér a napirendre. Több interpellatio adatott be. Horváth Lajos jegyző (olvassa Tóth Kálmánnak a belügyminiszter úrhoz intézett interpettatioját:) „Szándékozik-e a kormány a nemzeti színház ügyében a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni, s mikor ? A jövő évi budgetben ben lesz-e a színház segélyezése is; mely jelenleg legnagyobbrészt a fejedemi kegyre van utalva? Egyátalában, szándékozik-e a kormány a nemzeti színház és színészet ügyében szellemi és anyagi rofonnokat tenni s végleges szervezést eszközölni, vagy a színház jelenlegi provisorius állapotát hiszi-e tovább is fentartandónak?" Elnök: A minisztériumnak ki fog adatni. Horváth Lajos jegyző (olvassa SiklósyKároly interpellatiojat a belügyminiszterhez:) „Minthogy hazánkban a közegészségi ügy mielőbbi rendezése mellőzhetlen; s minthogy ezt a t. belügy ér úr beismervén, a nála £ év okt. 13-án tisztelgett orvosi s természetvizsgálói küldöttségnek egy ez ügybeli enquete összehívását biztos kilátásba helyezni kegyeskedett: tisztelettel felkérem az igen t. miniszter urat. hogy az iránt, vajon össze fog-e és mikor hivatni az érintett enquet ? nyilatkozni méltóztassék. " Elnök: Szintén ki fog adatni válasz végett belügyminiszter urnák. Horváth Lajos jegyző (olvassa Antalfy Károly és Lázár Dénes interpellatiojat a belügyminiszterhez .•) „Alul írottak Csik székbe kebelezett Szépviz, Szt. Miklós és Borzsova községektől —> képviselve elöljáróik által — azon panaszos értesitést vettük, hogy f. évi október hó 26 án moldovai Gyika Ödön, az ország határának megsértésével, nevezett székely községek területén, fegyveres erővel, újított foglalásokat tett, s egyszersmind azon határszéli lakosokat, név szerint Tankó Pétert fiaival és Bárdos Györgyöt — miután mindennemű javaikat elégette — megkötözve elhurczoltatta; továbbá Bárdos György, Tankó Péter, Antal, Mihály, Ungurán István és Dajbukál Dávidnak 46 darab marháját elhajtatta, s azóta is emiitett községek havas- és legelöbírtokát fegyvere^ erővel elkertelte. Bir-e a tisztelt belügyminiszter úr tudomással ezen határ-, személy- és vagyonbátorságot sértő erőszakoskodásokról ? s ha igen, minő intézkedéseket tett a határ és megtámadottak jogai, javai megóvására s illetőleg szenvedett káraik megtérítésére ?" Wenckheim Béla b. belügyminiszter: T. ház! Antalfy Károly és Lázár Dénes Csik szék somlyói és sz. miklósi választó kerülete képviselőinek felhívása folytán van szerencsém válaszolni, hogy a kormány f. évi október hó 26-án az Erdély szélén, több község határán és azok lakosain elkövetett erőszakoskodásról hivatalosan értesülvén, mindazon községek területi határának, mind a megtámodattak jogai és javai megóvása és az elkövetett károk megtérítése érdekében a kellő intézkedéseket azonnal megtette. (Helyeslés.) Felvilágosításul a nálam levő hivatalos adatok nyomán nyilvánithatom, hogy ezen erőszakoskodás mindössze határvillongási és invagationalis jellemű. Ezen többször megkísértett villongásoknak leginkább azon körülmény szolgált ürügyül, hogy midőn az Erdély és Moídvaország közötti határszéleken , melyeket az úgynevezett Apai havasok képeznek, cordon-őrházak állíttattak fel, azok nem szorosan a határszélen, hanem azon belül egy pár ezer lépéssel állíttattak fel, minek az lőn következése, hogy a valóságos határ és a határi őrházak közti területre a moldva szomszédok igényt formáltak és annak egy részét invagatio és legeltetés által törekedtek magoknak megszerezni. így történt, hogy a nyár derekán az ottani moldva lakosok juhnyájából a szépviziek több darabot zálogul lefoglaltak és csak 14 darab arany váltságdíjért bocsátották ki. Ennek megtorlására történt némileg már azon nagyobb mérvű október 26-kai erőszakoskodás. Több emberből álló csapat, az ottani szomszéd birtokos Gyika fiai vezérlete alatt, berontván a határon, ottani két lakos faháza felperseltetett, s mintegy 60 darab marha elhajtatott, és egy ottani lakos, Janku Péter megkötöztetvén, fiaival elhurczoltatott és csak más nap bocsáttatott haza. Ez a tényállás. A kormány, mint emlitém, e tekintetben a lakosok megsértett érdekei mellett erélyesen fellépett, jelesen a külügyminiszter úr a bukuresti konzulság utján a moldva-oláhországi I kormánynál ezen fenforgó határvillongási kérdés